Félő, hogy az ukrán nyelvtörvény január 16-tól életbe lépő újabb szigorítását a hatóságok szándékos nyomásgyakorlásra és különböző provokációkra fogják használni.
Ezt a véleményt Andrij Zolotarev politológus fogalmazta meg. Az elemző szerint kevés az esélye annak, hogy a jogszabály most életbe lépő rendelkezései szerint mondjuk Harkivban vagy éppen Mariupolban ezek után tömegesen áttérnének az ott élők az oroszról az ukránra. Sőt, a szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy az egész kontraproduktív lesz a törvényhozó szemszögéből, s az orosz és más kisebbségek tagjai csak azért is, a hatósági nyomásnak ellenszegülve, még az eddigiekhez képest is következetesebben használják majd anyanyelvüket, ezzel is tiltakozva a nyelvtörvény politikai színezete ellen.
Zolotarev arra is emlékeztetett, hogy az ország egyes régióiban, például Dnyipropetrovszk vagy éppen Zaporizzsja megyében az ukránnak egy olyan dialektusát használják, ami merőben eltér az irodalmi nyelvtől. A kárpátaljai ukránok jellegzetes nyelvhasználatára is kitért: „Kárpátalján pedig olyan módon beszélik az államnyelvet, hogy tolmács szükségeltetik annak valódi ukránra fordításához”.
Kérdésre válaszolva az idézett politológus elmondta, nem látja esélyét annak, hogy az alkotmánybíróság jóváhagyná ellenzéki képviselők beadványát, akik azt szeretnék elérni, hogy az alapvető emberi jogok megsértése miatt nevezett jogszabályt nyilvánítsa alkotmányellenesnek a taláros testület. Zolotarev szerint erre azért nincs mód, mert Ukrajna nem tekinthető jogállamnak…
Korábban a kiszo.net portálon is beszámoltunk Csernicskó István nyelvész professzor, beregszászi rektor szakmai észrevételeiről a nyelvtörvény 30. cikkelyének hatályba lépése kapcsán:
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
