Változatlanul kérhetjük a kenyeret anyanyelvünkön a boltban │KISZó-interjú

Tóth Mihály: az államnyelvtörvény most életbe lépett cikkelye mindenkit érint.

Életbe lépett a nyelvtörvény 30. cikkelye, ami kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát a szolgáltatói szféra és a kereskedelem minden szintjén, beleértve az internetes platformokat is. A törvénnyel kapcsolatban egyelőre több a kérdőjel, a pánikkeltő riogatás, mint a megnyugtató válasz. Arra kértük Dr. Tóth Mihály alkotmányjogászt, a jogtudományok kandidátusát, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnökét, az ukrán parlament egykori képviselőjét, hogy a kárpátaljai magyarság szempontjából világítsa meg a jogszabály fontos pontjait.

Szabó Sándor

– Ez egy hosszú folyamat, hol tartunk most?

– Az ukrán parlament 2019. április 25-én fogadta el Az ukránnak mint államnyelvnek a funkcionálásáról szóló törvényt, röviden az Államnyelvtörvényt, mely ugyanazon év július 16-án, két hónappal a hivatalos kihirdetése után lett hatályos, igaz, e komplex jogszabálynak akkor csak egyes előírásai léptek érvénybe. Ilyen volt az oktatásra vonatkozó rész, ugyanakkor számos eleme fokozatosan válik kötelezővé. Így hat hónap múltán 2020. január 16-án vált hatályossá e jogszabály 32. cikke, mely a reklámok kötelező ukrán nyelvűségét írja elő. Miközben a tudományos tevékenység teljes ukránosítását rögzítő 22. cikk, a nyelvhasználatot az egészségügy területén szabályzó 33. cikk, valamint a hivatalos okmányok egyetlen nyelvének az ukránt megállapító 37. cikk 2020. július 16-án – egy év elteltével az általános hatálybalépés után – lett hatályos. E folyamat soron következő állomása az Államnyelvtörvény 30. a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások nyelvét szabályozni hivatott cikkének hatálybalépése 2021. január 16-án.

Ennek az eseménynek a társadalmi visszhangja azért jelentős, mert ez nem egy szakterületet, illetve az ott tevékenykedőket, hanem mindenkit érint, hiszem mindnyájan fogyasztók vagyunk.

– Az élet mely területeit érinti az ominózus cikk, mit kell tudnunk róla?

Tóth Mihály

– A 30. cikk első része megállapítja, hogy Ukrajnában a fogyasztók kiszolgálásának nyelve az államnyelv. Ami e jogszabály olvasatában azt jelenti, hogy bármilyen tulajdonformájú vállalat, intézmény, szervezet, valamint a magánvállalkozók, és bárki más, aki a szolgáltatás területén gazdasági tevékenységet folytat, az adott szolgáltatás nyújtását, valamit e szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos mindenfelé információt ukrán nyelven köteles megtenni. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az államnyelven megadott információ más nyelven is elhangozhat. A kliens kérésére az ő személyes kiszolgálása más, a felek számára elfogadott nyelven is történhet.

https://kiszo.net/2021/01/20/ny/

– Milyen változásokat hoz a törvény a mindennapokban, a korábbiakhoz képest milyen korlátozások lépnek életbe?

– A korábbi állapothoz képest, a jog szintjén, az alapvető változás abban van, hogy Ukrajna – ideértve az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságot is – történelmében először került korlátozó szabályozásra a társadalmi viszonyok e területe.

A korábbi jogszabályokban vagy kerülték ezt, vagy a felekre bízzák azt, hogy milyen nyelvet használnak.

Az új helyzet a gyakorlatban, azt is jelentheti, hogy amennyiben a szolgáltatást nyújtó szólítja meg elsőként a (potenciális) klienst (például köszön az üzletébe betérő személynek), ezt köteles kizárólag ukránul tenni, és amennyiben e személy a társalgásuk folyamán nem jelzi óhaját más nyelv használatára, a továbbiakban is e nyelven kell kommunikálnia. Ha nem ezt teszi, illetve a kliensnek (látogató, vásárló stb.) az ukrán nyelv használata iránti igénye ellenére továbbra is nem az ukrán nyelvet használja, szabálysértést követ el, ami a törvényben meghatározott közigazgatási eljárás szerint felelősségre vonással (figyelmeztetés, pénzbírság kiszabása) jár.

– Létrejött egy új tisztség, az államnyelvvédelmi biztos. Milyen feladatokkal és jogosítványokkal lett, lesz felruházva az erre a posztra kinevezett Tarasz Kreminy?

– Az Államnyelvtörvény az ukránnak mint államnyelvnek az ország teljes, és a társadalmi élet minden területén való érvényesítésének elősegítése céljából (VIII. fejezet: 49.-57. cikkek) létrehozza az államnyelv védelmének megbízottja (továbbiakban államnyelvvédelmi biztos) intézményét, akinek többek között feladatául szabja meg az ukrán állampolgároknak az ukrán nyelvű információhoz való joga védelmezését, és az államnyelv-használata bármilyen akadályának az elhárítását. Az államnyelvvédelmi biztos felügyeli az államnyelvvel kapcsolatos törvények és vonatkozó állami programok végrehajtását, valamint elősegíti az Ukrajna határain kívül élő ukránok nyelvi igényeinek kielégítését. Hatáskörébe tartozik az államnyelvvel kapcsolatos szabályok megsértésére vonatkozó panaszok kivizsgálása, a hiányosságok megszüntetésének elősegítése. A szabálysértésekről jegyzőkönyvet készít előterjesztéseket tesz hivatali felelősségre vonásra, és pénzbírságokat szab ki. Az államnyelvvédelmi biztos munkáját az általa kinevezett és felügyelt megbízottak segítik.

A pénzbírság kiszabása 2022. július 16-tól lép életbe. Ami azt jelenti, hogy addig az államnyelv-szabálysértőket csak figyelmeztetésben részesíthetik.

– Hosszú távon mi várható ettől a jogszabálytól?

– Az Államnyelvtörvény fentebb vizsgált, folyó év január 16-án érvénybe lépett cikkével az a fő probléma, az hogy a nyelvi vitákat a politika, az állami és önkormányzati intézmények, hivatalok világából ki-, illetve leviszi a polgárok mindennapjainak világába. Több elemző is rámutat annak veszélyére, hogy élve (visszaélve) ezzel a helyzettel, számos,

Ukrajnában az ukrán nyelv kizárólagosságát támogató aktivista provokálhat konfliktusokat azokon a vidékeken, ahol a lakosság nyelvi sajátosságai alapján az emberek közötti érintkezés hagyományosan nem (vagy nem csak) ukrán nyelven történik.

Egyébként e törvénycikkel, mint a törvény egészével is az a gond, hogy alkotmányellenes (vagyis jogtalan), kirekesztő és diszkriminatív. Mert például az a személy, aki nem beszéli, vagy talán nem is érti az ukrán nyelvet, nem dolgozhat a kliensekkel közvetlen kapcsolatot feltételező beosztásban, még piaci eladóként sem, ami egyértelműen nyelvi alapon történő diszkriminációt jelent. Mindezekre, és még számos egyéb, az államnyelvtörvénnyel kapcsolatos visszásságra hívta fel az államnyelvvédelmi biztos figyelmét az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) 2020. december 19-én kelt nyílt levelében, melyre még nem érkezett válasz.

Kiemelt kép: Zunko Barnabás felvétele

Provokációkra és zsarolásra lehetnek jók a nyelvtörvény új elemei

 

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó