Ungváron kedden, a déli órákban katonai tiszteletadás mellett kísérik utolsó útjára Kis Sándort, aki a háború első napjaiban egy rakéta becsapódása következtében hunyt el a dél-ukrajnai Ocsakovban. A harcok első kárpátaljai áldozata Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendelete nyomán az ország szuverenitásának és területi integritásának védelmében tanúsított személyes bátorságáért és hősiességéért, valamint a katonai eskühöz való hűségéért halála után posztumusz harmadik fokozatú Bátorságért kitüntetést kapott. Kedd, az ukrajnai háború huszonhetedik napja. Kövesse élő hírfolyamunkat:
21:00
Harmadával csökkenhet Ukrajna GDP-je
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint harmadával csökkenhet Ukrajna GDP-je, amennyiben elhúzódik a háború Ukrajnában.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője szerint a háború végeztével óriási erőfeszítésekre lesz szükség Ukrajna újjáépítéséhez, ehhez pedig “az IMF hozzá fog járulni”.
“Az ukrán gazdaság tönkretétele összetöri a szívemet. Valószínűleg jelentős csökkenést fogunk látni és tapasztalni” – mondta Georgieva.
Hozzátette, az IMF azonnal reagált Ukrajna 1,4 milliárd dolláros sürgősségi támogatási kérelmére. Erre a pénzre az ország akadálymentes működésének biztosítása miatt volt szükség.
Mint ismeretes, 2014-ben, amikor Oroszország annektálta a Krím félszigetet, Ukrajna GDP-je 6,6%-kal csökkent. A következő évben további 10%-os csökkenés következett, tehát a háború negatív hatása hosszú időre kihathat.
Összehívják a B9-ek tanácskozását a júniusi NATO-csúcs előtt
Románia és Lengyelország szerint is szükség van a NATO keleti szárnyának további erősítésére az Ukrajnát ért orosz agresszió kapcsán, ezért a júniusi madridi NATO-csúcs előtt összehívják a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóját a keleti NATO-tagállamok álláspontjának összehangolása érdekében – jelentette be kedden Klaus Iohannis román államfő Bukarestben, miután Andrzej Duda lengyel elnökkel tárgyalt.
Az MTI tájékoztatása szerint közös sajtótájékoztatójukon mindkét államfő támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Georgia európai integrációs törekvéseit.
Úgy értékelték, az EU-nak tagjelölti státust kell biztosítania és minden segítséget meg kell adnia ennek a három országnak.
Románia és Lengyelország uniós támogatást sürgetett Ukrajna uniós szomszédjai számára is a menekültek százezreinek ellátásra. Duda Törökország példáját hozta fel, rámutatva, hogy a szíriai menekültválság idején az Európai Unió milliárdokkal segítette Ankarát.
„Természetesnek tartom, hogy ugyanilyen támogatást kapjanak azok az uniós tagországok is, amelyek most szembesülnek menekültáradattal az Ukrajnát érő orosz agresszió miatt” – mutatott rá a lengyel elnök.
A légiriadó idejére kikapcsolják a közvilágítást Ungváron
A légiriadó idejére kikapcsolják az utcai világítást Ungváron.
Az erről szóló döntést az Ungvári Városi Tanács Facebook-oldalán tette közzé.
A közleményhez további magyarázatot nem fűztek, ám annak minden bizonnyal biztonsági okai lehetnek.
Kárpátalján kedden négyszer szólaltak meg a légvédelmi szirénák.
Közel 4,5 ezer lakóházat romboltak le a megszállók
Szörnyű pusztítást végzett az orosz hadsereg a polgári infrastruktúrában.
Ukrajnában az orosz agresszió martalékává vált, részben vagy teljesen elpusztult 4431 lakóház, 548 oktatási intézmény, 135 egészségügyi létesítmény, 8 kulturális, művészeti objektum, s valószínűleg a lista nem teljes.
A fentebbi jelentést az Ukrainian Legal Advisory Group készítette kizárólag nyitott források alapján. A tényeket a szervezet Facebook-oldalán tette közzé. A közösség felhívta a figyelmet: az, hogy az orosz hadsereg polgári létesítményeket támad és rombol le, súlyos bűncselekménynek számít a Genfi Egyezmények és a Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján.
Egy korábbi hír szerint Viktor Ljasko egészségügyi miniszter bejelentette, a támadók 139 egészségügyi létesítményt lőttek szét.
Menekültszállássá alakítják át a tiszasalamoni Eurocar gyárat
Újabb kísérleti projektről számolt be Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője. Ezúttal az ENSZ menekültügyi főbiztosságával, a Svéd Polgári Védelmi Ügynökséggel (MSB) és az Eurocar gyárral közösen foganatosítanak lépéseket a belső-ukrajnai menekültek kárpátaljai befogadása terén.
