Földünk minden harmadik lakója szenved az allergia valamely formájától. Számuk az elmúlt harminc év során tízévenként megduplázódott, s az előrejelzések szerint hamarosan minden második ember érintett lesz. Vajon mi áll eme civilizációs betegség előretörésének hátterében, s meg lehet-e tőle szabadulni?
Magyar Tímea
– Mi az oka, hogy egyre többen szenvednek a túlérzékenységtől?
– A kiváltó okok kutatása során a szakemberek elsősorban a levegő és a víz egyre nagyobb mértékű szennyezettségét, a rossz minőségű, sokszor ártalmas adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket említik, de a feszített életritmus, a stressz sincs jó hatással az immunrendszerünkre – mondja Alla Petriscsak allergológus. –Az életritmusunk sajnos kedvez a kór térhódításának.
Orvosi szaknyelven szólva az allergia – immunbetegség, melyet a különféle anyagok iránti fokozott érzékenység jellemez, s más-más tüneteket produkál a velük való érintkezés során, melyeket az egészséges emberek nem tapasztalnak. Bárki allergiássá válhat. Hajlamosító tényező például az örökletesség, a gyerekek korai tápszeres etetése, helytelen oltási rendje, a mértéktelen gyógyszer-fogyasztás. Mai ismereteink szerint közel 20 ezer allergiát kiváltó, úgynevezett allergens anyag létezik, melyek első látásra akár ártalmatlannak is tűnhetnek: virágpor, gyümölcslé, állati szőr, madártoll, háztartási por, gyógyszer…
– Tavasszal a szénanáthások pollenallergiája a legaktuálisabb.
– Az első agresszív polleneket tavasszal a mogyoró, az éger, a szilfélék, később a fű, a nyár-, a bükk-, a tölgyfa bocsátja ki. A szénanátha inkább az iskolák felső osztályosait érinti. Hároméves korig az ételallergia, később a por-, szőr- és más, a háztartásban fellelhető anyagokra való érzékenység vezeti a sort.
– Sokan összetévesztik a betegséget a náthával. Hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy allergiáról van szó?
– Ezt teljes bizonyossággal csak az allergológus állapíthatja meg. A tünetek valóban megegyeznek a nátháéval – orrfolyás, szemviszketés, tüsszögés stb. – azzal a különbséggel, hogy elmarad a láz. A kórtünetek átmeneti enyhülése idején bőrteszttel, véranalízissel és molekuláris diagnosztikával is megállapítható.
– Ki lehet-e gyógyulni a túlérzékenységből, vagy ez a nyavalya egy életen át elkíséri az érintetteket?
– Nem lehet megszüntetni, de fegyelemmel, megfelelő óvintézkedéssel kordában lehet tartani. Aki például a növényi pollenekre érzékeny, az kerülje el a parkokat, erdőket, réteket, aki az állati szőrre, az ne tartson otthonában semmilyen háziállatot, aki a kozmetikumokra, az használjon hipoallergén szépítőszereket és így tovább. A remisszió idején ajánlatos az immunterápia, amely szerencsés esetben három-öt évre tünetmentességet biztosít. Ennek csupán a páciens anyagi lehetőségei szabnak gátat.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
