A válaszadók jelentős többségét nem rémisztik meg a nyelvtörvény új rendelkezései – ez derült ki a Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán az elmúlt hét elején indított reakciógombos szavazásból. Mint ismeretes, január 16-án lépett hatályba a kisebbségek anyanyelv-használatát radikálisan korlátozó törvény 30. cikke, mely az ukrán nyelvet teszi kötelezővé a kereskedelemben és a szolgáltatásban.
Szabó Sándor
A nyelvtörvény rendelkezéseit megsértő üzleti vállalkozásokat 2022. július 16-tól 5100-tól 6800 hrivnyáig terjedő pénzbírsággal sújthatják. Múlt heti KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, azt kérdeztük közösségi oldalunkon, hogy olvasóinkat megrémisztik-e a nyelvtörvény új rendelkezései? Ami a nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a reakciógombos szavazásra több mint 100-an reagáltak, és 30-an hozzá is szóltak. A válaszadók nagy többségét, pontosabban 72 százalékát nem rémiszti meg az új rendelkezés, míg 28 százalék tart a szabályozással összefüggésbe hozható retorzióktól. A hozzászólók többsége úgy vélte, a soknemzetiségű Kárpátalján lehetetlen alkalmazni a jogszabályt, főleg azért, mert az itt élő emberek szókincsébe beépültek a különböző nemzetek szavai. Mások szerint felesleges és diszkriminatív a törvény.
Pásztornyicki László Ung-vidéki étteremtulajdonos szerint a vendéglátásban ezzel nem lehet probléma.
– Munkaállásukkor ugyan nem volt elvárás, de éttermünkben minden alkalmazott érti, jól vagy kevésbé jól beszéli az államnyelvet.
Többnyire azon a nyelven válaszolnak a vendégnek, amelyen az megszólal, ezzel egyáltalán nincs probléma.
Hisz olyan is előfordulhat, hogy angol vagy orosz ajkú turista téved be hozzánk, akkor természetesen angol vagy orosz nyelven szolgáljuk ki. A vendégnek mindig igaza van – tartja a vendéglátósok mondása, ehhez mi is igazodunk – mondta a szürtei Itália Snack and Pizza étterem tulajdonosa.
– Két üzletünkben kétféleképpen csapódik le ez a törvény – nyilatkozta lapunknak Marton Tibor üzlettulajdonos. – A beregszászi boltban előfordul, hogy a vásárló kiköveteli, hogy ukránul szolgálják ki, eladóink ennek természetesen minden alkalommal eleget tesznek. Persze volt, hogy ezt arrogánsan kérték, de nem csináltunk belőle ügyet. Csongori üzletünkben viszont vannak olyan szomszédos településről érkező vásárlók, akik annak ellenére, hogy nem beszélik a magyar nyelvet, nem tesznek megjegyzést azért, hogy magyarul szólnak hozzájuk. Sőt előfordul, hogy egyenesen kérik ezt az eladóinktól, mondván, hogy ezzel is tanulják a nyelvet. Az eladókat úgy szoktuk beosztani, hogy mindig legyen a köztük olyan, aki beszéli az ukrán nyelvet.
Aktuális KISZó-kérdésünkre a Facebookon szavazhatnak
