Ha nem a koronavírusról lenne szó, azt mondanám, komédia, ami az országban a vakcinálás mellett és ellen érvelők tábora között zajlik…
Ukrajna jelenleg mind világ-, mind európai viszonylatban a negatív Covid statisztika élmezőnyében található: a napi fertőzöttek számának növekedése és a napi halálozások terén is az első négyben van. De bármennyire súlyos a helyzet, a lakosság továbbra is két részre szakad: az oltásra és az ellene voksolók egyre agresszívebben feszülnek egymásnak, ami elsősorban a közösségi hálókon és a médiában zajlik látványosan.
Egy friss felmérésben a megkérdezettek 50 százaléka azt vallotta, nem szándékszik beoltatni magát. Európában nálunk halad a leglassabban az oltási kampány, s itt a legalacsonyabb az oltottsági arány. A negyvenegymilliós ország lakosságának mindössze 28 százaléka kapta meg mindkét adag vakcinát. S ha eleinte ezt rá lehetett fogni arra, hogy az országban nem volt oltóanyag – Ukrajna gyakorlatilag utolsóként szerezte be a vakcinákat –, ma már ennek oka inkább az elutasítás. A tagadók között vannak, akik arra hivatkoznak, hogy nem látnak megfelelő hatékonyságú és biztonságos szérumot, amit beadatnának maguknak. Kikérik maguknak, hogy korlátozzák őket emberi jogaikban, abban, hogy nem utazhatnak, mehetnek be közintézményekbe, dolgozhatnak oltatlanul. A hozzáértők szerint ez a lakosság alacsony felvilágosultságának a számlájára írható, mivel a többség egyáltalán nem érti, mi a különbség a vakcinák, a szérumok között, miért szükséges az immunizálás, mit okozhat, ha egy ország lakossága nem rendelkezik kollektív immunitással.
Vajon mi az oka az oltásellenes hangulatnak? Mennyire jogos az ellentábor félelme? Kinek ellenjavallott és kinek feltétlenül szükséges az immunizálás? Ki áll az antivakcinátorok mögött. Ezek a kérdések sokak fejében ott motoszkálnak. Netalán a kormány érdeke ez az össznépi cirkusz, mely sikeresen eltereli a köz figyelmét az aktuális, fajsúlyos problémákról?
Az orvosok szerint valóban van néhány olyan kategória, ahol ideiglenesen ellenjavallott valamelyik védőoltás: azok számára, akik allergiásak annak valamelyik komponensére. Ők választhatnak másikat. Ideiglenesen is ellenjavallt lehet az oltás, például ha valakinek heveny fertőzése, láza van, ha műtét előtt áll, ha szervátültetésen esett át, bizonyos immunbetegségek esetében, a kemoterápián lévő onkológiai betegek számára. Kínában például a terhes és szoptató asszonyok oltását is elhalasztják. Európában a terhesség huszadik hetéig nem javasolják azt. Aki fél, annak lehetősége van családorvosával megvitatni ezt a kérdést, és elvégezni néhány vizsgálatot. De a szakemberek arra szólítanak, semmiképpen ne hagyják magukat befolyásolni az oltást tagadók által. Hisz az senkinek nem tesz jót. A világon már hárommilliárd embert beoltottak, mégsem nőtt ki tőle senkinek a harmadik füle, nem kezdett el rádiójeleket sugározni, vonzani a fémtárgyakat stb., hogy csak néhányat említsek az antivakcinátorok badarságaiból. S ha nem is garantált a 100 százalékos védettség, legalább a súlyos szövődményektől megóvhat bennünket.
Isten ments, hogy bárkit is agitáljak az oltásra. Mindenki maga rendelkezik az egészsége felett. Csak megosztom a tapasztalataimat. Azt gyanítom, azok az emberek nem tartanak egy esetleges súlyos betegségtől, akik még soha nem feküdtek kórházi ágyon. Több olyan ismerősöm is van, akik Covid-tagadók voltak, amíg meg nem betegedtek. Akkor aztán fordult a kocka.
