Méhnyakrák: tizedére lehetne csökkenteni a betegek számát.
Világszerte a közelmúltban zajlott az az egyhetes akció, melynek során a szakemberek méhnyakrák elleni harc fontosságára hívták fel a figyelmet. A megmozdulás szükségességét a méhnyakrák a nők daganatos megbetegedései sorában igen előkelő, 4., helye indokolja. Évente 500 ezer új esetet diagnosztizálnak a világon, s a kór a páciensek fele számára végzetesnek bizonyul. A statisztikai kimutatások tanúsága szerint kétpercenként életét veszti valaki e betegség következtében. Aktualitása kapcsán Ljubov Zsolugyevától, a megyei onkológiai gondozó helyettes vezetőjétől kértünk részletesebb tájékoztatást e rettegett betegségről, kiváltójáról és ami a legfontosabb, megelőzési módjáról.
Magyar Tímea
Az orvosnő elmondása szerint Ukrajnában sem jobb a helyzet, sőt! Aggodalomra ad okot, hogy míg a fejlett országokban némileg sikerült visszaszorítani a kórt, országunkban folyamatos növekedést regisztrálnak. Egy év alatt 280 ezren hunynak el világszerte, mivel a késői felismerés miatt a páciensek 20 százaléka menthetetlen, a diagnosztizálás utáni első évben életét veszti.
Ukrajnában 2 ezer áldozatot követel évente a betegség.
A szakemberek a méhnyakrák kialakulásáért elsősorban a human papilloma vírust teszik felelőssé (HPV), mellyel jelenleg is több mint 300 millió nő fertőzött világszerte. A HPV egy rendkívül gyakori kórokozó, mely rendellenes sejtosztódást, sejtburjánzást okozhat a szervezet különböző pontjain. A nemi szerveket megtámadni képes HPV-típusok például növelik a női nemi szervi rák kockázatát. A HPV kimutatása és a fertőzött szövetek eltávolítása tehát fontos módszere a megelőzésének.
– A vírussal bárki megfertőződhet, már a genitális nemi szervek érintkezésekor, nemi aktus nélkül is.
A fertőzésveszély a nemi élet kezdetétől a nő életének végéig fennáll. Sajnos az egyszer már átélt HPV nem biztosít immunitást a kórral szemben. A vírus támadása főként a 35–39, majd az 59–60. életévekre tehető – tájékoztat a szakember.
A vírusnak ugyan több fajtája ismert, ám csupán néhány okoz onkológiai elváltozást. Európában közel egymillióra tehető azok száma, akiknél nem diagnosztizálták idejében a vírust. Ezért ezek a nők fokozottan veszélyeztetettek:
náluk nagyobb eséllyel alakul ki a rák előtti, tünetmentes állapot, majd a rosszindulatú elváltozás is.
Ugyancsak kockázati tényezőnek számít a korai nemi élet, a terhességek magas száma, a dohányzás, a fogamzásgátlók tartós szedése, a nemi úton terjedő fertőzések.
– A HPV által okozott rákos megbetegedéssel szemben azonban eredményesen fel lehet venni a harcot. A citológiai vizsgálat, amelyet háromévente legalább egyszer ajánlatos elvégzeni, találati pontossága ugyanis 98%, és az első kóros lelet évekkel előzi meg a rák kialakulását.
A rendszeres szűrésen kívül fontos a kislányok HPV elleni védőoltása, amelyet a szexuális élet elkezdése előtt 9-14 éves korban kell megejteni.
Ukrajnában egyelőre nem tartozik a kötelező oltások sorába, ezért önköltségen kell beszerezni a védőoltást.
– A lakosságnak sajnos igen hiányosak az ismeretei e betegséggel kapcsolatban. Ezért is fontosak a mostanihoz hasonló felvilágosító, ismeretterjesztő akciók – véli az orvosnő, aki hangsúlyozza, minél korábban ismerik fel az elváltozást, annál nagyobb eséllyel gyógyítható. – Ha a hölgyek legalább 80-90 százaléka évente egyszer elmenne szűrésre, tíz év alatt tizedére csökkenne a betegek száma.
