Hagyományos és töltelékes ínyencség is kapható.
A kürtőskalács szerelmesei ha csak ránéznek a hengeralakú finomságra, máris a szájukban érzik azt az utánozhatatlan ízt, ami e különleges édesség jellemzője. Darinka Gabor és Szvitlana Vaszilinec a karantén kezdetén rengeteget ötletelt. Egy séta alkalmával kiderült, egy saját vállalkozásról álmodoznak. Mindketten a kürtőskalács-biznisz beindításán gondolkodtak.
Simon Rita (Ungvár)
Szvitlana otthonosan mozog a konyhában, gyerekkorától arról álmodott, hogy cukrász lesz. Viszont ennek a süteménynek nemhogy a receptjét, de még a nevét sem tudta, csupán a „hengeralakú” kép maradt meg benne. Darinka korábban rengeteg fesztiválon megfordult, ahol többször találkozott ezzel a turistacsalogatóval, ám akkor esélytelen volt saját standot állítania, ugyanis a tánccsoportjával foglalkozott. Ő a szervezésben, dekorálásban jeleskedik, minden apró részletre odafigyel. A két nő jól kiegészíti egymást. Miután összefogtak, az ígéretes vállalkozás már nem is tűnt olyan megvalósíthatatlannak. Persze nem volt könnyű épp a karantén alatt belevágni, előfordult, hogy a szigorítások teljesen ellehetetlenítették a helyzetüket, és be akartak zárni.
– Tavaly nyáron volt az első próbálkozásunk a Bozdos parkban. Hamarosan újra megnyitunk ott egy standot – jegyzi meg Darina.
– Nagyon lassan, fokozatosan kezdtünk bele, számtalan receptet kipróbáltunk, tökéletesítettük a technikán, míg sikerült igazán finom nyalánkságokat sütni.
A gőzölgő kőttestésztát valahogy minden nemzet egy kicsit a sajátjának érzi. Darina szlovák származású, és vallja, ez a csemege szlovák eredetű, még a nagymamáját is megkérdezte, nem tud-e valamilyen régi, hagyományos receptet, ami alapján elkészíthetnék. A kürtőskalács viszont 2015 óta hivatalosan is bejegyzett hungarikum. A dokumentum szerint egyszerre székely, erdélyi és magyar. Hengeres formáját, jellegzetes illatát és klasszikus ízvilágát nem lehet összehasonlítani más édességgel. A kutatók szerint az első ismert receptje gróf zabolai Mikes Mária 1784. évi erdélyi szakácskönyvéből származik.
– Eleinte csak kúp alakú pizzákat készítettünk, ami ideális volt arra, hogy az ember útközben fogyassza el. Innen jött a Conomania név is – magyarázza Szveta. – Akkor még nem rendelkeztünk olyan dorongokkal, amire fel kell tekerni a tésztát.
Aztán vettünk belőlük 4-et, most pedig már 44 vár arra, hogy ízletes kürtőskalácsokat tekerjenek fel rájuk.
A pizzáról hamar lemondtak, most már csak kürtőskalácsot készítenek. A fahéjas, kókuszos és diós kürtősök illata igencsak csábító. A menüben szerepel azonban egy új, sós változat is, de mivel virslivel és sajttal kínálják, a böjt idejére mellőzik. A kicsi nassolnivalók kúp, a nagyok henger alakúak.
De nem csupán hagyományos desszerteket készítenek, a kúp alakúakat extrákkal kínálják: csoki krémmel, dzsemmel, gyümölcsös-tejszínhabos töltelékkel.
A karantén idején nincsenek könnyű helyzetben, de így is igyekeznek naponta legalább 20 darabot készíteni, hétvégén pedig akár 60-70-et is eladnak. Sokszor nehéz eldönteni, mennyit dagasszanak be. Annak érdekében, hogy ne maradjon rajtuk az áru, a zárás előtti utolsó órában féláron kínálják.
Ha féláron nem viszik el, másnap a 35 hrivnya helyett mindössze 10-ért is meg lehet kapni a „maradékokat”.
Este házhozszállítást is vállalnak, azt többnyire Darina párja, Kökörcsényi István oldja meg. Ő gazdasági vezetőként van jelen a vállalkozásban. A Kárpátaljai Megyei Filharmónia Magyar Melódiák Kamaraegyüttesének egykori táncosa mindenben segít a hölgyeknek. Hasonlóképp tesz Szvitlana férje is, amikor itthon van.
A megyeszékhelyen nagy forgalmuk lenne, ha újra megengednék a fesztiválok, vásárok rendezését, illetve ha turisták is jönnének. A karácsonyi vásáron napi 150-et adtak el, és még lett volna rá igény…