A korábban a háború miatt gyártási feladatait szüneteltető, humanitárius központtá alakított gyárban menekültek elhelyezésére alkalmas helyszínt rendeznek be. Az Eurocar helyiségeiben és a speciálisan erre a célra felállított sátrakban körülbelül 1,5 ezer fő befogadására lesz lehetőség. Minden szoba és sátor légkondicionált, ágyakkal, válaszfalakkal, zuhanyzókkal, WC-vel felszerelt lesz, hogy a betelepülők a lehető legkényelmesebb körülmények között tölthesség mindennapjaikat.
Már folyamatban van az első 200 fő befogadására alkalmas helyek előkészítése.
Mikita elmondta, mindezt azért hozták létre, hogy stratégiai tartalékként szolgáljon a belső-ukrajnai menekültek hirtelen hulláma esetén. A központ a megyei katonai közigazgatás irányítása alatt üzemel.
A kormányzó hozzátette, fenntartják annak lehetőségét, hogy megyeszerte javítási munkálatokat végezzenek olyan épületekben, amelyek további menekültek elhelyezésére szolgálhatnak.
A háború alatt 139 kórházat ért támadás
Az orosz agresszió kezdete óta a megszállók 139 kórházat lőttek. Közülük 10-et teljesen megsemmisítettek – közölte az egészségügyi tárca vezetője.
Viktor Ljasko azt is elmondta, hogy a hadműveletek miatt nem minden egészségügyi intézetbe jut el gyógyszer, orvosi berendezések, műszerek. Több helyen a munkatársak evakuálása miatt nem nyitottak ki a patikák. Ezt a hiányosságot diákok alkalmazásával sikerült áthidalni.
Ljasko szavai szerint jelenleg az ukrán medikusok mellett 155 külföldi orvos, nővér tevékenykedik az országban. Eddig két tábori kórházat alakítottak ki, a harmadik felszerelése folyamatban van.
Az egészségügyi miniszter felhívta a figyelmet: a koronavírus-járvány nem múlt el. A kórházakban 4020 olyan beteg van, aki lélegeztetőgépre szorul.
Podoljak: Ukrajna nem enged területi kérdésekben Oroszországnak
Naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, Ukrajna ugyanakkor nem enged az ország területi egységét érintő kérdésekben – mondta el Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja a BBC Ukrajinának adott, kedden közzétett interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.
Az MTI a tisztségviselő nyilatkozatára hivatkozva kifejtette, hogy a megbeszélések online zajlanak és több szakértői csoportot is bevontak a tárgyalási folyamatba.
„A tárgyalások szerkezete valóban összetett. Van egy tárgyalócsoport, amelyet mindenki ismer, mellette sok csoport dolgozik különböző formákban. Vannak politikai tanácsadók, és ezek nem csak oroszok vagy ukránok, részünkről ilyen Andrij Jermak (az elnöki iroda vezetője), aki más, olyan külföldi országok politikai tanácsadóival dolgozik együtt, amelyek garanciavállalók lehetnek Ukrajna biztonságára nézve” – magyarázta Podoljak.
Emlékeztetett arra, hogy
Volodimir Zelenszkij elnök pontosan kijelölte, mely kérdésekben nem hajlandó Kijev engedni, ez pedig az ukrán államiság alapja, azaz az ország szuverenitása és területi egysége.
„Van az Oroszországi Föderáció álláspontja, amely nem más, mint propaganda. Valamiféle illúzióba kergették magukat a világ működésével kapcsolatban. És van Ukrajna álláspontja, amelyet Zelenszkij elnök nyilvánosan meghatározott: a területi integritás és a szuverenitás, amely kulcsfontosságú érték számunkra. Ami magát a tárgyalási folyamatot illeti, azért folytatjuk, hogy megtaláljuk, hol és miben tudunk megegyezni” – fogalmazott a tisztségviselő.
Az orosz féllel kapcsolatosan úgy vélekedett, hogy „nagyon nehezen tudják megtörni azokat a sztereotípiákat, amelyekben nyolc évig éltek”, és még mindig nem ismerik el hogy tévedtek, rosszul mérték fel saját forrásaikat és Ukrajna védekezési képességeit. Ugyanakkor Podoljak szerint a teljes körű háború kezdete óta eltelt időszak, az ukránok kitartó ellenállása az oroszokat „a valóság megfelelőbb felfogásához” vezette, ami „többé-kevésbé lehetővé teszi a párbeszéd folytatását” velük.
1157 menekült gyermeket írattak át kárpátaljai iskolába
1157 belső-ukrajnai gyermekkel bővülnek az oktatási intézmények Kárpátalján – olvasható a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás Telegram-csatornáján.
Összességében mintegy másfél ezren fejezték ki szándékukat aziránt, hogy általános, középfokú vagy szakképzési intézményekben szeretnének tovább tanulni.
Marjana Maruszinec, az megyei oktatási főosztály vezetője szerint még több jelentkezőre lehet számítani. Az átiratkozáshoz az egyik szülő által írt kérvényre van szükség.
„Emellett tisztázódott a felsőoktatási intézményekben államilag finanszírozott helyen tanuló diákok kérdése is: ők továbbra is ingyenesen végezhetik tanulmányaikat, a pénzeszközöket a hallgató által látogatott tanintézménynek utalják” – magyarázta Marjana Maruszinec.
