Tiszapéterfalván megújul, új tartalmat kap a Csárda Park │KISZó-interjú

Szívügyük a magyar gasztronómia népszerűsítése

A tiszapéterfalvai Csárda Park többszöri tulajdonosváltás után került jelenlegi vezetőjének birtokába. Kosztya Andrea és családja tíz éve igazgatja, fejlesztgeti a helyet. Bővítettek a kínálaton, szélesítették a szolgáltatások körét, így minden vendég megtalálhatja a számára érdekes ajánlatot.

Csuha Ivett (Tiszapéterfalva)

Tiszapéterfalván járva kihagyhatatlan állomás a Csárda Park. A koronavírus-járvány korlátozásai miatt csak elviteles kiszolgálást nyújtó létesítményben Kosztya Andrea és férje, József, illetve fiuk, József és lányuk, Viktória avatott be családi vállalkozásuk titkaiba.

– Miben változott a hely az önök vezetése alatt?

– A kezdetek kezdetén a csárda magyaros stílusú gerendás helyiség volt. Az asztalokat piros kockás abroszok díszítették, a falakat szőttesek borították. Hamisítatlan csárda hangulat uralkodott. 2011-ben a családdal arra a döntésre jutottunk, hogy megvásároljuk az éttermet. A többszörös gazdacsere után azonban elég elhanyagolt épület fogadott bennünket. Az első néhány évet kifejezetten a felújításra fordítottuk. Szinte a pucér falaktól kezdtük a tatarozást. Régebben színpad is volt a területen, az előző tulajdonos ugyanis beindította a Csárda-feszt programot, amelyen külföldi előadók szórakoztatták a nagyérdeműt. Az átalakítások során ezt lebontottuk, ám ragaszkodtunk az elképzeléshez, így végül más helyen ugyan, de építettünk egy színpadot.

– Az étterem mellett szállóvendégeket is fogadnak.

– Az egykor raktárhelyiségként funkcionáló létesítmény helyére húztuk fel a szállodát. Szauna és terasz is szolgálja a vendégek kellemes időtöltését.

– Fontosnak tartják a zenei élet fellendítését.

– Több éven keresztül rendeztünk könnyűzenei fesztiválokat, melyeket később nép- és komolyzenei előadások is követtek. Egy-egy ilyen alkalom során rengeteg fiatal gyűlt össze. Ilyenkor egyszerre több szolgáltatást is nyújtottunk, hiszen a vendégek ellátása és elszállásolása is a mi feladatunk volt.

– Miért döntöttek úgy, hogy vállalkozásba kezdenek?

– A feleségemmel már egy ideje dédelgettük ezt a tervet, majd az egész család mellénk állt. Az elején nehéz volt, ám a közös munka meghozta gyümölcsét. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egyikünk számára sem okoz gondot a feszített munkatempó, nem válogatunk a feladatokban. A fiam és a lányom is besegít, legyen szó adminisztrációról, főzésről, kiszolgálásról. Nagy büszkeséggel tölt el, hogy az arculaton is közösen dolgoztak, az étlap kifejlesztése is a gyerekek keze munkáját dicsérik.

– Milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe az idelátogatók?

– A karantén-korlátozások bevezetése előtt pörgött az élet. Lakodalmak, leánybúcsúk, születésnapok, keresztelők, különféle konferenciák és nyári egyetemek időpontjaival volt tele a naptár. Mindezt a sokoldalú ellátás számlájára írjuk, hiszen az étkeztetés és elszállásolás mellett a tágas külső tér is remek lehetőségeket rejt magában. Fotózónát, élőzenét kínáltunk, sőt, előfordult, hogy a menyasszony kikérése is nálunk zajlott.

– A helyi vállalkozókkal is együttműködnek.

– Mivel a Csárda Park kis létszámú esküvők lebonyolítására alkalmas, ezért a közelben tartott nagyobb lakodalmak esetén szívesen nyújtunk szállást és egyéb szolgáltatásokat. Emellett az alapanyagainkat is helyi vállalkozóktól, hentesektől szerezzük be.

– Milyen specialitásokkal csalogatják be az éhes turistákat?

– A magyar konyha fogásait részesítjük előnyben. A helyiek mellett más ukrajnai megyéből érkezők is kedvelik ezeket az ételeket. A Fekete-hegy és Saján sincs messze tőlünk, így az oda tartók gyakran betérnek hozzánk. Jó hírünk szájról szájra terjed, aminek felettébb örülök. Hercegnőburgonyát, dödöllét, pacalpörköltet készítünk, ezek más éttermekben nagyon ritkán kaphatók. A bőségtálaink is rendkívül közkedveltek.

– Hogyan befolyásolta a koronavírus-járvány a tevékenységüket?

– Lényeges visszaesés tapasztalható. Az elmúlt év nagy részében zárva tartottunk, illetve elviteles fogyasztásra kínáltuk ételeinket. A határzárak miatt a külföldi turisták sem jöttek. A nyári hónapokban a korlátozások betartásával tarthattunk kisebb rendezvényeket, ám sokan kifogásolták az este 20-21 órai zárórát és azt, hogy korlátozták a létszámot. Szilveszteri bulit sem tartottunk, hiszen az utolsó pillanatig tiltották, majd, amikor már mindenki lemondott róla, engedélyezték a megszervezését. Mi szívesen eleget tettünk volna ennek, ám az emberek már saját programokat terveztek.

– Mi a helyzet a munkaerő-hiánnyal?

– Csak magunkra számíthatunk. Van néhány állandó munkásunk, hálásak is vagyunk nekik a kitartásukért. A fiatalok többsége azonban, miután tapasztalatot szerez, külföldön vállal munkát. Szakmai gyakorlaton lévő tanulókat is fogadunk, ám ők sem maradnak nálunk véglegesen.

– Származott konfliktusuk a szolgáltatói szférában bevezetett kötelező ukránnyelv-használat miatt?

– Egyelőre nem tapasztaltunk elégedetlenkedést. Ám bennünk van a félelem, igyekszünk minden vendég igényeit maximálisan kielégíteni. A magyar gasztronómia népszerűsítésével próbálunk hidat verni. Ahogyan az olasz étteremben sem vonják kétségbe a tészták létjogosultságát, úgy mi is arra törekszünk, hogy ne a nemzetiségi hovatartozásunk korlátozza a vendégeink számát, sőt, inkább pozitívan hasson erre.

Forrás:
KISZó

Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!

Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó