Tavaly összesen 15,8 milliárd dollár érkezett Ukrajnába a külföldön munkát vállaló ukrán
állampolgároktól. Csak miheztartás végett, ez az ország nemzeti össztermékének, GDP-jének 10,5 százaléka.
Vannak pénzügyi elemzők, akik azt állítják, hogy az országot a külföldön dolgozó többmillió ukrán
vendégmunkás tartja el. Minden bizonnyal egyet kell érteni azokkal a szakértőkkel, akik szerint a
vendégmunkások hazautalásai nélkül, a kormány komoly gondba lenne a költségvetés tervezésénél. Az már most
borítékolható, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan idén nem dől meg az egy év alatt hazaküldött összeg nagysága,
ugyanis az elmúlt két hónapban több százezren tértek haza, és ragadtak itthon a koronavírus-járvány miatt. Ezek
az emberek lassan felélik a tartalékaikat.
A világjárvány kitörésével az összes európai ország lezárta a határait, a külföldi vendégmunkások
kizárólag az erre a célra biztosított tranzitfolyosókon tudtak visszatérni, a nyitva hagyott határátkelőkön.
Továbbá több tízezer személyt szállítottak haza repülőgéppel.
Hivatalos források csaknem hárommillió ukrán vendégmunkást emlegetnek, nem hivatalosan ötmillióról
beszélnek. Pontos adat eddig nem látott napvilágot arról, hányan tértek haza, csak becsülni lehet, hogy több
százezren lehetnek, ami ugyan töredéke a külföldön dolgozóknak, de akkor is milliárdokba kerülhet az ukrán
államnak. Ennek tudatában egyszerűen értelmezhetetlen az ukrán kormány álláspontja. Ugyanis Dmitro Kuleba
külügyminiszter az elmúlt héten jelentette be, hogy az ukrán államvezetés nem fogja segíteni a külföldön munkát
vállalni szándékozók más országokba való eljutását. Ez abban nyilvánult meg, hogy felrúgtak több, napokkal
korábban megkötött szerződést, és nem engedték felszállni azokat a charter-járatokat, amelyek
idénymunkásokkal indultak volna külföldre.
Ukrajna esetében ez nem meglepő, a mindenkori vezetésnek nagy rutinja van abban, hogyan kell kitáncol a
korábban vállalt kötelezettségek alól. Ez ugyan népszerűtlen lépés volt, de igazából visszatartani senkit nem
tudnak, hiszen kényszer alkalmazásával személyiségi jogokat sértenének. A kisebbségi jogok megnyirbálásában
van tapasztalata az ukrán politikumnak, de az alapjogokat látványosan nem veheti semmibe, csak akadályokat
gördítenek azok elé, akik külföldre mennének, mondjuk, mert teljesen felélték a tartalékaikat. Jelenleg csak úgy
lehet szárazföldi határátkelőn elhagyni az országot, hogy az ukrán munkavállaló rendelkezik megfelelő legális
munkavállalási engedéllyel, és engedélyt kapott azoknak az országoknak a hatóságaitól, amelyen átutazik. Ez
nagyban korlátozza a korábban külföldön dolgozók lehetőségeit, ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy
rengetegen illegálisan vállaltak munkát külföldön.
Az elmúlt években egyre nagyobb problémát jelentett Ukrajnában a munkaerő elvándorlása, komoly
munkaerőhiány alakult ki az ország határmenti régióiban, így Kárpátalján is. Lehetetlen jó mesterembert találni,
ha volt is megbízható szaki, többnyire heteket, hónapokat kellett várni rá, úgy be volt táblázva.
A lényeg: gyakorlatilag saját állampolgárival babrált ki az ukrán kormány, arra hivatkozva, hogy csak az
emberek egészségét félti. A hatalom úgy szeretné az embereket itthon tartani, hogy nem tud számukra
versenyképes fizetést biztosítani. A szakértők véleménye szerint a karantén befejeztével növekedni fog azon
ukrán állampolgárok száma, akik külföldön szeretnének munkát vállalni. Finnországban egy ukrán
vendégmunkás óránként 8 eurót kap, Németországban pedig 2–2,5 ezer eurós havi fizetésre számíthat. Ezzel
szemben Ukrajnában 6-8 ezer hrivnya az átlagbér. Így ez az egyirányú országzár olyan, mint a karantén, amint
feloldják, az emberek elindulnak külföldre.
