Az elmúlt hetek történéseinek hatására Ukrajnában ismét az első helyen szerepelnek a Donbászról szóló hírek. Az ukránok kétharmada attól tart, hogy Oroszország háborúra készül, ezért zajlik nagy iramban katonai egységeinek összevonása a két ország határán. Kijevi feltételezések szerint már 40 ezer orosz fegyveres várja a parancsokat az ukrán határ közelében, s ugyanennyi zöldruhás tartózkodik az annektált Krím félszigeten is. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő irodája azt közölte, az elnök közvetlen tárgyalást javasolt Vlagyimir Putyinnak, a Kremlben ellenben nem tudnak erről.
Dunda György
Volodimir Zelenszkij tárgyalóasztalhoz hívta Vlagyimir Putyint, hogy megvitassák az egyre súlyosbodó helyzetet a Donec-medencében, valamint az orosz csapatok szokatlan mozgását a két ország közös határán, de az ukrán elnök még nem kapott választ – közölte még hétfőn Julija Mendel. Zelenszkij sajtótitkárának szavaira azonnal reagált Moszkva. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt állította, a Kreml nem kapott ilyen jellegű megkeresést.
Kijevben emlékeztettek, az orosz védelmi minisztérium már negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az önkényesen elcsatolt Krímen. Az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a Donec-medencei fegyveres konfliktusban, az elmúlt napokban rendre jönnek ukrán fegyveresek haláláról szóló jelentések.
A kijevi kommunikáció azt sulykolja, hogy a moszkvai lépések miatt minden korábbinál nagyobb a veszélye annak, hogy Donbászon újra kiújulnak a véres harcok.
Zelenszkij emiatt azt szorgalmazza, hogy a NATO rekordtempóban gyorsítsa fel Kijev észak-atlanti integrációját. Az ukrán elnök ezt a Joe Biden amerikai elnökkel és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott telefonos konzultációi során is megismételte. Ezzel együtt Ukrajna a kiújulni látszó konfliktus békés rendezésében érdekelt. Legalábbis ezt erősítette meg az elnök szóvivője a legutóbbi megszólalásakor. Julija Mendel leszögezte, Ukrajna a konfliktus tárgyalásos rendezésére törekszik, amiben számít a normandiai négyek hathatós közreműködésére.
Moszkvában eddig azzal érveltek, hogy a csapatösszevonásokat a szomszédos Ukrajnában zajló események teszik indokolttá, a megerősödő katonai jelenlét senkire nem jelent veszélyt, az csupán védelmi célokat szolgál és egyébként is belügy. A Kreml vezetése nem zárja ki, hogy Kijev megpróbálja erőszakkal dűlőre vinni belső problémáit, ebben az esetben Ukrajna veszélyt jelent majd Oroszország számára – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő egy televíziós műsorban.
Úgy fogalmazott, hogy az Oroszországgal szomszédos országban ismét fellángolhat a „polgárháború”. E kifejezés használata ellen már számtalanszor tiltakozott Kijev, hiszen az ő narratívája szerint Kelet-Ukrajnában az oroszok által pénzelt felkelők törvénytelen területbitorlásáról van szó.
Az orosz fővárosban Ukrajna NATO-közeledésének hírére is reagáltak, ami szerintük az ukrán államiság széthullásával fenyegetheti az országot. Sőt, még Washingtonnak is odaszóltak, amikor arra hívták fel a figyelmet, hogy az orosz tankok az ő országuk területén manővereznek, míg az amerikai hadihajók saját partjaiktól több ezer kilométerre cirkálnak.
Elemzők a súlyosbodó, ismét puskaporossá váló helyzetet kommentálva arra emlékeztetnek, hogy Volodimir Zelenszkij két évvel ezelőtti elnökválasztási kampányának első számú ígérete a donbászi béke megteremtése volt. Korábban Petro Porosenko is ezt vizionálta, ám ebből 2014 és 2019 közt semmi nem valósult meg. Eleinte úgy tűnt, az új ukrán elnöknek sikerülhet áttörést elérnie ebben a fájó kérdésben, hiszen 2019 decemberében hosszú évek után először ültek össze a normandiai négyek, és a korábbi, rendszerint sikertelen tűzszünetek helyett egy viszonylag nyugodtabb, fegyverropogástól csendesebb időszak következett.
Ám az elmúlt hetekben, hónapokban ismét feszültté vált a helyzet. Kiújultak a szórványos harcok, s a két ország kommunikációja is egyre rémisztőbb hangvételű.
Ukrajna eközben megalkotta új katonai doktrínáját, amiben Oroszországot első számú ellenségnek kiáltja ki és létrehozta a Krími Platformot,
aminek deklarált célja a félsziget visszaszerzése. Másrészről viszont, amennyiben a donbászi és a krími területek hirtelen újra Kijev fennhatósága alá kerülnének, az belpolitikai szempontból egyáltalán nem kedvezne a mostani hatalomnak. És még egy fontos dolog, amire szintén sokan rávilágítanak: a kelet-ukrajnai negatív folyamatok időben egybeesnek Joe Biden új amerikai elnök győzelmével és tisztségébe való beiktatásával.
Kapcsolódó írások:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
