Május 30-án ünnepli jubileumi születésnapját Horváth Katalin docens, az ungvári egyetem nagyrabecsült Magyartanárnője, a kárpátaljai tudóstársadalom elismert képviselője, a filológiai tudományok kandidátusa, aki mindig is a legjobb tudása és lelkiismerete szerint tette a dolgát.
Közelebbről 1966-ban ismertem meg Horváth Katalin tanítványomat, amikor az egyetemi tudományos bizottság megválasztott a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetőjévé. A gyakorlati órákon szépen felelt, fogalmazott és érdeklődött a tudomány iránt. 1969-ben jó eredményekkel végezte el az egyetemet.
A Nagyszőlősi járási Tiszakeresztúrban született. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte el, az általános iskolát Tiszaújlakon folytatta, középiskolába Nagyszőlősre járt, 1963-ban érettségizett a kiváló tanári karral büszkélkedő Nagyszőlősi 3. Sz. Középiskolában. Érettségi után képesítés nélküli pedagógusként dolgozott a Szőlősgyulai Általános Iskolában, ahol módszertani szempontból jó kiindulási alapot kapott az iskola vezetőitől, tanítóképzőt végzett pedagógusaitól.
1964-ben sikerrel felvételizett az Ungvári Állami Egyetem Magyar Szakára, 1969-ben kapott filológus, magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet a Filológiai Karon és ez meghatározta jövőbeni érdeklődési körét.
Pedagógusi és tudományos munkássága 1970-től datálódik: az ungvári egyetem Magyar nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa lett. Kandidátusi értekezését 1977-ben védte meg Észtországban a Tartui Állami Egyetem Tudományos Szaktanácsa előtt, címe „A kárpátaljai Tisza menti magyar nyelvjárások hangtani rendszere”. (Tudományos témavezetője Lizanec Péter prof.). 1985-től a már Magyar Filológiai Tanszékké átalakult intézmény docense. Több évtizedes egyetemi oktatói pályafutása alatt több diszciplínát tanított: hangtant, szófajtant, mondattant, nyelvjárástant, stilisztikát, retorikát, szociolingvisztikát, általános nyelvészetet stb. A Tanárnő szívesen emlékszik vissza a múltbéli egyetemi eseményekre és régi tanítványaira, akik személyes varázsának köszönhetően mindig nagy szeretettel és tisztelettel emlegetik.
Az egyetemi oktatás szerves része a tudományos kutatás, e téren ki kell emelnünk néhány fontosabb monográfiáját, amelyeket az elmúlt évtizedekben jelentetett meg kutatási területeiről.
Foglalkozott a kárpátaljai magyar nyelvjárásokkal, iskolai, egyetemi tankönyveket írt, módszertani segédeszközöket adott közre a magyar, mint idegen nyelv tanításáról, a nyelvművelésről stb., néhány ezek közül: A kárpátontúli magyar nyelvjárások magánhangzórendszere. Egyetemi jegyzet 1976; Didaktikai anyagok magyar nyelvből a IV–VI. oszt. számára, 1984; Bevezetés a nyelvtudományba. Tankönyv 1986; Magyar nyelv. Tankönyv a 4. osztály számára 1989; Magyar nyelv 6. osztály 1992; Magyar nyelv kezdőknek. Tankönyv 1991; Magyar nyelv kezdőknek 1992; Ukrán nyelv kezdőknek 1992; Az Ungvári járás 14 településének helynevei. Magyar Névtani Dolgozatok 1992; Tanuljunk magyarul 1999; A magyar nyelv Kárpátalján. Oktatási-módszertani segédeszköz nyelvművelésből a magyar szakos hallgatók számára 2013.
Horváth Katalinnak nagy érdeme van a kétkötetes A kárpátaljai magyar nyelvjárások szótára összeállításában és megjelenésében is (2012-2013).
A XX. század második felétől napjainkig a magyar nyelvterület különböző részeiről sorra jelennek meg az ott élők szókincsében szólások, közmondások gyűjteményei, pl.: Bálint Sándor Szegedi példabeszédek és jeles mondások; Kiss Jenő Állandó szókapcsolatok a rábaközi Mihályiban; Balogh Elemér Göcseji szólások és közmondások; Vöő Gabriella Erdélyi magyar szólások; Lizanec Péter Magyar-ukrán, Ukrán-magyar állandósult szókapcsolatok és kifejezések szótára. Ebbe a sorba illeszkedik szervesen Horváth Katalin kárpátaljai szólás- és közmondásgyűjteménye Kárpátaljai szólások és közmondások címmel, mely Ungváron jelent meg (2018), alcíme Veszekedő pásztorok közt a farkas jár jól, azaz a viszálykodás az ellenfélnek kedvez. A monográfia felépítése tulajdonképpen kulcsszavakból áll, amelyekhez kapcsolódnak a frazémák megfelelő magyarázatai. Például a kövér kulcsszóhoz a következő frazémákat adja: Kövér, mint a dugott liba – ’hájas, elhízott’ (Szalóka), Kövér, mint a liszteszsák – ’telt alakú’ (Rát), Míg a kövér lefogy, a sovány meghal – ’a kövér ember könnyebben átvészeli a súlyos betegséget, mint a sovány’ (Hetyen) stb. A monográfiában majdnem ezer kulcsszót találunk ábécé sorrendben ilyen típusú felépítéssel.
