Nagy port kavart az internetezők körében az állami statisztikai hivatal azon közleménye, miszerint Kárpátalján 12 745 hrivnya az átlagfizetés (Kijevben a havi átlagkereset eléri a 20 956 hrivnyát).
Simon Rita
Az emberek sorra háborodtak fel, hogy márpedig még munkahelyek sincsenek, nemhogy ilyen fizetés! A legtöbben minimálbéren vannak, ami azt jelenti, hogy alig 4700 hrivnyát kapnak kézhez. Ezzel nem vitatkozunk, viszont fontos figyelembe venni azt, hogy vannak a megyében jóval magasabb bért kínáló, hivatalosan bejegyzett munkahelyek is. Például Huszton az értékesítőknek 15–25 ezer hrivnya (fizetés+eladási százalék+bónusz) jövedelmet ígérnek, Ungváron a saját járművel rendelkező futárok akár(!) 15 ezer hrivnyát is kereshetnek, de legalább tízezret. A vállalat külön megtéríti az üzemanyagköltséget is, amelyet az alkalmazott a munkavégzés során elhasznál. S ne feledkezzünk meg az IT-szektorról sem, ahol a tapasztaltabb fejlesztők akár 50 ezer hrivnyát is bezsebelhetnek havonta.
Tehát akinek még nem világos, a középértéket, átlagot úgy kapják meg, hogy a legmagasabb fizetéshez hozzáadják a legalacsonyabbat és elosztják kettővel. (Pl.: 20 800+4700=25 500/2=12 750)
Attól, hogy a lakosság többsége éhbérért szenved nap mint nap, nem kell naivan azt hinni, hogy mindenki bemenne a munkahelyére ugyanannyiért. Nagyon is sokan vannak, akik akár két munkahelyet vállalva, kemény erőfeszítések árán, tekintélyes hivatalos jövedelemre tesznek szert, míg mások esetleg jókor voltak jó helyen, és magas pozícióba kerülve keresik a „nagy pénzeket”.
Gyakran mondják, minden ember a saját sorsának a kovácsa. Ehhez kapcsolódott múlt heti KISZó-kérdésünk is: hajlandó lenne munkát váltani, ha egy éven belül nem emelik a fizetését? Gyávák az emberek, vagy csak beletörődtek a sorsukba, esetleg tudják, hogy úgysem vár rájuk jobb máshol sem? Egyénenként változó, a válaszadók többsége a biztosra megy, viszont akadnak, akik váltanának, ha adódna jobb alternatíva.
Bihari Katalin már 9 éve dolgozik a Bereg Kábelben. Szigorúan veszik a munkavégzést,
egy nap hiányzás miatt már csak 5500 hrivnyát kapott a hónap végén.
„Hivatalosan 7500 hrivnya a fizetés, amiből levonják az adót. A cég úgy határozott, hogy fizetésemelés helyett „prémiumot” oszt, ám ezt már 1 óra hiányzásért képes elvenni. És ezzel vissza is élnek, mert megtehetik, hiszen nem nagyon van munkalehetőség” – fejti ki a nő. Elmondása szerint családi okok miatt nem tud külföldre menni, itthon pedig valószínűleg az életkora miatt nem tudna már jobbat találni, ám ha adódna egy kedvezőbb lehetőség, szívesen váltana.
– Természetesen nem vagyok elégedett a fizetésemmel, de mindig reménykedem, hátha lesz emelés – ezt már Zagacsevszka Gercsi Éva jegyzi meg, aki gazdasági nővérként dolgozik egy kórházban. – Vannak pozitívumai is a munkának. Nagyjából húsz éve dolgozom itt, szeretem, amit csinálok és a kollégákkal is összeszoktunk.
Szempont az is, hogy nincs messze a lakhelyemtől, nem kell beutaznom, emellett van szabadidőm is, amikor varrok.
Ezzel tudom egy kicsit kipótolni a fizetésemet. A kórházban év végén szokott lenni egy kisebb összegű prémium.
A kaszonyi termálfürdőben hat éve alkalmazásban lévő Szenyina László úgy véli: csak rosszabb ne legyen.
– Szerintem az árakat kellene csökkenteni, nem pedig a fizetést emelni. Mert amint nő a bér, rögtön emelkednek az árak is. A mostani árak mellett legalább 10-15 ezer hrivnyás havi jövedelem kellene, hogy megéljenek az emberek. És a nyugdíjakat is meg kellene emelni legalább 10 000 hrivnyára. Nevetséges az az összeg, amennyit a szüleim kapnak…
Egy neve elhallgatását kérő könyvtáros elmondta, teljes munkaidőben havi 4500 hrivnyát kap két részletben.
– A fiam ebédje 840 hrivnyába kerül egy hónapban, amit előre ki kell fizetni. A rezsink nyáron is több mint ezer hrivnya. Az elektromos energia kb. 600 hrivnya, a gáz 400, az internetelőfizetés 200, a televízió 100, a telefon 170, a szemételszállítás 110 és még sorolhatnám… – panaszolja a hölgy. –
Ha ebből kellene megélnem, már rég nem csinálnám. Igazából nem is tudom, miért dolgozom. Elvből, becsületből, az évekért?
Talán kicsit mindegyikért? Az is lehet, hogy presztízsből? Szóval, ha nem a férjem jövedelme, már tegnapelőtt hagytam volna az egészet. A fiam nemrég ünnepelte a szülinapját. A zsúr (pedig igyekeztem szolidan költekezni) kb. 8-9000 hrivnyába került a tortán és az ajándékon kívül. Nos, ennyit az én fizetésemről.
– Váltana?
– Havi 12 000-ért (bár ez sem sok) igen. 15 ezerből pedig talán már meg lehetne élni. Igazából 25 000 lenne az a bér, amiért az emberek már nem hagynák el az országot. A férjem külföldön is dolgozik, emellett a föld és állattartás az, ami megment.
Bálint Evelin meg van elégedve a jelenlegi munkahelyével, bár a fizetés nem túl magas. Korábban az ungvári szülészeten dolgozott, két hónapja pedig a járási kórházban vállalt állást. A két munkahely fizetése között nem jelentős a különbség.
– Mitől függ a havi kereset?
– A munkaóráktól. Hat vagy nyolc műszakot is lenyomunk egy hónapban – mondja az ápolónő. – Ha napokban nézzük, akkor nagyjából hatszor-hétszer huszonnégy órát talpalok. Elfogadom a helyzetet, bár nem mondanám, hogy nem érzem alulfizetettnek magam.
A medikusok munkáját jobban kellene értékelni, főleg a mostani járványhelyzetben, ám sajnos ez nem így van.
Váltani azért nem váltanék, mert az egészségügyön belül bárhová megyek, a fizetés lényegében ugyanaz.
– Mit gondol a 12 ezer hrivnyás átlagbérről?
– A környezetemben nem tudok olyat, aki hivatalosan annyit keresne. Magánvállalkozók, ács, kőműves, esetleg. Az, hogy mennyit kellene keresnie valakinek egy hónapban, hogy nyugodtan megéljen belőle, változó. Szerintem nőként ha már tízezer hrivnyát megkeres valaki, elégedett lehet.
