Tiszta Kárpátalja – múltunk elkötelezett őrzői

Önkéntesek óvják és tartják rendben a kárpátaljai magyar emlékhelyeket.

Az öttagú csapat több mint tíz kiemelt helyszínen tevékenykedik rendszeresen immár több mint három éve. A maroknyi, ugyanakkor mindenre elszánt, kitartó aktivista felvállalta a magyar vonatkozású emlékhelyek, emlékművek, várromok, katonatemetők megtisztítását és karbantartását Kárpátalján.

– Munkámból eredően szembesültem először a problémával – kezdte a beszélgetést a nagyberegi Bíró András idegen- és honismereti vezető, a Tiszta Kárpátalja program koordinátora. – Csoportokat vezetve évente többször is felkeresem a kárpátaljai magyar vonatkozású látványosságokat, emlékhelyeket és várromokat. Rendre azt a visszajelzést kaptam a turistáktól, hogy szépnek szép, de nagyon szemetes, egyik-másik látványosság környéke, a várromoknál meg akkora a bozót, hogy megközelíthetetlen az egykori erősség, ami jelentősen rontja az élményt. 2017-ben fogalmazódott meg először bennem, hogy valamit tenni kéne. A gondolatot tettek követték, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanáccsal közösen megpályáztuk ennek a becsült költségeit, amit egy magyarországi pályázaton el is nyertünk.

Öten kezdtük el a munkát.

A Vereckei-hágón álló honfoglalási, és a tiszaújlaki Turulmadaras emlékmű környéke volt az első, amit rendbe raktak. A helyszínek listája folyamatosan bővült, jelenleg több mint tíz objektumot tartanak rendben. A már említett emlékhelyek mellett, a Munkács keleti részén, a kendereskei magaslaton található a Feszty-panoráma kilátót, a szerednyei, a huszti, a nagyszőlősi, a királyházai várromot és környékét, az Uzsok, I. világháborús katonatemetőt, a beregszászi katonatemetőt, a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkot, a mezőgecsei Kajdy kúria előtti emlékparkot, alkalmanként Fekete Tisza forrását. Arra kérdésünkre, miért ezekre a látványosságokra esett a választás, András elmondta, a turisták által kiemelten látogatott helyszínekről van szó.

– Amennyiben igény van rá, megkeresésre segítünk polgármestereknek, civil szervezeteknek abban, hogy megtisztítsanak parkot, közterületet, vagy temetőkertet, az elmúlt években erre is volt számtalan példa – fogalmazott a koordinátor, hozzátette ennek keretében Tiszakeresztúron is többször rendeztek már takarítási akciót. – Hangsúlyozom, utóbbi esetben nem végezzük el a munkát más helyett, hanem segítséget nyújtunk a helyieknek. Benzinmotoros fűkaszáink, fűrészeink vannak.

Az aktivista kiemelte, az első évek voltak a legnehezebbek, hiszen előfordult, hogy előttük évtizedkéik senki nem végzett hasonló takarítást az adott emlékhelynél.

– Verecke esetében ki lehet mondani azt, hogy itt igazából csak alkalmanként, ünnepségeket megelőzően kaszálták az emlékmű körüli füves részt – mutatott rá. – Ezt mi rendszeresen megtesszük 2017 óta, és természetesen összegyűjtjük a szemetet is. Sajnálatos, hogy minden alkalommal – ami két-három hetes intervallumot jelent – minimum félzsák, de inkább egy zsáknyi szétdobált hulladékot gyűjtünk össze. Ezeket legtöbbször turisták, kirándulók és itt piknikező helybéliek hagyják hátra. Az évek alatt több mindennel próbálkoztunk, kétnyelvű (ukrán és magyar) táblákat helyeztünk ki, amelyeken felhívtuk a figyelmet arra, hogy ne szemeteljenek az emberek. Próbálkoztunk kukák kihelyezésével, de ez terv nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ugyanis akkor még több szemetet hagytak hátra az emberek, és a vadállatok is csak széthordták ezt. Az a cél, hogy mindenki vigye magával a hulladékot.

A legmeghökkentőbb, amit munkájuk során találtak, az két zsák pelenka volt. Ezt a Vereckére vezető úton hagyta ott valaki…

Több kárpátaljai várrom, mint például a szerednyei vagy a huszti környékén évtizedekig a pusztulás volt az úr. Mára megtörtént a területrendezés. András elárulta, hogy Huszton nem ők voltak a kezdeményezők, a helyi Nasa Fajta nevű civil szervezethez csatlakoztak, amely felvállalta a várrom rendbetételét. Évente több szemétszedési akciót is hirdetnek, de csatlakoztak más civil szervezetek hasonló akcióihoz is.

Tavaly a Vereckei emlékmű megtisztítását végezték ilyen megmozdulás keretében, több mint egy tucat önkéntessel, főként fiatalokkal.

