Feloldotta a titkosítás alól és közzétette honlapján az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt csernobili atomkatasztrófáról szóló vizsgálati anyagot. A dokumentumokból kiderül, hogy az atomerőmű mindig súlyos baleseti kockázatot jelentett. A ’86-os katasztrófát megelőzően is voltak balesetek az erőműben – közölte az UNIAN hírügynökség.
Az atombaleset 35. évfordulóján az ukrán titkosszolgálat, az SZBU a szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) iratanyagait oldotta fel a titkosítás alól, és azután nyilvánosságra is hozta e dokumentumokat. Ezekből a csernobili atomerőmű-baleset kevésbé ismert tényeire derült fény.
A levéltári dokumentumokból kiderült, hogy az 1986. április 26-i atomkatasztrófa előtt is számos vészjósló baleset történt az erőműben, amelyeket rendre eltussoltak a szovjet hatóságok. Például 1982-ben az egyes energiablokkban történ üzemzavar során jelentős mennyiségű radioaktív anyag szabadult fel. A KGB jelentése azonban a pánik és provokatív szóbeszédek megelőzésére szolgáló „intézkedésekkel” eltussolta a történteket. Két évvel később, 1984-ben az atomerőmű 3. és 4. blokkjában történt üzemzavar.
A titkosított dokumentumok szerint 1983-ban a moszkvai vezetés tájékoztatást kapott arról, hogy a csernobili a legveszélyesebb atomerőmű a Szovjetunióban, a legalapvetőbb biztonsági előírásoknak sem felel meg a létesítmény. A jelentés szerint egy esetleges baleset esetén a radioaktivitás a Hirosimára és Nagaszakira dobott amerikai atombombák együttesen keltett sugárzásának 60-szor lett volna.
A nyílvánosságra hozott jegyzőkönyvek szerint az 1986-os balesetet követően a szovjet államhatalmi szervek különböző „összeesküvés-elméleteket” gyártottak, annak érdekében, hogy eltitkolják a baleset valós okait.
Az SZBU tájékoztatása szerint már április 27-én, a katasztrófa másnapján névsor készült a „megbízhatatlan” pripjatyi lakosokról. A korabeli iratok szerint „nacionalisták” a „kijevi hírszerző hálózaton” keresztül szennyezett talajmintákat próbáltak kijuttatni Nyugatra, hogy ezzel diszkreditálják szovjet vezetését a világ előtt. Ezt támasztja alá az a jelentés is, amely szerint egy francia tudósító Pripjatból származó talaj- és vízmintákat próbált kicsempészni az országból, ám KGB ügynökök észrevétlenül kicserélték a mintákat.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.