Moszkvában és Washingtonban emeltek a téteken, Kijev a szenvedő fél.
Egyre csak mélyül az ukrán–orosz konfliktus, s most már az Európai Unió tagállamai közül is mind több konfrontálódik diplomáciailag Moszkvával. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az EU-tagországok külügyminisztereivel folytatott hétfői online megbeszélésén felkérte az Európai Uniót, hogy készítsen elő új ágazati szankciókat Oroszországgal szemben, amiért Moszkva csapatokat von össze Ukrajna határainál.
Dunda György
Az utóbbi időben különösen feszültté vált a viszony Ukrajna és Oroszország között azután, hogy a Donec-medencei válságövezetben egyre gyakoribbá váltak a tűzszünetsértések. Idén már 30 ukrán katona esett el.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió szembenállása Oroszországgal a tetőpontra ért: Csehország váratlanul tizennyolc orosz diplomata kiutasításáról döntött, akiket az orosz külső hírszerzés munkatársaiként azonosították be a hatóságok. Néhány napja Washington az újabb bejelentett szankciók mellett tíz orosz követségi munkatársat utasított ki, és ugyanezt tette Lengyelország is három orosz diplomatával. A feszültség legfőbb forrása az orosz haderő március óta tartó átcsoportosítása az ukrán határokhoz: kijevi források szerint jelenleg összesen mintegy nyolcvanezer fős katonai kontingens van harckészültségben az orosz oldalon, ami már európai háborúval is fenyeget.
Az orosz lépéseknek ugyanakkor nemzetközi, ukrajnai és belpolitikai okai is vannak, amelyek a 2014 óta tartó konfliktus kiújulását eredményezték, állapítja meg elemző cikkében a Magyar Nemzet.
Olaj a tűzre, hogy az orosz hatóságok őrizetbe vették Ukrajna szentpétervári konzulját: a vád szerint Alekszandr Szoszonyuk titkos információkat próbált szerezni az orosz nemzetbiztonság adatbázisaiból. Természetesen Kijevben hasonló választ adtak az udvariatlan lépésre.
A tavaly július óta tartó, törékeny békének Kelet-Ukrajnában vége: az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) legfrissebb jelentése szerint a felek egyetlen nap alatt 1591 alkalommal sértették meg a tűzszüneti megállapodást a donecki régióban, és 51 alkalommal a luhanszkiban. A 2014 óta tartó konfliktusnak az ENSZ becslései szerint eddig több mint tizenháromezer halottja van.
A konfliktus újabb, látszólag hirtelen jött megújulásának és Oroszország katonai mozgósításának több oka van. A dolog részben összefügg az ukrán belpolitikával: 2019-ben Volodimir Zelenszkij elnök hatalomra kerülésével mindkét fél bizakodó volt. Zelenszkij abban bízott, hogy bizonyos engedmények révén sikerül egyezségre jutnia Moszkvával.
A Kreml úgy gondolta, hogy Zelenszkij tapasztalatlansága és békülési szándéka miatt el tudják fogadtatni az ukránokkal a saját feltételeiket.
Két évvel később láthatjuk, egyik elvárás sem volt valós: a minszki egyezmények megvalósítása zsákutcába futott, a békülékeny hangnemet pedig mindkét oldalon hónapok óta agresszív retorika váltotta fel. Márciusban Zelenszkij ráadásul három népszerű oroszbarát ukrán televíziós csatornát záratott be, amit még az elődje, Petro Porosenko sem mert megtenni.
Van egy orosz belpolitikai olvasata is: az országban ősszel parlamenti választások lesznek, amelyekre az egy éve tartó Covid-járvány, a romló gazdasági körülmények és Alekszej Navalnij ellenzéki politikus bebörtönzése mind negatív hatást gyakorol. Egy ilyen külpolitikai akció – határozott kiállás az orosz érdekek mellett – eltereli a lakosság figyelmét és növeli a kormány népszerűségi mutatóit. Ide tartozik a szakadárok irányítása alatt álló kelet-ukrajnai régiókban tapasztalható helyzet is – 2019 óta Oroszország előszeretettel osztogatja az orosz állampolgárságot az ott élőknek. Becslések szerint ez már legalább négyszázezer embert, az ottani lakosság tíz százalékát jelenti.
Nem segít Ukrajna helyzetén a nemzetközi környezet sem, állapítja meg Anton Bendarzsevszkij külpolitikai elemző.
Joe Biden amerikai elnök januári beiktatása óta eszkalációra törekszik Moszkvával, összhangban a belpolitikai elvárásokkal és a saját választási ígéreteivel. Egy hónapja Biden a nemzetközi diplomáciában egészen példátlan módon gyilkosnak nevezte az orosz elnököt, és három hónap alatt már a második, Oroszországgal szembeni szankciós csomagról hozott döntést. Ezek után Vlagyimir Putyin orosz elnöknek emelnie kell a téteket, és meg kell mutatnia, hogy a saját befolyási zónájának tekintett régióban továbbra is Moszkva irányít. Ilyen felfűtött hangulatban a helyzetnek vannak komoly biztonsági kockázatai, de a nyílt katonai szembenállásban szerencsére valójában egyik fél sem érdekelt, véli az elemző.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
