Nemrég felröppent a hír, miszerint Belgiumban bevezetik a négynapos munkahetet. Mindezt azzal a céllal, hogy javítsák a munka–magánélet egyensúlyát, illetve növeljék a családdal együtt tölthető időt. Mint kiderült, nem a belgák az elsők, több országban már jól bevált a munkanapok számának csökkentése.
Bujdosó Ivett
Mint ismeretes, az így végzett tevékenység két fontos változást jelent: a munkavállalók dönthetnek úgy, hogy a ledolgozandó óráikat négy nap alatt teljesítik, emellett nem kötelezhetők arra, hogy szabadidejükben munkaügyi hívásokat, e-maileket fogadjanak, arra reagáljanak, sőt, akár a telefonjukat is joguk van kikapcsolni.
A Forbes magazin összegyűjtötte a négynapos munkahéttel próbálkozó országokat.
Skóciában 2021 őszén kezdtek kísérletezni vele, ahol minden alkalmazott munkaórája 20 százalékkal csökkent, a fizetésük kieső részét pedig az állam erre elkülönített alapból pótolja ki.
A skótok történetesen izlandi mintára vágtak bele a maguk programjába, melynek eredményeképp a helyiek boldogabbak és produktívabbak, mint valaha.
Napjainkban a munkaképes korú lakosság közel 90 százaléka csökkentett heti munkaórában dolgozik, ami a munkahelyi stressz vagy a lehetséges kiégés ellen is rendkívül hatékony eszköznek bizonyult.
Spanyolországban 2021 tavaszán hároméves próbaprogramot indítottak, 32 órás munkaheteket alakítottak ki. A kormány 50 millió euróval támogatja a kísérletben részt vevő vállalkozásokat.
Bármilyen hihetetlenül hangzik, de éppenséggel a munkamoráljukról, valamint a végtelen hosszúságú munkanapjaikról hírhedt japánok is elkezdtek a négynapos munkahét felé kacsingatni.
Az Egyesült Arab Emírségekben idén vágtak bele a négy és fél napos munkahét bevezetésébe – egészen pontosan a kormányzati intézetekben, ahol a hétvége már pénteken elkezdődik.
Hétfőtől csütörtökig reggel fél 8-tól délután fél 4-ig üzemelnek ezek az ablakok, pénteken viszont már délben leteszik a munkát.
Az Egyesült Államokban nemrég törvényjavaslatot nyújtottak be a munkahét 40-ről 32 órára csökkentéséről. Indítványát egyelőre nem fogadták el.
Nagy valószínűséggel Ukrajnában is működőképes lehetne ez a munkavégzési forma, ugyanis az elmúlt években a koronavírus-járvány okozta kihívások megoldásaként rengetegen tértek át táv- vagy otthoni munkára. Számos cégnél a költséghatékonyság jegyében azóta is ezt a módszert alkalmazzák. A háború kitörése pedig további próbatételek elé állította a munkavállalókat, melyek végkifejletét egyelőre lehetetlen megjósolni.
