Reggel robbanások rázták meg Lemberget. Rakéták csapódtak be a repülőtér környékén – tájékoztatott Andrij Szadovij. Később a polgármester pontosított, azt közölte, hogy néhány rakéta eltalálta és megsemmisítette a repülőgép-javító üzemet. Péntek, az ukrajnai háború huszonharmadik napja. Kövesse élő hírfolyamunkat:
20:55
Ukrán elnöki tanácsadó: Lavrov hazudik
Egyaránt bírálta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az ukrán–orosz tárgyalásokon tanúsított hozzáállását Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja és Dmitro Kuleba külügyminiszter pénteken megjelent sajtónyilatkozataikban.
Mindkét ukrán tisztségviselő úgy vélte, hogy az orosz diplomácia vezetője “nem konstruktív” a tárgyalásokon.
Podoljak a Lettországból üzemeltetett Meduza hírportálnak adott interjút, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett. Elismerően szólt Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadóról, az orosz tárgyalóküldöttség vezetőjéről, akivel szerinte konstruktívan meg lehet vitatni az álláspontokat, Lavrov viszont egyszerűen “csak hazudik”.
Kifejtette, hogy az orosz fél a tárgyalásokon némileg módosított álláspontján és követelésein az orosz csapatok harctéri kudarcai nyomán. Elmondása szerint az oroszok a megbeszéléseken már kezdik reálisabban látni az ukrajnai társadalmi-politikai helyzetet, és mérsékelték az Ukrajnával szembeni követeléseiket. Aggodalmának adott hangot viszont amiatt, hogy a világ kormányainak többsége még mindig tart Oroszországtól, és kész engedményeket tenni. Példaként említette a magas rangú orosz tisztségviselők “kirívó hazugságait”, amelyeknek szerinte arra kellene ösztönözniük a nyugati diplomatákat, hogy megkérdőjelezzék Oroszország készségét a nemzetközi biztonsági rend fenntartására.
Podoljak azt állította, hogy az orosz külügyminiszter nyilatkozataiban mindent letagad.
“Lavrov azt állítja, hogy Oroszország soha nem támadott meg senkit, sőt még most sem támadja Ukrajnát. Szeretném, ha megértenék, mennyire torz a nézőpontja ezeknek az embereknek. Ül valamelyik európai tévétársaság éterében, és komolyan azt mondja, hogy ők nem támadták meg Ukrajnát, sem Harkivot, Szumit, Csernyihivet sem bombázzák. Nem rombolták le Ukrajna 1200 városát, nem romboltak le egy csomó lakónegyedet. Nem romboltak le 400 kórházat és iskolát. Nem veszítették el 15 000 saját katonájukat. A szeme sem rebben, miközben azt hazudja, hogy nem támadják Ukrajnát” – fogalmazott a tanácsadó.
Podoljak ismételten megerősítette, hogy Oroszországgal olyan kompromisszumos megállapodás képzelhető el, amelynek kulcsfontosságú pontjai a tűzszünet életbe léptetése, az orosz csapatok kivonása Ukrajna területéről, valamint az Oroszországi Föderáció készsége arra, hogy új garanciákat nyújtson Ukrajna biztonságának szavatolására.
Dmitro Kuleba külügyminiszter az Ukrajinszka Pravdának a Lavrovval március 10-én Törökországban tető alá hozott megbeszélésének részleteit tárta fel. Kifejtette, hogy a találkozó létrejöttéhez a török fél nyújtott segítséget. “Nem fűztünk nagy elvárásokat a találkozóhoz. A török kollégáimtól csak annyit kértem előre, úgy szervezzék meg a protokollt, hogy az elején ne legyen kézfogás, köszönés és hasonlók” – mesélte a külügyminiszter. Kuleba mindazonáltal kijelentette: nem zárkózik el attól, hogy újra találkozzon Lavrovval, ha utóbbi nem pusztán az orosz “propaganda klasszikus narratíváit” hangoztatja a tárgyaláson, hanem kész a megoldás keresésére.
KISZó-videó: Több száz szállítmány érkezett vidékünkre a KHÖT segítségével
Az egyszerűsített célirányos adományozási rendszer felállítása óta több száz szállítmány érkezett vidékünkre a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) segítségével. Első körben a társulást alkotó tíz önkormányzat ellátására összpontosítottak. Mostanra a szervezet tagságán kívül eső településeknek is segítséget tudtak nyújtani, így Ungvárra, az Ungvári és a Munkácsi járásba is érkeztek általuk koordinált szállítmányok. Ezeken a településeken a helyi egyházközségeket és karitatív szervezeteket kérték fel arra, hogy fogadják a felajánlásokat. A megyeszékhelyen például az ungvári református egyház a kapcsolódási pont.
Háború: Posztumusz kitüntetést kapott az ukrán államfőtől Kiss Sándor
A harcok első kárpátaljai áldozata Volodimir Zelenszki ukrán elnök rendelete nyomán az ország szuverenitásának és területi integritásának védelmében tanúsított személyes bátorságáért és hősiességéért, valamint a katonai eskühöz való hűségéért halála után posztumusz harmadik fokozatú Bátorságért kitüntetést kapott.
Az államfő 2022. március 14-én írta alá az erről szóló rendeletet – közölte a Zaholovok.com.ua.
Mint arról korábban beszámoltunk, a 29 éves magyar nemzetiségű Kis Sándor a dél-ukrajnai Ocsakov városát védte, amikor életét vesztette. A tengerész a háború első napjaiban egy rakéta becsapódása következtében hunyt el. Felesége, és két kisfia gyászolja Sándort.
Kapcsolódó írásunk:
Hungary Helps Program: kétmilliárd forint értékű segítségnyújtás
A háború kitörése óta Magyarország irányából számos helyről érkezik megannyi segítség. Az elmúlt hetekben a határ menti településekre érkezett többek mellett Orbán Viktor miniszterelnök, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, Novák Katalin, a Magyar Református Szeretetszolgálat Jószolgálati Nagykövete, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és még sokan mások. A cikk továbbolvasásához kattints a címre!
Rezes József: a humanitárius segítségnyújtásra még sokáig szükség lesz │KISZó-interjú
Az egyszerűsített célirányos adományozási rendszer felállítása óta több száz szállítmány érkezett vidékünkre a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) segítségével a koordinálásukat igénybe vevő kistérségekhez. Rezes Józseffel, a KHÖT igazgatójával beszélgettünk az eddig elvégzett munkáról és a társulás előtt álló további feladatokról. A cikk továbbolvasásához kattints a címre!
A cseh kormány arra figyelmeztet, hogy nem tud több ukrajnai menekültet fogadni
Eddig 270 ezer ukrán állampolgárnak nyújtott menedéket Csehország.
Peter Fiala miniszterelnök azonban úgy nyilatkozott a NU kiadványnak, hogy már nem tudnak több menekülőt fogadni. Be kell látnunk, hogy elértük azt a létszámot, amelyet még különösebb gond nélkül el tudunk helyezni, mondta Fiala.
A cseh parlament elfogadott egy törvényt, amely havi 200 euró segélyt biztosít a menekülteknek. Azoknak, akik ukrajnai menekülteket fogadnak be otthonukba, mindegyik után havi 120 eurót fizetnek.
Az ukrajnai háború három hete alatt több mint 3 millió ember hagyta el az országot. A legtöbb menekültet Lengyelország fogadta be.
A lengyel kormány békefenntartó missziót javasol
Lengyelország kormánya arra készül, hogy a NATO és az Európai Unió fórumain felvesse békefenntartó erők Ukrajnába küldésének gondolatát.
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő szavai szerint nem olyan kontingensre gondolnak, mely közvetlen konfliktusba kerülne Oroszországgal.
„Olyan helyeken kell, hogy legyen, melyeket Oroszország nem szállt meg. Ez pontos jelzés lenne, hogy mi nem tűrjük el a háborús bűnöket” – mondta Müller.
A kormányszóvivő kifejtette, ezt a javaslatot Lengyelország elő kívánja terjeszteni a NATO soron kívüli közgyűlésén és az Európai Parlament ülésén.
Még nagyon sokan vannak a mariupoli színház alagsorában
A lerombolt mariupoli színház pincéiből, óvóhelyéről 130 embert mentettek ki.
