Háború… Kimondani, leírni is nehéz, hát még átélni… Ugyan sokat beszéltünk róla, de ki gondolta volna, hogy bekövetkezhet… Egyik pillanatról a másikra minden megváltozott, összedőlt a világ, amiben éltünk. Most az a legfontosabb, hogy túléljük ezt a szörnyűséget, minél hamarabb elhallgassanak a fegyverek, melyek ártatlan emberéleteket oltanak ki. Elmúljék a pánik, a rettegés. Hatékony eszközeink nincsenek erre, ezért a legtöbb, amit tehetünk, hogy összekulcsolt kézzel imádkozunk a békéért!
A kárpátaljai magyar ember számára ismerős érzés megtámadottnak lenni, ezért különösen szolidárisak vagyunk a totális háború elől menekülő embertársainkkal. Annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban feszültségekkel terhelt volt az ukrán–magyar viszony, Magyarország és a magyar emberek hatalmas segítséget nyújtanak az orosz támadás miatt nagy bajba jutott ukrán menekülteknek és az itteni önkénteseknek, rászorulóknak. Magyarország azonnal, a háború kirobbanásának első pillanatától fogadja a menekülteket, négy nap alatt 85 ezren lépték át a határt. Valamennyi határállomáson segítségnyújtási pontokat hoztak létre, kormányzati segélyprogram indult Kárpátaljáért, Budapest az elsők között küldött humanitárius segélyszállítmányt, 100 ezer liter üzemanyag és 28 tonna rakomány már meg is érkezett, s folyamatban van a többi is.
Jelzésértékű, hogy a magyar külügy elsőként fejezte ki együttérzését és nyújtott gyorssegélyt az első kárpátaljai áldozat, az ungvári származású Kis Sándor családjának. Ennek ellenére a nagypolitika színpadán történtek miatt mégis érik verbális támadások az itt élőket, a legnehezebb időkben is maradókat. Nekünk, kárpátaljaiaknak, nemzetiségtől függetlenül most azt kell keresni, ami összeköt, nem pedig ami elválaszt, közös „házunkon” belül megengedhetetlen, hogy újabb frontvonalak képződjenek. Nekünk a mostani borzalmak elmúlása után is egymás mellett kell élnünk. A közösségünket ért döbbenetes ütés következményei ma még beláthatatlanok. Ám most a legfontosabb a háború, a pusztítás túlélése, a kárfelméréssel nincs itt az ideje foglalkozni…
A kárpátaljaiak egészen emberfeletti támogatást nyújtanak az ide érkező menekülteknek. Aminek ezekben a szörnyű napokban a tanúi vagyunk, az az emberség és felebaráti szeretet mindent átható – a várakozásokat sokszorosan felülmúló – példás megnyilvánulása. Van még emberség a világon!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
