A „fehér arany” – rizstermesztés Ukrajnában │KISZó-háttér

Állami támogatás nélkül lehetetlen a fejlődés.

Amikor a rizstermesztés kerül szóba, az ukránok többsége vízzel elárasztott ültetvényeket képzel el a távoli Kínában vagy Indiában, ahol a helyi földművesek sárban térdelnek és palántákat ültetnek. Ennek van valóságalapja, ugyanis az országban fogyasztott rizs nagy részét Indiából, Kínából és Pakisztánból importálják, ahol általában hagyományos módon termesztik.

Bujdosó Ivett

A rizs a trópusi területeken őshonos, ám Ukrajnában több mint száz éve termesztik. Ez idő alatt sok fajtája alkalmazkodott az itteni éghajlathoz.

A Jevropejszka Pravda összeállításából megtudhattuk, hogy rizstermesztéssel a Krímen és a déli megyékben foglalkoznak. A félsziget annektálása után az ország elvesztette vetésterületének mintegy felét. Jelenleg a déli régiókban évente 65-70 ezer tonna rizst takarítanak be, ami a hazai piac szükségletének 30-35 százaléka.

Ukrajnában a magas hozam fenntartása érdekében az erre alkalmas területek kevesebb mint felét vetik be évente.

Herszon megyében a rizsföldek a Szkadovszki járáson belül találhatóak. Összesen mintegy 17 ezer hektáron foglalkoznak törökköles termesztésével. További mintegy 13 ezer hektár az odesszai Kilijai járásban terül el.

„Tíz évvel ezelőtt az ukránok kerek szemű rizst ettek, napjainkban azonban különféle fajták közül válogatnak: kerek, csiszolatlan, fekete, hosszú szemű és basmati rizs szerepel a palettán” – mondta Volodimir Dudcsenko, az Agrártudományi Akadémia Rizs Intézetének igazgatója.

Hogyan termesztik a rizst Ukrajnában?

Ukrajnában a rizst főként magángazdálkodók vetik. Az egyetlen állami struktúra a Rizs Intézet és kísérleti farmjai. Az országban körülbelül 30 rizstermesztő gazdaság maradt. Az átlagos termőterület mindegyikben 500-600 hektár.

„Kísérleti farmjaink korábban a legnagyobb rizstermelők közé tartoztak. Közel 1700 hektáron termesztettük a növényt, beleértve a krími területeket. A félszigeten voltak gazdaságok, amelyek 2,5 ezer hektárral rendelkeztek. Jelenleg a legnagyobb farm az odesszai Majak mezőgazdasági termelőszövetkezet, ahol körülbelül 1,5 ezer hektáron termesztik a perjefélét. Olyanok is vannak, akik 100 hektárt vetnek be” – fejtette ki Dudcsenko.

A folyamat teljesen gépesített. Kézi gyomlálást csak a tenyészparcellákon végeznek a fajtatisztaság elérése érdekében. Nagy pontosságú gépekkel szórják ki a magokat.

Az átlagos parcella mérete 3-4 hektár. Nagy területeken nehéz az ültetvény azonos szintű elöntésének biztosítása. Ez fontos, mivel a túlzottan mélyen tartás gátolja a növekedést, a száraz területeken pedig egyáltalán nem várható termés.

Idővel a mező felülete elveszíti vízszintességét. Kiegyenlítésére egy speciális lézeres technikát alkalmaznak, amely a felesleges földréteget a tábla magasabb részeiről a mélyebb területekre helyezi.

Mennyibe kerül a rizstermesztés?

A rizs csírázása után a területet 20-30 centiméteres vízzel töltik fel. A vizet a Dnyeperből veszik, ám az nincs ingyen. Egy hektár előkészítése 600 hrivnyától 4-5 ezer hrivnyáig terjedő összegbe kerülhet.

E növény termesztése rengeteg műtrágyát igényel, valamint a magas hozam elérése érdekében gyomirtó szereket is használnak.

2021-ben az emelkedő gázárak miatt többször is drágultak a műtrágyák. A növényvédő szerekért is többet kellett fizetni.

Ugyanakkor a rizs nagykereskedelmi ára kilogrammonként 15 hrivnya körül maradt. Dudcsenko arra figyelmeztet, amennyiben a rizs ára nem változik, fennáll a vetésterület csökkenésének a veszélye.

A rizs termesztési folyamata az egyik legköltségesebb más gabonafélékhez képest, ugyanis hektáronként akár 30-35 ezer hrivnya befektetést igényel. Emellett a legtöbb gazdálkodó bérelt földterületeken termeszti.