Ljudmila Deniszova tájékoztatása szerint eddig az orosz agresszorok által szétlőtt teátrum óvóhelyéről 130 embert hoztak ki.
„A jelenlegi állapot szerint eddig 130 személyt hoztak ki, de információink alapján még több mint 1300-an vannak az óvóhelyen, a pincékben. Imádkozunk azért, hogy mindegyikük életben legyen, de egyelőre más információ nincs” – mondta a parlament emberjogi biztosa.
Mint ismeretes, Mariupolból az utóbbi két nap alatt 35 ezer polgári lakost evakuáltak.
Több mint 400 gátlástalan sofőrt vontak felelősségre Munkácson
Az elmúlt három hét alatt megsokszorozódott a szabálytalankodó járművezetők száma Munkácson, közli a Mukachevo.net.
Szabálytalan parkolásért csak az elmúlt napokban száz bírságot írtak ki az illetékesek, három hét alatt pedig több mint négyszázat.
A Latorca-parti város legproblémásabb kerületei a Hrusevszkij, a Beljajeva, a Puskin és a Duhnovics utca.
A szabálysértők többsége a gyalogátjárókon, a jelzőlámpák közelében, a stop táblák alatt hagyja autóját, vagy elzárja a magánházakhoz, egyéb épületekhez tartozó behajtót.
Többségük ukrajnai belső menekült, akik nem ismerik és nem tudnak eligazodni a városban.
A szabálytalan parkolásért 340 és 680 hrivnya közötti bírságot szabnak ki a rendőrség munkatársai, attól függően, hol hagyta járművét a tulajdonos, és akadályozza-e más járművek közlekedését.
Orosz–ukrán háború: Lavrov fenyeget, Kína nem érti
Joe Biden amerikai elnök nemrég háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyint. A Kreml szóvivője reagált rá. Az orosz külügyminiszter ismét megfenyegette azokat az államokat, melyek fegyvert adnak Ukrajnának. Kína is mind aktívabban foglal álláspontot a huszonharmadik napja tartó háborúban. A KISZó Online összegyűjtötte a legújabb nemzetközi reakciókat.
Az amerikai elnöknek az orosz államfőhöz címzett személyes sértéseire a Kreml nem fog válaszolni, tekintettel az amerikai elnök fáradtságára, ingerlékenységére és feledékenységére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. “Halljuk és látjuk a kijelentéseket, amelyek ténylegesen már Putyin elnökhöz intézett személyes sértések” – mondta a szóvivő, megjegyezve, hogy ilyenek most már naponta elhangzanak az amerikai államfő részéről. “Tekintettel Biden úr ilyen ingerlékenységére, időnkénti feledékenységére és fáradtságára, amely végül agresszív kijelentésekhez vezet, valószínűleg nem fogunk kemény értékelést adni, hogy ne váltsunk ki további agresszivitást” – tette hozzá Peszkov.
Ennyire nem tréfásak az orosz külügyminiszternek a szavai, aki katonai célpontnak tekint minden Ukrajnának szánt fegyverszállítmányt. Szergej Lavrov szavait a Nexta híroldal közölte. Egyelőre nem tudni, hogy az oroszok a szállítmányokat Ukrajnában, vagy már előtte is megtámadnák.
Kínában közben megrökönyödéssel fogadták, hogy miközben Washington kemény üzeneteket küld Pekingnek arra vonatkozólag, eszébe ne jusson katonai segítséget nyújtani az agresszor államnak, ők maguk halált okozó fegyvert adnak át az ukrán hadseregnek. Kína emlékeztetett: ők humanitárius segéllyel járulnak hozzá az ukrajnai menekültválság enyhítéséhez.
Zelenszkij bizakodó, de vajon mikor lehet Ukrajna az EU tagja?
Volodimir Zelenszkij bízik benne, hogy gyorsan elbírálja az Európai Unió Ukrajna csatlakozási kérelmét és a következő hónapokban áttörés jöhet az ügyben. Az ukrán elnök az Európai Bizottság vezetőjével, Ursula von der Leyennel egyeztetett erről pénteken.
Közösségi bejegyzésében még annyit tett hozzá a megbeszéléshez Zelenszkij, hogy “közösen haladunk a stratégiai célunkhoz”.
