Ismét telt ház volt az amfiteátrumban.
2018 nyarán, a Magyar Állami Operaház közreműködésével, kormányzati támogatásból újult meg Beregszász háromezer fő befogadására képes amfiteátruma, amelyet az Opera koncertszerű Bánk-bán produkciója avatott fel az év szeptemberében. A telt ház előtt megtartott, nagy sikerű előadás arra ösztönözte az Opera vezetését, hogy mintegy „örökbe fogadja” a helyszínt, vállalva, hogy az minden évben egyszer ellátogasson a kisvárosba és kultúrajándékként lássa el a műfaj kedvelőit. 2019-ben ismét egy hazafias Erkel-művet, a Hunyadi Lászlót részesítette a közönség hasonlóan remek fogadtatásban, ám a 2020-ra tervezett vendégszereplést a világjárvány meghiúsította. A hétvégén azonban ismét vendégszerepeltek az Opera művészei, ezúttal Carl Orff Carmina Burana című oratóriumát adták elő.
– Immár harmadik alkalommal kapunk felbecsülhetetlen értékű kulturális ajándékot a Magyar Állami Operaháztól.
A mostani is rendkívüli eseményt jelent a művészetet értékelők számára nem csupán kistérségünkben, hanem az egész Kárpátalján.
A Carmina Burana című oratóriumban kiemelkedő szerepet játszik Fortuna, a forgandó szerencse. Biztos vagyok abban, hogy maradandó élményekkel gazdagít bennünket a mai előadás – hangsúlyozta köszöntőjében Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere.
Szilágyi Mátyás elmondta, a magyar kormány 2019-ben határozatot hozott Kárpátalja kulturális támogatásáról. Ennek megfelelően több kiváló magyar kulturális intézmény a Kárpátaljai KultúrKaraván program keretében folyamatosan előadásokat tart, hogy
azokon a helyszíneken is meghonosítson, elkezdjen kulturális előadás-sorozatokat, ahová ilyen produkciók még nem jutottak el.
Így most a Magyar Állami Operaház a Carmina Buranat is premier jelleggel adja elő Beregszászban.
Ókovács Szilveszter humoros köszöntőjében elárulta, nagy örömmel töltötte el őket például az, hogy még ők is alig tudtak eljutni az amfiteátrumig a hömpölygő tömegtől, ami azt igazolta, most is telt ház előtt játszhatnak. Egy előadónak nem is kell ennél nagyobb öröm.
– Örülök annak, hogy most olyan darabot sikerült választanunk, ami tulajdonképpen mindenkihez szólhat. A világi dalok szövege abból az 1803-ban Bajorországban fellelt 13. századi versgyűjteménykódexből származik, amely vándordiákok és szerzetesek latin, alnémet és ófrancia nyelvű énekeit tartalmazza – magyarázta a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Végül elárulta, ha minden jól megy, s nem jön közbe semmi, egy év múlva Kodály Zoltán Háry Jánosával lépnek színpadra a beregszászi arénában.
Úgy legyen!
Hegedűs Csilla
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.