Nem csitulnak a kedélyek a Krími Platform körül, Moszkva éles kritikával illeti a fórumot, annak egyes résztvevőit, de Kijevben sem maradtak adósak a válasszal.
Oroszország területi épsége elleni támadási kísérletként értékeli egyes országok és nemzetközi szervezetek részvételét a Krími Platformon – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. a moszkvai külügyminisztérium honlapján kedden megjelent állásfoglalásában.
A Kijevben Krími Platform elnevezéssel megtartott rendezvény vezérmotívuma a Krím orosz elcsatolásának elutasítása volt.
„Amint arra figyelmeztettünk, kénytelenek leszünk az egyes országok, nemzetközi szervezetek és képviselőik részvételét a Krími Platformon az Oroszországi Föderáció területi integritása elleni támadási kísérletként tekinteni, ami elkerülhetetlenül kihatással lesz kapcsolatainkra” – írta Zaharova.
A szóvivő szerint az ukrán kezdeményezés színtiszta populizmus, a valóságtól elrugaszkodott politikai előadás, amelynek célja csupán az, hogy megőrizze a Krím Ukrajnán belüli ideiglenes létének témáját az információs térben.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Budapesten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyi tárcavezetővel közösen megtartott sajtótájékoztatóján a Krími Platformot „teljesen üres, kilátástalan propaganda jellegű elképzelésnek”, olyan ruszofób akciónak nevezte, amelynek célja álláspontja szerint az, hogy alájátsszanak a mai, Ukrajnában tapasztalható „ultraradikális neonáci megnyilvánulásoknak”.
Lavrov szerint Oroszország számára ismertek azok a módszerek, amelyeket arra használnak, hogy efféle „értelmetlen akciókra kényszerítsék a szövetségeseket”. „Éppen ezért nem lepett meg bennünket, hogy ennek az elképzelésnek az alapját az Európai Unió és a NATO tagjainak hamisan értelmezett szolidaritása képezi” – fogalmazott az orosz diplomácia vezetője.
Hisztérikusnak minősítette eközben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatot megnyitó hétfői csúcsértekezletre adott orosz reagálásokat.
A tárcavezető a Facebookon emlékeztetett arra, hogy a csúcsértekezleten 46 külföldi delegáció vett részt. Ezekben a napokban több mint 300 publikációt tettek közzé a platformról a világ közel 50 országának kiadványaiban, Észak- és Közép-Amerikától Délkelet-Ázsiáig – emelte ki.
Hozzátette, hogy a publikációk száma a konferenciáról egyre nő, közöltek a külföldi sajtóban elemző cikkeket és idézeteket a kijevi csúcson részt vevő külföldi vezetők interjúiból is. „A világon emberek milliói értesültek a Krími Platformról” – tette hozzá.
A Krími Platformnak Kijev szándéka szerint az a célja, hogy újra ráirányítsa a nemzetközi közvélemény figyelmét az Oroszország által 2014-ben annektált félsziget kérdésére. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csúcsértekezletet megnyitó beszédében azt mondta, hogy a platform végső célja a Krím felszabadítása, és a résztvevőknek közös erőfeszítéssel rá kell kényszeríteniük Oroszországot, hogy üljön tárgyalóasztalhoz annak megvitatására, miként térhetne vissza a félsziget Ukrajna fennhatósága alá. Ugyanakkor őszintén elismerte, Ukrajna önerőből képtelen lesz visszaszerezni az elcsatolt vagy ideiglenesen megszállt területeit.
A KISZó Online tudósításai a témában:
Zelenszkij: Ukrajna egymaga nem tudja visszaszerezni a Krímet
A Krím elfoglalása miatti veszteség eléri a 100 milliárd dollárt
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