Mint ismert, a háború kitörése miatt Kijev azt kérte az uniótól, hogy gyorsított eljárásban vegyék fel soraik közé. A tagfelvételi kérelmet Zelenszkij elnök már be is nyújtotta, amit a tagállamok zöme – köztük Magyarország – pozitívan fogadott. Ám többen felhívják arra is a figyelmet, hogy az integráció jogi útvonalát Ukrajnának is be kell tartania, ami viszont akár évekbe is telhet. Arra is emlékezhetünk, hogy a 2007-es és a 2014-es Majdan közben is az volt a fő ígéret, hogy Ukrajna rövid időn belül az EU tagja lehet.
Újabb 70 tonnás magyarországi segélyszállítmány érkezett
Kárpátaljára ért az újabb magyarországi segélyszállítmány. Záhonyban Orbán Viktor miniszterelnök indította útnak az öt kamionból álló konvojt, a kárpátaljai oldalon pedig Viktor Mikita kormányzó fogadta azt és mondott érte köszönetet a magyar félnek.
Magyarország a háború első pillanatától segíti az orosz támadás miatt bajba jutott Ukrajnát. Magyarországra már közel 500 ezer menekült érkezett, a budapesti kormány pedig 600 millió forintos humanitárius segítségnyújtásról döntött. Pénteken ennek részeként újabb konvoj hozott segítséget.
A záhonyi magyar–ukrán határon Orbán Viktor kormányfő Bacskai József ungvári magyar főkonzul, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára és Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára társaságában indította útnak a szállítmányt. Az ukrán oldalon Viktor Mikita fogadta azt, és köszönetét fejezte ki a folyamatos segítségnyújtásért.
A kiszo.news tájékoztatása szerint ezúttal 70 tonna tartós élelmiszer, tisztálkodási szerek és gyógyszerek érkeztek, amit eljuttatnak a háború sújtotta térségben élőknek.
Békemegállapodás: Kuleba két forgatókönyvvel számol
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a háborút lezáró két lehetséges forgatókönyvről beszélt az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában.
Az egyik a totális kapituláció, amit Oroszország ráakart kényszeríteni Ukrajnára. A másik a felek számára kölcsönösen elfogadható megoldások keresése.
Eszerint – mint mondta Kuleba –, Ukrajna vagy a végsőkig harcol a győzelemért, vagy igyekszik a számára előnyös feltételek alapján békemegállapodást kötni. A miniszter a második forgatókönyvet tartja inkább reálisnak. Kuleba szavai szerint a kijevi diplomácia maximálisan dolgozik egy ilyen megállapodás létrehozásán, de részleteket nem közölt.
Abban egyetértenek az ukrán politikai vezetők, hogy a végső megoldást csak egy Zelenszkij–Putyin csúcstalálkozón lehetséges elérni.
Korábban a Kreml elutasította egy ilyen csúcsnak a lehetőségét, de az elmúlt napokban már nem zárkóztak el annyira mereven ettől.
Közben ma az orosz elnök telefonmegbeszélést folytatott a német kancellárral. “Ukrajna igyekszik elhúzni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, és irreális új javaslatokat terjeszt elő, de az orosz fél kész arra, hogy elvi megközelítése szellemében továbbra is keresse a megoldást” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Olaf Scholz német kancellárnak az MTI közlése szerint.
Meg nem erősített sajtóértesülések szerint két részből állhatna a békemegállapodás. Amennyiben Ukrajna deklaráltan lemondana a NATO-tagság kezdeményezéséről, Moszkva kivonhatná csapatait Ukrajna területéről, kivéve azokat a részeket, ahol február 24-e előtt is jelen voltak, azaz a Krímet és a kelet-ukrajnai “népköztársaságokat”.
Ezek után pedig elkezdődhetne egy diplomáciai rendezés ezekről a területekről is. Új elemként van még jelen a napirenden az orosz nyelv státusának kérdése Ukrajnában, amiről hivatalosan még nem közölt elvi álláspontot Kijev. Ugyanakkor szakértők továbbra is óvatosságra intenek, sokak szerint Putyin nem akar békét, csak időhúzásra játszik, hogy megerősítse az orosz csapatok állásait a fronton.
