A kommunista diktatúra áldozataira emlékeztek november 20-án a Szolyvai Emlékparkban. Az Emlékparkbizottság tagjai, a történelmi egyházak és a magyar társadalmi szervezetek képviselői lerótták tiszteletüket az 1944 őszén ártatlanul elhurcolt és meggyilkoltak, valamint a világháborúkban elesettek emléke előtt.
Varga Brigitta (Szolyva)
Dr. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke megnyitójában beszámolt a testület ez évi tevékenységéről. A Kárpátaljai Szövetség támogatásával elkészült a park térfigyelő kamerarendszere, továbbá Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának támogatásával sikerült helyreállítani a korábban három alkalommal is megrongált, Kárpátalja 1944 utáni tragédiáját bemutató szabadtéri kiállítást. Kiemelte: a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján a munkácsi várban felavatták a totalitárius kommunista elnyomó rendszer kárpátaljai tevékenységét dokumentáló állandó kiállítást.
Az Emlékparkbizottság elnöke felháborítónak tartotta, hogy Tilki Attila magyar parlamenti képviselőt, az Emlékparkbizottság tiszteletbeli tagját az ukrán hatóságok kitiltották Ukrajnából.
A rendezvény ökumenikus istentisztelettel folytatódott, melyet Dávid Árpád, a Gecsei Református Egyházközség lelkipásztora, Pogány István munkácsi plébános és Szkoropádszky Péter palágykomoróci görögkatolikus parochus celebrált.
Az eseményen tiszteletét tette Íjgyártó István, Magyarország ukrajnai nagykövete, aki felszólalását egy személyes történettel kezdte.
Anyai nagyapja Beregszászon telepedett le és a magyar vasúttársaságnál dolgozott. 1944 novemberében a vasutasokat is összeterelték. Egyik ruszin kollégája vállon ragadta, belökte egy szobába és csak annyit mondott neki: Károly bácsi, maga szlovák. Érti? Csak ezt mondja, bármit kérdeznek. Bár ruszin kollégája megmentette nagyapja életét, de a gondolat sosem hagyta őt nyugodni, hogy
életét kegyetlen áron válthatta ki, a számára legféltettebb kincsről, a magyarságáról való lemondással.
– Emlékeznünk kell arra az időszakra, amikor egy közösség felszámolásának a terve politikai, hatalmi szándékkal egyesült. Ma kivégzéstől nem kell tartania egyetlen magyarnak sem, azonban egy közösséget meg lehet semmisíteni úgy is, hogy korlátozzák nyelvhasználatát, megakadályozzák oktatását, intézményeiket veszélyeztetik, vezetőit zaklatják és elüldözik. Nem szabad hagynunk, hogy ezek az idők visszatérjenek ide, Kárpátaljára – jelentette ki a diplomata.
– 1944 ősze közös történelmi tragédia valamennyi kárpátaljai magyar számára ‒ mondta Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora. ‒ Olyan emlék, amely összeköt bennünket, ezért fontos, hogy ma itt legyünk, és tisztelegjünk az áldozatok emléke előtt.
Dr. Dupka György történész, a testület felelős titkára beszédében felelevenítette: az eddigi kutatások szerint több mint egymillió magyar ember került a történelmi Magyarországról a Szovjetunió Gulag-rendszerébe, közöttük sok egyházi vezető is. A görögkatolikus egyház 129 papját ítélték rabságra, továbbá 24 református lelkészt és 19 római katolikus papot hurcoltak el.
– Célunk, hogy a következő nemzedék szívén viselje és megőrizze azoknak az embereknek az emlékét, akik kiálltak családjukért, nemzetükért, vallásukért – szögezte le a Gulag-kutató.
A felszólalások után a jelenlévők koszorúzással és néma főhajtással emlékeztek a mártírokra, az ártatlanul meggyilkoltakra.
Zunko Barnabás felvételei
