…ajánlják a befektetési szakemberek. Ők ugyanis úgy kalkulálnak, hogy előbb-utóbb az ország vezetői csak belátják, hogy a szemes termény exportja nem célszerű. Napjainkban ugyanis évente mintegy 50 millió tonna gabona kerül a külföldi piacokra.
Bujdosó Ivett
Ez több mint a megtermelt mennyiség 50 százaléka. A nagy földművelő cégek a belső piacra is olyan áron szeretnék szállítani a terményt, mint a határon túlra. Ez persze nem olyan egyszerű.
Azt is látjuk, hogy külföldi piacra sem olyan könnyű kijutni az átlagos területen tevékenykedő gazdáknak. Ez az állapot idézi elő a termelők legfőbb gondját – nincs hová eladni a terményt.
A szakemberek ezért azt ajánlják, próbálják meg fellendíteni az állattenyésztést. A sertésállomány növelése tűnik a legkifizetődőbbnek. A mai árak mellett ebben az ágazatban akár 50 százalékos nyereség is elérhető.
A sertéshús világkereskedelme évi 11 millió tonna, ebből az Európai Unió részesedése 45 százalék.
A sertéshús-fogyasztás évről évre nő, és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, illetve az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet előrejelzése szerint 2030-ra további 16,5 millió tonnával lesz több.
A sertéshús világpiaci ára 2022 második negyedévétől várhatóan 50-100 százalékkal, a sertéstartás jövedelmezősége pedig 100-200 százalékkal emelkedik.
Ennek ellenére a közeljövőben a nyugat-európai országokban – különböző környezetvédelmi megfontolásból – a sertésállomány leépítésére törekednek. Belgium, melynek területe egy ukrajnai megyéjével azonos, több mint 6 millió sertést tart, Hollandiában és Dániában ez a szám eléri a 12 milliót. Itt nincs lehetőség az állomány növelésére.
Ukrajnában viszont, ahol mindössze 3 milliós a sertésállomány, szinte határtalan a bővítési lehetőség. Aki ezt most felismeri, és hizlaldát hoz létre, bízhat abban, hogy jó helyre fektette be a pénzét.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