Olaszország újjáépíti a lebombázott mariupoli színházat
Mint arról beszámoltunk, szerdán bombatámadás érte a mariupoli drámai színházat.
Vadim Bojcsenko polgármester szerint több mint ezren voltak az épületben, köztük gyerekek is.
Később megírtuk azt is, hogy az óvóhelyként szolgáló létesítmény kibírta a bombatámadást. Miután elhordták a bejáratot eltorlaszoló törmeléket, sikerült az alagsorból kihozni a túlélőket. Áldozatokról vagy sebesültekről azóta sem közöltek hírt.
Az impozáns épület azonban a földdel vált egyenlővé.
Ennek kapcsán Dario Franchescini olasz kulturális miniszter javaslatot tett arra a kormányának, hogy építsék újjá a színházat. Kezdeményezése támogatókra talált, így Olaszország, amint lehetősége lesz rá, újjáépíti az orosz légitámadás áldozatává esett ukrán színházat.
Létrehozták a hadiállapot idején dolgozó közjegyzők névjegyzékét
Ukrajnában létrehozták a hadiállapot alatt dolgozó közjegyzők nyilvántartását. A regiszterben tartózkodási helytől függően választható ki az adott városban vagy járásban tevékenykedő közjegyző. A lista naponta frissül.
Az Opendatabot az Ukrán Közjegyzői Kamarával közösen alkotta meg azon közjegyzők névjegyzékét, akik a háború ellenére továbbra is dolgoznak.
A hadiállapot miatt a legtöbb közjegyzői iroda zárva tart. A gyermekek szüleik nélküli, hozzátartozókkal vagy meghatalmazottakkal történő határátlépéséhez azonban szükség van a szülők közjegyző által kiadott engedélyére.
A névjegyzék naponta frissül. A weboldalon elérhető a közjegyzők listája, elérhetőségeik és munkaidejük.
A Kárpátalján tevékenykedő közjegyzők listája az alábbi linken érhető el:
https://opendatabot.ua/open/notaries/zakarpattia
Emellett QR-kód alapján is megtalálható:
Az ukrán menekültek ingyen használhatják a brit állami egészségügyi szolgálatot
Ingyenesen igénybe vehetik csütörtöktől a brit állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) szolgáltatásait a Nagy-Britanniába érkező ukrajnai menekültek – tájékoztat az MTI.
A brit egészségügyi minisztérium és a belügyi tárca csütörtök esti közös tájékoztatása szerint az ukrajnai orosz invázió elől menekülők azonnali hatállyal, térítésmentesen részesülhetnek kórházi, körzeti orvosi és sürgősségi ellátásban.
A Nagy-Britannia által befogadott ukrán menekültek mindemellett ingyen beadathatják maguknak a koronavírus elleni oltást és egészségügyi szűrővizsgálatokra is jelentkezhetnek.
A két minisztérium ismertetése szerint a brit kormány külön törvénytervezetet is benyújtott annak jogszabályi garantálására, hogy az ukrajnai menekültek, akik törvényesen érkeztek Nagy-Britanniába, ugyanolyan feltételekkel vehessék igénybe az NHS szolgáltatásait, mint bármely más, nagy-britanniai lakos.
Az intézkedés egyelőre hat hónapig érvényes, utána felülvizsgálják.
Az egészségügyi és a belügyi tárca csütörtök esti tájékoztatása szerint a brit kormány daganatos betegségben szenvedő ukrajnai gyerekek nagy-britanniai kezelését is lehetővé tette. Eddig 21, Ukrajnából evakuált gyermek onkológiai kezelése kezdődött meg angliai NHS-kórházakban.
Ukrajna mellé állt a belorusz önkéntes zászlóalj
Frantisek Vjacsorka belarusz társadalmi aktivista a Twitteren közzétette a Kasztusz Kalinovszkij önkéntes zászlóalj Ukrajnának, a mariupoliaknak küldött üzenetét.
A harcosok támogatásukról biztosították Ukrajnát az orosz megszállók elleni küzdelmükben, külön kiemelve Mariupolt.