A korábbi években rákent és makacsul rászáradt festék eltávolítását tűzték ki célul. Első alkalommal ez nem sikerült, ugyanis kiderült, nem a megfelelő oldószerrel és eszközökkel próbálkoztak.

– Második alkalommal viszont sikerrel jártunk, köszönhető ez a magyarországi Bencés Diákok Székesfehérvári Egyesületének, akiktől elég komoly oldószereket kaptunk. Valamint egy olyan falfirkák ellen kifejlesztett impregnáló szert, amely megakadályozza a festékek tapadását. Ennek köszönhetően, amennyiben a jövőben újra megrongálják az emlékművet, könnyebben eltávolíthatjuk róla a festéket. Tavaly megkeresett minket Magyarország Ungvári Főkonzulátusa, felkértek a Malomréti (Zsornava) Árpád-vonal tanösvény rendbehozatalára. Néhány éve az Uzsoki Nemzeti Park rendezte ezt a területet, ösvényt jelöltek ki, táblákat is kihelyeztek, ezek az évek alatt tönkrementek. Itt egy 72 méteres szakaszon korlátot helyeztünk ki, mivel ez elég meredek ösvény, lépcsőket készítettünk. A bunkerekről eltávolítottuk a mohát.

A programkoordinátor állítása szerint, tevékenységükkel gyakorlatilag lefedik a teljes megyét. Már nem tervezik a lista bővítését, ugyanis ott, ahol a tulajdonos – legyen az az önkormányzat, szervezet vagy magánszemély – rendet tart, oda nem kell menniük.

Minden alkalommal előre megtervezik, hogy az adott héten melyik látványosságot veszik célba. Logikai sorrendben haladnak, vagyis, oda mennek, ahol már régen jártak, ugyanakkor mérlegelik az elhelyezkedést és a látogatottságot is.
–A tiszaújlaki Turulos emlékműhöz például gyakrabban kell mennünk, ugyanis van előtte egy buszmegálló, ami miatt gyorsan összegyűlik itt a szemét – mesélte. – A tapasztalat az, ha rend van az emlékhely, a várrom környékén, akkor kevésbé szemetelnek az emberek, így van nevelő célzata is a tevékenységünknek. A szerednyei várromnál azóta, amióta kitakarítottuk, a helybéliek tapasztalhatóan jobban ügyelnek a rendre, nem szemetelnek annyit, mint korábban. Ez Verecke esetében csak hellyel-közzel működik, a tiszaújlaki Turulnál a legrosszabb a helyzet.

Többször előfordult már, hogy félbe kellett szakítaniuk a munkát turistacsoportok miatt.

Ilyenkor mindig nagyon sok dicséretet kapnak a látogatóktól. Az országos karantén valamelyest korlátozta az ő munkájukat is. A 2020-as évre is elnyerték a pályázati támogatást. Ennek megfelelően márciusban megkezdték a munkálatokat, két hét után azonban a karantén miatt le kellett állni. Ebben az évben a királyházai Nyalábvár megtisztítását kezdték el, ezt szeretnénk folytatni a karantén feloldása után.

– Időközben kaptunk egy értesítést Budapestről, hogy a többi pályázathoz hasonlóan bizonytalan időre leállt a projektünk támogatása, így most a kivárás időszakát éljük – mondta Bíró András – Ennek ellenére vannak terveink. Azt, amit az elmúlt 3-4 évben elértünk, nem szeretnénk feladni semmiképpen. Ezért eldöntöttük, hogy amint lehet, a karantén feloldása után saját költségünkön folytatjuk a munkát. Továbbá folyamatban van egy alapítvány bejegyzése, ugyanis nem lehet mindig az anyaországra számítani. Az ügyintézés a járvány miatt megrekedt, de amit lehet, folytatjuk. Az a cél, hogy civil emberek, a turizmusban, vendéglátásban érdekelt vállalkozók, támogatni tudják a munkánkat.

Idegenvezetéseim során, többször előfordult, hogy miután elmondtam a turistáknak, hogyan és kik tartják rendben ezeket látnivalót, az út végén többen is odajöttek hozzám és készpénzzel akarták támogatni kezdeményezésünket.

Ezt nem fogadhattam el, de az alapítvány erre lehetőséget biztosít majd.

András elárulta, egyetlen egy alkalommal fordult elő az, hogy nem kértek a segítségükből. Az illetékes önkormányzat elutasította a megkeresésüket. Azt a választ kapták, hogy ők önerőből elvégzik a munkát.

– Egy-másfél hónappal később visszamentem, nem kell mondanom, hogy derékig érő csalán fogadott. Ilyen is van sajnos, de szerencsére ez egyedi eset volt – fogalmazott.

A magyar katonatemetők gondozását is felvállalták a Tiszta Kárpátalja tagjai. A Vereckei-szorosban, Vezérszállás közelében található első világháborús sírkertet is rendszeresen felkeresik, besegítve a Vigyázók Hadisírgondozó Egyesületnek.

Szabó Sándor