Oroszország a főgonosz! │KISZó-háttér

Ukrajna továbbá nem ismeri el a Krím félszigeten élő ukrán állampolgárok automatikus orosz állampolgárságát.

Megalkották Ukrajna új biztonsági stratégiáját – Kijev visszaszerezné a Krímet és Donbászt.

A hivatalos Kijev lehetségesnek tartja, hogy Moszkva totális háborút indíthat szomszédjával szemben. Ezért Ukrajna „főgonosznak” tartja Oroszországot. Ez az olvasata annak a katonai doktrínának, hivatalos, szebb megfogalmazásban biztonsági stratégiának, amit Volodimir Zelenszkij államfő és a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) hagyott jóvá az elmúlt héten.

Dunda György

A dokumentum legfontosabb kitétele annak rögzítése, miszerint fennáll a lehetősége, hogy Oroszország átfogó katonai támadást indít Ukrajna, illetve más országok ellen a Balti- és Fekete-tenger térségében. Az euroatlanti integráció és a NATO-csatlakozás elősegítése is fontos szerepet kap az ország új katonai biztonsági stratégiájában, amely egyúttal azt is kimondja, hogy Oroszország „fenyegetést jelent az ország szuverenitására és területi egységére”, kilátásba helyezve a kelet-ukrajnai orosz megszállás megszüntetését.

Szintén a napokban írta alá Volodimir Zelenszkij a Krím félsziget megszállásának megszüntetéséről és reintegrációjáról szóló hivatalos stratégiát is, amelyre Moszkva kemény szavakkal reagált.

Amit biztosan tudunk: Oroszország tekinthető Ukrajna legfőbb ellenségének a frissen publikált biztonságpolitikai stratégiája alapján. Krím és a Donbász 2014-es orosz megszállása óta a két ország lényegében háborúban áll egymással, bár ezt hivatalos szinten azóta sem mondták ki a felek.

Az Orosz Föderáció nemzeti szinten továbbra is Ukrajna katonai ellenfele, amely fegyveres agressziót hajt végre az ország ellen, ideiglenesen megszállta a Krím Autonóm Köztársaság területét és Szevasztopol városát, a Donecki és a Luhanszki megyék területeit, és amely szisztematikusan katonai, politikai, gazdasági, információs-pszichológiai, űrbeli, kibernetikus és egyéb eszközöket alkalmaz, amelyek veszélyeztetik Ukrajna függetlenségét, állami szuverenitását és területi integritását – áll egészen pontosan az ukrán elnök által március 25-én aláírt dokumentumban.

Az orosz fenyegetések ellenére ugyanakkor a stratégia kimondja, hogy nem cél a katonai paritás elérése Oroszországgal, mert az az állam túlzott militarizációjához vezetne.

Azaz fegyverkezési szembenállásra nem kell számítani, nyilván azt Kijevben is belátják, jelenleg még nem tart ott az ukrán hadsereg, hogy felvegye a kesztyűt a világ egyik legfélelmetesebb hírű katonaságával. Ellenben az is tény, az Euromajdan óta Kijev hatalmas pénzeket költ el hadseregének fejlesztése érdekében, a mai napig 1,5 százalékos hadiadót vet ki minden jövedelemre.

Kijev regionális szinten a Balkán, a balti- és a fekete-tengeri régió, valamint a Kaukázus destabilizációját tartja a legfontosabb biztonsági fenyegetésnek a dokumentum szerint – és ezek mindegyikéért Moszkvát okolja. Szakértők emlékeztetnek, ilyen jellegű dokumentum korábban nem készült. A cél hosszú távú, összetett katonai tervezés az állami prioritásokkal összhangban. Ez lényegében egy keret, amely alapján előkészítik majd a védelmi, hírszerzési, mobilizációs és egyéb rendelkezéseket. A katonai stratégia elfogadásával egyidőben Ukrajna korábbi katonai rendelkezései érvényességüket vesztették, úgy mint még az előző államfő, Petro Porosenko által 2015 szeptemberében elfogadott katonai doktrína és a 2016 márciusában életbe léptetett biztonsági és védelmi szektor fejlesztéséről szóló állami koncepció.

A megfogalmazott célok között szerepel „az ellenfél visszatartása az Ukrajna elleni katonai erő teljes körű alkalmazásától” és a kelet-ukrajnai területek orosz megszállásának a megszüntetése.

Kijev ugyanakkor egy másik célkitűzést is szem előtt tart a dokumentum elfogadásakor: az ország NATO-csatlakozását és európai integrációját, aminek az elősegítését szintén az új stratégiától remélik.

A stratégia végrehajtása hozzájárul Ukrajna integrációjához az euroatlanti térbe és a NATO-tagság megszerzéséhez. A dokumentum egyben a béke és biztonság fenntartására folytatott nemzetközi műveletekben való aktív részvételt feltételezi – áll a Zelenszkij által aláírt rendeletben.

Nem ez Zelenszkij egyetlen, újonnan elfogadott stratégiai dokumentuma: egy nappal korábban, március 24-én aláírta a Krím megszállásának megszüntetéséről és a reintegrációról szóló stratégiát is, amely több ponton kapcsolódik a fentebb részletezett doktrínához. A dokumentumban Ukrajna elidegeníthetetlen részének és egyben ideiglenesen megszállt területeknek nevezik a Krím félszigetet és Szevasztopol városát. A területek visszaszerzését lényegében minden lehetséges eszközzel kikényszerítenék, habár a politikai és diplomáciai erőfeszítések prioritást élveznek.

Ukrajna továbbá nem ismeri el a Krím félszigeten élő ukrán állampolgárok automatikus orosz állampolgárságát.

Dmitro Kuleba külügyminiszter történelminek nevezte a Krímről szóló stratégiát, merthogy korábban semmilyen hasonló dokumentum nem mondta ki ilyen egyértelműen az ukrán álláspontot a kérdésben. Az ország jelenlegi vezetése egyre aktívabb külpolitikát folytat a Krím félsziget vonatkozásában. Az államfő 2020 szeptemberében jelentette be az első nemzetközi platform létrehozását a Krím ügyében. Ennek az első csúcstalálkozójára idén augusztusban kerülne sor, amely így Ukrajna harmincéves függetlenségi évfordulójával kapcsolódna össze. Moszkva már jelezte: az ezen való részvételt Oroszország elleni ellenséges lépésként tekintené. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova illegitimnek titulálta azt, és megjegyezte, hogy Moszkva az ukrán lépéseket a területi integritása elleni fellépésnek tekinti.

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó