Az emberek 69 százaléka szerint előrelépés történhet az ukrán–magyar viszonyt terhelő kérdésekben az Orbán–Zelenszkij csúcstalálkozó után – ez derült ki a Facebook-szavazáson alapuló nem reprezentatív felmérésünkből. A KISZó-nak nyilatkozó magyarországi Ukrajna-szakértő szerint oktatásügyben nem, esetleg a nyelvtörvény „kvótái” – az államnyelv mellett az egyéb nyelvek használatára megszabott korlátok – tekintetében elképzelhető korrekció. Az általunk megkérdezett ukrán politológus nem vár azonnali változást a két ország viszonyában.
https://www.facebook.com/kiszo/posts/2955392007841249
Értesüléseink szerint, hamarosan létrejöhet a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyes találkozója. Ehhez kapcsolódott előző heti KISZó-kérdésünk. Ezzel egy időben az ukrán államfő évértékelő kijevi sajtótájékoztatóján bejelentett, hogy a közeljövőben rendezné az Ukrajna és Magyarország közötti vitás kérdéseket, ennek érdekében kész megállapodást aláírni Orbán Viktorral.
Ami a szavazás eredményét illeti, az egy héten át futó szavazásba bekapcsolódó 907 (!) válaszadó közül 623-an (69 százalék) gondolják úgy, hogy enyhülést hozhat a két ország elhidegült viszonyában csúcstalálkozó. Ez azt is jelenti, hogy 284-en, azaz a voksolók 31 százaléka gondolja úgy, hogy a magas szintű egyeztetést követően sem javul a két ország kapcsolata.
A kérdéssel kapcsolatban megkerestük Fedinec Csillát, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát.
– Mindenekelőtt egy félreértést szeretnék eloszlatni – kezdte az Ukrajna-szakértő. – A legtöbb magyar sajtóorgánum úgy interpretálta Zelenszkij elnök megszólalását az évértékelő sajtótájékoztatón, hogy hirtelen bejelentette, kész a legfelső szintű találkozóra, és az ukrán–magyar viszony rendezésére. Volodimir Zelenszkij valójában annyit mondott, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy éve keresi vele a találkozás lehetőségét; a maga részéről kész a csúcstalálkozóra, amelyen az a szándéka, hogy memorandumot írjanak alá biztonsági kérdésekről és a történelem iránti tiszteletről – fejtette ki Fedinec Csilla.
A szakértő emlékeztetett: Zelenszkij az elmúlt egy évben találkozott a nagyhatalmak, valamint az összes szomszédos ország vezetőjével, kivéve Magyarországot.
Hétköznapi körülmények között meglehetősen furcsa, hogy egy éve alatt erre a találkozóra nem került sor.
A két ország között kialakult feszült helyzetben viszont koránt sem az. A látszat ellenére, Magyarország van lépéskényszerben, és nem fordítva. Ennek megfelelően Magyarország keresi folyamatosan a találkozó lehetőségét, Orbán Viktor miniszterelnök és Szijártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nyilvános megszólalásaikban is többször szorgalmazta. Azonban ez a kapcsolatkeresés valahol Kijevben mindig elakadt. Az okokat nem csak az oktatási törvény körüli vitában kell keresni, hanem például a 2019-es ukrajnai parlamenti választások előtti éles pengeváltásokban is azzal kapcsolatban, hogy az ukrán választási törvénybe foglalt tiltás és Kijev külön kérése ellenére sem függesztődött fel a magyar „politikusjárás” Kárpátaljára a kampányidőszakban – fogalmazott.
– Idén februárban, amikor Szijjártó Péter Kijevben megegyezett a magyar–ukrán gazdasági vegyes bizottság munkájának megújításáról, úgy tűnt, végre mind a két fél a lépést a csúcstalálkozó előkészítésének tekinti. Az időközben kialakult járványhelyzet miatt azonban a bizottsági ülés helyett mindössze egy videóbeszélgetésre került sor a két külügyminiszter, Szijjártó és Dmitro Kuleba között – fejtette ki Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetének Ukrajna-szakértője.
Miért Magyarország van lépéskényszerben? – tette fel a kérdést a szakértő.
– Ukrajna közeledése a NATO-hoz, amit Magyarország blokkol a 2017-es oktatási törvény nyelvi cikkelye miatt, egy sokkal lassabb folyamat, mint az oktatási törvény fokozatos életbeléptetése 2023-al bezárólag. Kijev szempontjából ez… a karaván halad taktika. Másrészt a hibridháború történelmi megpróbáltatás elé állítja az országot, ami nem csak Ukrajna problémája, immár több mint hat éve, amit a világ országai értenek, ezért a nyilvánvaló felhorgadás a magyar blokkolás miatt.
– Oktatásügyben nem, esetleg a nyelvtörvény „kvótái” – az államnyelv mellett az egyéb nyelvek használatára megszabott korlátok – tekintetében elképzelhető változás. Mit tartalmazhatna egy memorandum, amiről fentebb ejtettünk szót? A diplomácia cizellált nyelvén az örök béke megerősítését. Szerintem még mindig nem fér bele több, vagy egyáltalán meg sem születik a memorandum – húzta alá Fedinec Csilla.
A témával kapcsolatban megkérdeztük Mihajlo Selemba ukrán politológust is, aki úgy gondolja a magas szintű találkozó és egy esetleges memorandum aláírása nem hoz azonnali változást a két ország viszonyában, ugyanakkor az elmúlt négy évben ez lenne a legnagyobb lépés az ukrán–magyar kapcsolatok rendezésében.
– A Zelenszkij–Orbán találkozó kiváló alap lehet a két ország közötti konstruktív együttműködés elindításához, amiben mindkét ország egyaránt érdekelt. Budapest az elmúlt egy évben azt kommunikálta, hogy készen áll a magas szintű párbeszédre és a továbbiakban is kész megadni minden segítséget ahhoz, hogy Ukrajna minél gyorsabban fejlődhessen – fogalmazott Mihajlo Selemba.
Szabó Sándor
Aktuális kérdésünkre az alábbi Facebook-oldalunkon szavazhatnak:
https://www.facebook.com/kiszo/posts/2971845002862616
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
