A nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, és e téren átfogó uniós szabályozásra van szükség – mondta Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott a Magyarok Jogvédelme a Kárpát-medencében 2021 című online konferencián.
Szili Katalin a Kisebbségi Jogvédő Intézet háromnapos tanácskozását megnyitva a környező országokban élő magyarság helyzetét tekintette át.
Kifejtette: Kárpátalján a legrosszabb a helyzet, nemcsak jogszűkítésről van szó, hanem jogfosztás zajlik – értékelt. Megjegyezte: az Európai Unió semmilyen lépést nem tesz ezen ügyekben az ukrán kormány felé.
Kijelentette: a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, és e téren átfogó uniós szabályozásra van szükség.
Rámutatott: az állampolgárság nem szükségszerűen azonos a nemzeti identitással, azok elválnak egymástól. A nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog – fűzte hozzá, kiemelve: az egyéni jogok mellett szükséges a kollektív jogok megfogalmazása is.
Egy állam területén élő nemzeti kisebbségek alkotó elemei az államnak, ez nem mondható el például Romániáról, Szlovákiáról, Ukrajnáról, ahol nem tekintik államalkotó tényezőnek a nemzeti kisebbségeket. Felvetette, fogadjanak el nyilatkozatot, amelyben kifejezik szolidaritásukat Forró Krisztiánnal, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnökével, aki előző nap, Ungvárra tervezett látogatásakor a határon értesült, hogy 2023. október 26-ig kitiltották Ukrajnából.
Nem engedték be Ukrajnába a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnökét
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója a helyzetet Kárpátalján tragikusnak minősítette, Felvidéken és Erdélyben kritikusnak, míg a Vajdaságban biztatónak, Drávaszögben és Muravidéken elfogadhatónak nevezte.
Minden, a nemzeti kisebbségeket megillető jog biztosításában igyekeznek részt venni az intézeten keresztül – mutatott rá, hozzátéve: „a biztos jövőt” a nagypolitikának kell megteremtenie. Csóti György kiállt a külhoni magyarság személyi elvű, kulturális és területi autonómiája, illetve ezek kombinációjának biztosítása mellett.
Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kommunikációs titkára arról beszélt, hogy „messze nem kielégítő” a helyzetük, visszalépés történt a kisebbségi jogok területén. A kárpátaljai magyarság a független Ukrajna létrejötte óta a legnehezebb helyzetbe került, folyamatosak a jogszűkítések – mutatott rá.
Kiemelt kép forrása: Felvidék.ma
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
