Januárban fennállásának 15. évét méltatja a megyei ideggyógyászati és idegsebészeti központ, mely a megye határain túlról шs számos pácienst fogad. Az évforduló kapcsán az intézmény vezető orvosai sajtótájékoztató keretében számoltak be az eddigi tevékenységéről.
Magyar Tímea
2020. áprilisában startolt el az egészségügyi reform második szakasza, melynek hatására gyökeresen megváltozott az egészségügyi intézmények finanszírozási rendszere. Emiatt, a megyei tanács rendelete értelmében, az idegsebészetet is kommunális nonprofit vállalkozássá alakították át.
Mint azt Andrij Szmolanka, a központ igazgatója elmondta, az ideggyógyászati és -sebészeti központ a megyei kórház bázisán jött létre 2006-ban azzal a céllal, hogy európai színvonalú idegsebészeti ellátást nyújtson a pácienseknek. Két sebészeti osztály került kialakításra, azon belül egy reanimációs osztály, s ez így volt a múlt évig, amikor is átszervezték az intézményt, mely egy agyérrendszeri patológiákat kezelő osztállyal bővült.
A központban évi több mint ezer idegsebészeti beavatkozást végeznek, nagy részük rendkívül bonyolult műtét.
Számos olyan pácienst is fogadnak Ungváron, akiket más megyékben nem hajlandóak megműteni.
Olyan betegeket is gyógyítanak, akik lemondtak a külföldi kezelés lehetőségéről. Éves szinten kétezer beteget fogadnak az itt dolgozó orvosok, fejtette ki az igazgató.
Az orvosoknak nagy kihívást jelent a gyógyítás a pandémia körülményei közepette.
– Például az agyvérzés sürgős beavatkozást kíván, a páciens ellátása nem függhet a járványhelyzettől, ezért mindenkit fogadunk – hangsúlyozta Katerina Karpinszka osztályvezető orvos. – Vannak, akik sajnos nem fordulnak orvoshoz idejében. Felhívnám rá a figyelmet, hogy amennyiben a beteg az agyvérzés utáni négy és fél órában nem kap szakszerű ellátást, maradandó károsodást szenved.
A központban különféle diagnózissal érkező betegeket gyógyítanak, van, aki agydaganattal, van, aki gerincsérüléssel, más intracerebrális isémiás parazita betegségekkel stb. keresi fel a kórházat. Szerhij Udod idegsebész az elmúlt években történt változásokról szólva kiemelte, hogy 1985-ben, pályája elején legfeljebb röntgennel tudták alátámasztani a beteg diagnózisát.
– Később, a komputertomográf megjelenése után, ugrásszerűen nőtt a diagnosztizált páciensek száma.
A mágneses rezonancia tomográf alkalmazásával pedig még tovább nőtt az idejekorán felismert veszélyes elváltozások aránya.
A diagnosztikai módszerek javulásával egyenes arányban nő a betegek és a nélkülözhetetlen sebészeti beavatkozások aránya is, például olyan műtétet is végzünk epilepsziás betegeken, amelyet rajtunk kívül csupán még egy ukrajnai klinikán vállalnak. A kórház viszonylag jól kiépített műszaki bázissal rendelkezik. Persze a technológiai fejlődés szükségessé teszi az eszközpark korszerűsítését.
Az újításoknál maradva, a reform és az új finanszírozási rend értelmében jelenleg minden műszaki kiadást az intézmény fenntartójának, esetünkben a megyei tanácsnak kell állnia. Andrij Szmolanka reméli, hogy az elöregedett eszközparkot sikerül a tanács segítségével felújítani, s végre folytatódhat a 2008-ban elkezdett új épületszárny építkezése is. Amennyiben kialakításra kerülne az új sürgősségi osztály,
a jelenleginél több agyvérzéses betegen tudnának segíteni, mivel angiográf megléte esetén az ellátási időt 4,5-ről 12-24 órára lehet bővíteni.
Sajnos a reform pénzügyi fennakadásokat okoz, ugyanis vannak olyan beavatkozások, amelyeknek 50-60 ezer hrivnya az önköltségük, ám a Nemzeti Közegészségügyi Központ többnyire csupán a beavatkozások átlagköltségét állja, ami általában 11 ezer hrivnya. Emiatt a páciensek sokszor kénytelenek saját pénzükből beszerezni a szükséges eszközöket, gyógyszereket, emelte ki az igazgató, s hozzátette, a központ három hónap alatt az éves tervnek megfelelő beavatkozást végezte el tavaly, amivel meglepte a kijevi illetékeseket.
Ugyancsak gondot jelent egyelőre a páciensek neurológiai műtétek utáni rehabilitációja. Az agyvérzésen átesett betegek többsége súlyos funkcionális zavarral küszködik. Szerhij Udod kifejtette, őket újból adaptálni kell a mindennapokhoz. Ennek érdekében, amíg néhány szanatóriumban nem történik profilváltás, ahol erre szakosodnának, a központban fizikorehabilitációs kabinetet nyitnak idén.