„Oroszország valóságos népirtást követett el ott. Megpróbálják Mariupolt, Ukrajna keleti erődjét, eltörölni a föld színéről. Mariupol felett le kell zárni a légteret” – áll a felhívásban.
Az önkéntesek nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is támogatni akarják Ukrajnát. Bejelentették, készek segítséget nyújtani Mariupol blokádjának felszámolásában.
Mától olcsóbb az üzemanyag Ukrajnában
Március 18-án életbe lépett az üzemanyagok jövedéki adójának eltörléséről és az áfakulcs 20 százalékról 7 százalékra csökkentéséről szóló rendelet – számolt be a gazdasági minisztérium sajtószolgálata.
“Mától csökkennek az üzemanyagárak Ukrajnában. A gázolaj literenként 5 hrivnyával (44,90 helyett 39,96 hrivnya), a benzin több mint 7 hrivnyával (43,52 helyett 35,76 hrivnya) lett olcsóbb” – áll a közleményben.
Ahogy azt a KISZó Online is megírta, adókedvezményeket vezetnek be a hadiállapot idejére Ukrajnában.
A kormány abban reménykedik, hogy a rendelkezésre álló üzemanyag számos olyan gazdasági folyamatot aktivál, amelyek közelebb viszik Ukrajnát a győzelemhez. Különösen a vetési kampányra és a kritikus rakományok, köztük a humanitárius szállítmányok fuvarozására kell elegendő forrást felhalmozni.
Jelentős humanitárius támogatást kapott a beregszászi kórház
Jelentős humanitárius támogatást kapott a beregszászi kórház. A segítség a hamburgi tűzoltóktól a görögkatolikus Szent Panteleimon Karitász és a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Magyar Esperesi Kerületének közreműködésével érkezett.
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere közösségi oldalán arról tájékoztatott, a jótékonykodók két lélegeztetőgépet, gyógykészítményeket, egészségügyi védőfelszereléseket, gyermekétkeztetési termékeket és más szükséges terméket küldtek Beregszászba.
A szállítmány kirakodásában és átadásán részt vett Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök, Szabó Viktor atya és Marosi István atya.
Egy nap alatt 5,6 ezer tonna humanitárius segélyt hoztak be Ukrajnába
Humanitárius segély formájában járműveket, egészségügyi orvosi sátrakat, zseblámpákat és hőkamerákat importáltak egy nap alatt Ukrajnába – tájékoztatott az Ukrán Állami Vámszolgálat.
A legtöbbet, 2,7 ezer tonnát a lembergi vámhivatal területén keresztül hozták be. A kárpátaljai 1,1 ezer tonna, a csernyivci 523 tonna, volinyi 1,1 ezer tonna, az odesszai 117 tonna, a vinnicai vámhivatal illetékesei 3,9 tonna segélyt engedélyeztek.
A rakományok generátorokat, zseblámpákat, hőkamerákat, orvosi sátrakat, ruházatot, lábbelit, élelmiszert, gyógyszereket és gyógyászati eszközöket tartalmaztak.
Szintén humanitárius segélyként 206 járművet (mentő- és tűzoltóautókat, buszokat, személygépkocsikat és kamionokat) regisztráltak.
Légitámadás érte Lemberget
Reggel robbanások rázták meg Lemberget. Rakéták csapódtak be a repülőtér környékén – tájékoztatott Andrij Szadovij.
Később a polgármester pontosított, azt közölte, hogy néhány rakéta eltalálta és megsemmisítette a repülőgép-javító üzemet. A gyárban a munkát már korábban leállították.
A UNIAN értesülése szerint Lembergre 6, X-555-ös szárnyas rakétát lőttek ki a Fekete-tenger térségéből, melyből kettőt az ukrán légvédelem megsemmisített.
Támogatásban részesülnek az ukrajnai menekülteket befogadó britek
A brit belügyminisztérium tájékoztatása szerint több mint 150 ezren iratkoztak fel a Homes for Ukraine kormányzati kezdeményezésre, jelezve, hogy készek befogadni ukrajnai menekülteket – írja az MTI.
A brit kormány által meghirdetett, e héten kezdődött program alapján az ukrajnai menekültek nagy-britanniai támogatókat kereshetnek az erre kialakított kormányzati honlapon.
