Legalábbis ezt remélik azok, akik már saját bőrükön tapasztalták az úgynevezett kollektorok, azaz pénzbehajtó cégek sokszor eléggé faragatlan munkatársainak vélt vagy valós követeléseit.
Csuha Ivett
A szenvedő alanyoknak ad némi reményt, hogy az államfő aláírta a Legfelső Tanács által nemrég elfogadott, a pénzbehajtó cégeket megregulázó törvényt. Ez szabályozza az ilyen típusú vállalatok bejegyzésének és működésének rendjét, az alkalmazottak viselkedésének szabályait, valamint a cégek által elkövetett törvénysértések büntethetőségének menetét.
A törvény értelmében nem lehet telefonálni az adósoknak éjjel, nem hívhatóak a családtagjai, rokonai, szomszédjai.
Az Ukrán Nemzeti Bankot hatalmazták fel arra, hogy vezesse e cégek jegyzékét, ellenőrizze az alapítók és a vezetők megbízhatóságát, foglalkozzon az alkalmazottak betanításával, illetve továbbképzésével.
A pénzbehajtó vállalat munkatársainak minden hívás alkalmával közölni kell az adóssal a saját és a cége nevét, megbízója adatait, illetve a tartozás teljes összegét.
A bank, mielőtt „rászabadítaná” a behajtó céget a tartozást felhalmozó személyre, köteles őt informálni arról, melyik vállalatot bízta meg a feladat elvégzésével.
Új kölcsönszerződések aláírásakor kötelező megismertetni az ügyfeleket azon cégek listájával, melyekkel a pénzintézet együttműködik.
Amennyiben a pénzbehajtó megsérti a törvény előírásait, 50-100 ezer hrivnyáig terjedő pénzbüntetésre számíthat. Az ismételt szabályszegés a működési engedély visszavonásával jár.
Mindezek ismeretében, most már csak tőlünk függ, hagyjuk-e magunkat zsarolni.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.