A betakarítási szezon Ukrajnában szeptember végén kezdődik. Átlagosan 6 tonnát gyűjtenek be hektáronként, az új fajták azonban akár 10 tonnát is adhatnak.
A betakarított nyers rizst megszárítják és megőrlik. Csak ezután kerül a boltok polcaira. A kultúrát több mint 500 hektáron termesztő gazdaságok általában maguk dolgozzák fel a növényt.
A rizshéjat alomként használják baromfifarmokon, valamint a sörfőzésben is hasznosítható. Hulladékmentes termesztésről van szó, ahol a szalmán kívül mindent felhasználnak.
Szinte az összes, Ukrajnában termesztett rizst országon belül fogyasztják. Nagy rá a kereslet. Dudcsenko szerint a raktárakban lévő rizskészletek általában néhány hónappal az új betakarítás előtt elfogynak.

Az Ukrajnában termesztett rizs kis részét vetőmagként külföldön értékesítik.

Valós cél az export?

Egy átlagos ukrán kevesebb mint 3 kilogramm rizst fogyaszt évente. Ez lényegesen kevesebb, mint Kínában, ahol az egy főre eső norma meghaladja a 70 kilogrammot.
A Rizs Intézet tervet dolgozott ki az ágazat fejlesztésére. A legoptimistább forgatókönyv szerint a talaj- és éghajlati viszonyok mintegy 220 ezer hektárnyi rizsföld kialakítását teszik lehetővé Mikolajiv, Herszon és Odessza megyében.

Azaz évente mintegy 110 ezer hektár vethető be. Ez hektáronkénti 6-7 tonnás terméshozam mellett is közel 700-800 ezer tonna rizst jelent. „Ukrajna teljes ellátásához 600 ezer tonna is elég. A maradék exportlehetőséget jelent” – fejtette ki Dudcsenko.

A kivitelhez állami támogatásra lenne szükség. Az első lépés az importőrök behozatali vámjának emelése lenne. Most az alacsony árfolyam miatt a kereskedők Kínából, Thaiföldről és Pakisztánból szállítanak rizst az ukrán piacra.

„A rizs behozatali vámja az összérték 5 százaléka, tehát 5-10 dollár tonnánként, ami lényegesen alacsonyabb, mint Törökországban, Romániában, Bulgáriában vagy Magyarországon” – mondta a szakértő.

Ez gyakran a készletekből fennmaradt gabona, amelyet két évig is tárolnak, mielőtt Ukrajnába szállítják. Az ukrán rizs viszonylag olcsó, és frissen, egy gazdasági év alatt elfogyasztják.
„A rizs olyan zsírokat tartalmaz, amelyek a hosszú távú tárolás során rossz minőségűvé válnak. Ezenkívül a növényt közben fertőtlenítőszerekkel is kezelik a kártevők ellen” – magyarázta az intézet vezetője.

A vetésterületek bővítését korlátozza az öntözőrendszerek magas költsége. Több országban ezt állami támogatással segítik. India és Törökország például a csepegtető öntözőrendszerek költségeinek 50-90 százalékát megtéríti.

„Körülbelül 30 ezer hektár vetésterületünk van, 12 ezren termesztünk rizst. Ha az ukrán gazdálkodók azt látják, hogy van állami támogatás, akkor 17 ezerre növelhetnénk a területet, a hazai piac 30 százalékos ellátását pedig 50 százalékra módosítanánk” – mondta Dudcsenko.

Mi a helyzet a kiskereskedelmi árakkal?

A sokak által ismert és kedvelt ATB üzletláncnál bő választék várja a vásárlót. Az ukrajnai Rozumnij vibir többféle rizst forgalmaz, ám mindegyiket egységes, kilogrammonként 27 hrivnyás áron kínálja.

Az ATB saját márkájának titulált szintén ukrán De Luxe Foods & Goods Selected közkeletű csomagolásai 32-39 hrivnya, a jázminrizs 47, a basmati pedig 51 hrivnyát kóstál. A drágább táplálékra éhesek is megtalálhatják a számukra kedvező ajánlatot, ugyanis van, ahol fél kiló hosszú szemű rizsért 92 hrivnyát kérnek.

Az Indiából importált Trapeza Bellissimo kilogrammonként 39-53 hrivnyáért kínálja termékeit.

Az interneten számos lehetőség közül választhatunk. A boltokban ritkábban elérhető vörös rizs ára 23-205 hrivnya között mozog, a fekete szeműért 79-től 180 hrivnyáig terjedő összeget kérnek.