A programhoz csatlakozó nagy-britanniai lakosok saját otthonukban vagy más lakóingatlanukban lakbér nélküli lakhatást biztosíthatnak az általuk kiválasztott és megnevezett menekülteknek – egyéneknek vagy családoknak – legalább hat hónapig terjedő időszakra.
A befogadó családok és a menekülők a honlapon vehetik fel egymással a kapcsolatot, és megállapodás esetén az ukrajnai vízumkérők a kérelem benyújtásához e befogadókat nevezhetik meg támogatóként.
A brit kormány az ukrajnai menekülteket befogadó brit családoknak havonta 350 font támogatást folyósít.
Azok a brit önkormányzatok, amelyek ukrajnai menekülőket fogadnak be, menekültenként 10 500 font költségvetési támogatásban részesülnek.
Chatbotot hoztak létre az áttelepült vállalkozók segítésére Kárpátalján
Kárpátalján speciális kommunikációs felületet fejlesztettek ki. Ez a platform a vállalkozásukat Kárpátaljára költöztető üzletemberek kommunikációjának megkönnyítésére szolgál – jelentette be Vaszil Ivancso, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás alelnöke.
A szolgáltatás igénybe vételéhez a vállalkozás képviselőjének űrlapot kell kitöltenie.
„A tevékenység Kárpátalján történő folytatása remek lehetőség a szervezett munkafolyamatok elvégzésére és a gyártási folyamatok újraindítására.
Ebből a régiónak is előnyei származnak: a vállalkozások új munkahelyeket teremtenek, növekszik a befizetett adómennyiség, tehát fejlődik a gazdaság” – hangsúlyozta Vaszil Ivancso.
A megyei katonai közigazgatás alelnöke megjegyezte, hogy már több mint 110 lehetséges helyet jelöltek ki az áttelepült vállalkozások számára, és ez a szám folyamatosan növekszik.
Franciaország 300 millió eurós támogatást nyújt Ukrajnának
Franciaország 300 millió eurós támogatást nyújt Ukrajnának a február 24-én kezdődött orosz offenzívával szembeni ellenállásra – tájékoztatott a francia külügyi tárcára hivatkozva az MTI.
A tájékoztatás szerint Jean-Yves Le Drian külügyminiszter ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával folytatott telefonbeszélgetésén megerősítette a 300 millió eurós pénzügyi segítség beindítását, amelyet még Emmanuel Macron államfő ígért meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.
Franciaország ezenkívül védelmi eszközöket és üzemanyagot is szállít az ukrán erőknek.
Jean-Yves Le Drian azt is jelezte, hogy a francia diplomácia folytatja az erőfeszítéseket európai szinten annak érdekében, hogy Oroszország számára egyre költségesebbé váljék a katonai műveletek folytatása – tette hozzá a tárca.
Menekült ukrajnai gyerekek magyarországi rehabilitációjáról tárgyaltak
Bacskai József, ungvári magyar főkonzullal tárgyalt Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője. A munkamegbeszélésen szó esett az aktív harci cselekmények területeiről folytatott evakuáció menetéről, eredményeiről.
A kormányzó tájékoztatása szerint folytatódik a polgárok kimenekítése, akik közül sok a gyerek és a kiskorú. Többen megsérültek a robbantásokban, ráadásul lelki trauma is érte őket.
„A jelenlegi helyzetet felmérve keressük a segítségnyújtás formáit. Magyar partnereinkkel megállapodtunk arról, hogy Budapesten fogadják ezeket a gyerekeket. Több száz apróságról van szó. Ezzel párhuzamosan felvetődött a gyerekek és édesanyjuk balatoni szanatóriumokban való elhelyezése” – fejtette ki Telegram-csatornáján a megyevezető.
Mikita hozzátette, a megbeszélésen elhangzottakat megvitatta Viktor Ljasko egészségügyi miniszterrel, illetve tájékoztatta a tárcavezetőt a sérült gyermekek rehabilitációjának új lehetőségeiről.
„Fontos, hogy tehermentesítsük egészségügyi intézményeinket… Köszönjük magyar partnereinknek a támogatást” – írta Viktor Mikita.
Előzmények:
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