A népnyelvben keletkezett, többnyire átvitt értelmű összeforrott kifejezések gazdagítják nyelvünk szókészletét; szemléletes képekben, találó hasonlatokban fejezik ki az emberek évszázados, évezredes bölcsességét, erkölcsi értékrendjét; gondolataink árnyalt, szemléletes kifejezésének nélkülözhetetlen eszközei; megfigyeléseket, tanácsokat, tanításokat, intelmeket tartalmaznak; tükröződik bennük a nyelvet beszélő közösség észjárása, történelme.
2020-ban Horváth Katalin Magyar anyanyelvünk Kárpátalján címmel új monográfiát jelentetett meg, amelyben ír a magyar nyelv presztízséről Kárpátalján, a kárpátaljai magyar regionális köznyelvről, a kárpátaljai magyar nyelvjárásokról.
A Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségének felkérésére 2006-2010 között rendszeresen jelentette meg írásait a nyelvhasználattal kapcsolatban. A cikkeket a Nyelvőr rovatban tették közzé. Az írások helyesírási, szó- és frazémahasználati témákat is megvilágítanak, foglalkoznak az egymás mellett élő népek nyelvi kölcsönhatásaival, a kárpátaljai nyelvhasználat sajátosságaival. A kiadványba a szerző beiktatott olyan anyagokat is, amelyeket később közölt az újságban. Horváth Katalin arról is ír, hogy a magyar nyelvterületen mindenütt a választékos, egységes köznyelv a minta. Természetes azonban, hogy minden régióban vannak sajátosságok, egyrészt a nyelvjárásterület jegyeinek, másrészt a környezeti nyelvek hatásainak megfelelően. A monográfia a kárpátaljai magyar nyelvhasználat jellegzetességeit mutatja be. A szerző a művet az érdeklődő nagyközönség, az iskolások, a diákok, a magyartanárok figyelmébe ajánlja. Megjegyzi, hogy a magyar kultúra napja arra való alkalom, hogy számba vegyük értékeinket, azokat, amelyeket a kisebb-nagyobb közösségek fel tudnak mutatni gazdasági, kulturális, művészeti, s egyéb vonatkozásban. A monográfiában a felhasznált tudományos irodalom 42 jegyzékből áll.
Horváth Katalin az Ungvári Egyetem Hungarológiai Központjában megjelenő Acta Hungarica című tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Írásaira több hivatkozás található hazai és külföldi kiadványokban. 1990-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság Csűry Bálint emlékéremmel tüntette ki a kárpátaljai helynevek kutatásáért. 1994-ben az Anyanyelvi Konferenciától, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságától, a Kecskeméti Tanítóképzőtől emléklapot kapott „a magyar nyelv ápolásáért végzett áldozatos munka elismeréséül”. 1995-ben az Ukrán Oktatásügyi Minisztérium Ukrajna kiváló pedagógusa emlékéremmel tüntette ki. 2012-ben a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságától köszönő oklevelet kapott „a kárpátaljai magyar kultúra fejlesztésében végzett áldozatos mun¬kájáért”. A 2013-2014-es tanévben az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának hallgatói „az év tanára” címmel tüntették ki. 2016-ban az MTA Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanácsától ok-levelet kapott „kiemelkedő tudományos, illetve tudományszervezői munkásságáért”.
Több mint egy évtizedig választmányi tagja volt a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak, a múlt század hetvenes éveitől rendszeresen részt vesz a Társaság által ötévenként megrendezett nemzetközi kongresszusokon.
Alapító tagja, egyik alelnöke az 1993-ban megalakult Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaságnak; tagja volt a kandidátusi értekezések védésére létrehozott (2000.02.10. – ukrán nyelvtudományi és 2009. 02.10. – finnugor és szamojéd, magyar nyelvtudományi) Tudományos Szaktanácsnak az UNE Filológiai Karán, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak, 2000-től a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.
Rendszeresen vesz részt hazai és nemzetközi tudományos tanácskozások munkájában, néhány ezek közül: nemzetközi finnugor kongresszus (Sziktivkár, 1985, Debrecen, 1990), nemzetközi nyelvjárási szimpozium (Szombathely, 1992, 2015), a magyar nyelvészek VI. nemzetközi kongresszusa (Eger, 1994), nemzetközi hungarológiai kongresszus (Jyväskylä 2001, Debrecen 2006, Pécs 2016) stb. Kutatási területei: a magyar nyelvjárások, helynevek, anyanyelvi tantárgypedagógia, nyelvművelés, a magyar mint idegen nyelv tanítása.
Úgy gondolom, a nagyszerű, szakmailag kiemelkedő tudású tanítvány és kolléga példaértékű oktató-nevelő és tudományos munkája alapján kiérdemelte, hogy egykori barátai, munkatársai, tanítványai, ismerősei, tisztelői nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntsük Horváth Katalint születésnapja alkalmából. Szívből kívánjuk, hogy féltő Édesanyaként és gondoskodó Nagymamaként is az emberi kor végső határáig jó egészségben, boldogságban éljen szerető családja körében!
Isten éltesse Horváth Katalint, kedves Tanítványomat, Kollégámat!
Tisztelt tanárnő!
A Kárpáti Igaz Szó alkotóközössége tisztelettel és szeretettel köszönti önt születésnapja alkalmából.
Büszkék vagyunk arra, hogy immár több évtizede szerzőnknek tudhatjuk, eljuttathatjuk olvasónkhoz értékes, hiánypótló nyelvművelő, ismeretterjesztő írásait. Kérjük, folytassa magyar közösségünk számára nélkülözhetetlen, anyanyelvünk ápolására, megtartására ösztönző munkásságát, melyhez a továbbiakban is készségesen biztosítunk teret.
Isten éltesse!
Dr. Prof. Lizanec Péter
