Fontos következményekkel járó döntés született a napokban Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságán: a törvényszék kimondta, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre Ukrajna Krím félszigettel kapcsolatos, Oroszország elleni keresetének ügyében. Az ügy pikantériáját az adja, hogy a döntést követően mind Moszkva, mind Kijev saját győzelméről beszélt. A per lezárásáig azonban hosszú évek telhetnek el, állapítja meg elemző írásában a Magyar Nemzet.
„A Krím félsziget ukrán visszatérésének a folyamata elindult”, „Megszületett Ukrajna első krími győzelme” – állították az elmúlt napokban ukrán sajtóorgánumok. „A strasbourgi bíróság elismerte Oroszország de facto joghatóságát Krím felett” – ezt már az orosz média írta. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának múlt heti döntését a Krím félsziget ügyében másként értelmezi Kijev és Moszkva.
Ukrajna 2014 márciusában nyújtotta be keresetét a Krím félsziget ügyében Oroszországgal szemben.
Kijev azt állította, hogy Moszkva február 27-től megszerezte a tényleges kontrollt a terület felett, amelynek következtében emberi jogi visszaélések, letartóztatások, kisebbségek elüldözése és gyilkosságok történtek. Ukrajna 12 cikkely alapján kért vádemelést, ebből a bíróság végül kilencet fogadott be, maga az eljárás ezek után indulhat.
Formailag a strasbourgi bíróság nem foglalkozhat azzal, hogy az adott terület a nemzetközi jognak megfelelően került-e egy adott országhoz – ők csak az emberi jogok betartását vizsgálhatják. Ebben az esetben azt az oldalt tekintik felelősségviselő félnek, amely nem de jure, hanem de facto ellenőrzi a területet. A lényeg azonban a részletekben rejlik.
Moszkva azt állítja, hogy 2014. március 18-án szerezte meg a Krím félsziget feletti irányítást, miután a két nappal korábbi referendumon a félsziget lakosságának 97 százaléka a terület Oroszországhoz való csatlakozásáról döntött.
A bíróság azonban most kimondta, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, amelyek alapján kijelenthető, hogy Oroszország már jóval a referendum előtt, 2014. február végén katonai ellenőrzés alá vonta a Krím félszigetet.
A bíróságon Oroszország azzal érvelt, hogy Ukrajna keresete nem emberjogi, hanem politikai jellegű, és „az orosz katonák csak megakadályozták az erőszakot, és nem vonták effektív kontroll vagy joghatóság alá a Krím félsziget területét” – mondta tavaly szeptemberben Strasbourgban az orosz igazságügyi miniszterhelyettes. Az emberjogi bíróság szerint a Krím félszigetre bevonuló orosz katonák nem voltak passzív megfigyelői a terület kiválásának, hanem aktívan részt vettek az eseményekben, például a krími parlament február 27-i ostroma és a helyi hatalom leváltása során.
Ukrajna az elmúlt években több nemzetközi keresettel fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához a Krím félsziget ügyében, de a most tárgyalt ügy az első, amelyet befogadtak.
Ezen kívül a bíróság több mint hétezer egyedi panaszt kapott a félszigettel kapcsolatban, többek között az ott élő krími tatárok és ukrán nemzeti érzelmű újságírók részéről.
A bíróság döntése precedenst teremthet a jövőre nézve, azonban a végső döntésig hosszú évek vagy akár évtizedek telhetnek el. Ciprus 1994-ben elindított keresete, amely a sziget északi felének Törökország 1974-es megszállásával kapcsolatos, már 2014-ben lezárult, és kilencvenmillió euró kompenzáció megfizetésére kötelezte Ankarát. Grúzia 2008-ban indított, az orosz–grúz háborúval kapcsolatos kereset végére a mai napig nem került sor.