Elkezdődött a 6,5 ezer hrivnya állami támogatás kifizetése
Március 21-től elkezdődött a 6,5 hrivnya állami támogatás kifizetése. Az összeget már közel 500 ezer ukrán állampolgár kapta meg – számolt be Telegram-csatornáján a pénzügyminisztérium sajtószolgálata.
A pénzt az igénylés beérkezésének időrendi sorrendje alapján utalják.
„Eddig közel 4 millió jelentkezés futott be az eTámogatáson keresztül. A programban olyan települések lakosai vehetnek részt, ahol aktív harcok dúlnak” – áll a közleményben.
A 6500 hrivnya igénylése a Covid-ezreshez hasonlóan történik.
Az összeg korlátozás nélkül felhasználható, bankautomatából is felvehető, illetve más kártyára is utalható.
„Fontos: értesítést fog kapni a banktól, amely nem tartalmaz hivatkozást, csak szöveges információt. Csalók küldenek olyan SMS-t, amelyben hivatkozáskattintásra kérnek. Ne tegyék!” – magyarázta a sajtószolgálat.
Búcsú Kis Sándortól – Eltemették a háború magyar áldozatát
Ungváron kedden, a déli órákban katonai tiszteletadás mellett kísérték utolsó útjára Kis Sándort, aki a háború első napjaiban egy rakéta becsapódása következtében hunyt el a dél-ukrajnai Ocsakivban. A harcok első kárpátaljai áldozata Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendelete nyomán, az ország szuverenitásának és területi integritásának védelmében tanúsított személyes bátorságáért és hősiességéért, valamint katonai esküjéhez való hűségéért posztumusz harmadik fokozatú Bátorságért kitüntetésben részesítették.
A 29 éves magyar származású katona az ukrán haditengerészetnél szolgált, és a Mikolajiv megyében lévő Ocsakivban vesztette életét az orosz megszállók elleni harcban. Az ungvári születésű Kis Sándort felesége és két kisfia gyászolja.
A hősi halott családjának Szijjártó Péter miniszter megbízásából Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatást nyújtott. Az adományt az elhunyt édesanyja vette át Magyarország Ungvári Főkonzulátusán Kuti László konzultól.
A szívbemarkoló esemény után Sándor Ungváron élő édesanyja a Kárpáti Igaz Szónak elmondta, fia mindig is tengerész akart lenni, a nagybátyja is az volt. Az iskola elvégzése után szakácsnak tanult, de az első adandó alkalommal katonának állt, már a 2014-es események alkalmával is aktívan harcolt. A felesége is a tengerészet kötelékében szolgált, amíg gyesre nem ment.
Pár évvel ezelőtt, a kelet-ukrajnai harcok kirobbanásakor, az első kárpátaljai áldozat szintén magyar volt. A 20 éves beregszászi Popovics Rolandot 2014. június 14-én érte halálos lövés Luhanszk közelében.
Az eddig ismert kárpátaljai elhunytak: Kis Sándor, Mikola Csizs, Igor Mironenko, Miroszlav Gyurik, Tarasz Hajduk, Volodimir Biszaga, Kiril Babencov, Jan Beszedinszkij, Roman Rusznik, Jaroszlav Tovkan, Vitalij Bartos, Vaszil Bilak, Volodimir Litvinenko, Andrij Litun, Jurij Kacsur, Viktor Fajbis, Velerij Méhes, Olekszandr Szergejev, Vjacseszlav Cserkov, Mikola Lemak.
Nobel-díját árulja egy orosz újságíró, hogy így segítse az ukrán menekülteket
Árverésre bocsátotta Nobel-díját egy orosz újságíró, hogy így támogassa az ukrán menekülteket, közli a TSN.ua.
Dmitro Muratov orosz ellenzéki újságíró felszólította országát, hogy vessen véget az Ukrajna elleni háborúnak. Jómaga árverésre bocsátotta Nobel béke-díját, és az eladásából befolyó összeget az ukrajnai menekülteket segítő alapítványnak ajánlja.
A Nova Gazeta főszerkesztőjét tavaly ítélték érdemesnek a nívós díjra a szólásszabadság védelmében tett erőfeszítéseiért, amely a demokrácia és a tartós béke előfeltétele.
Újra fizetős lesz a vonatozás Ukrajna belső területeire
Az állami vasúttársaság visszaállítja az fizetős rendet az ország nyugati részéből kelet felé és külföldre tartó utasai számára. Az evakuációs vonatok továbbra is ingyenesek maradnak.
A díjköteles utazás nyugatról a központi, keleti és déli megyékbe tartókra vonatkozik, valamint a külföldre utazók is pénzért vehetik igénybe a szolgáltatást.
Az Ukrán Vasút sajtószolgálata elmondta, az evakuációs szerelvények és a helyi érdekű vonatok továbbra is ingyenesek maradnak.
Idén 13 gyermeket fogadtak örökbe Kárpátalján
2022 kevesebb mint három hónapja alatt 13 gyermeket fogadtak örökbe Kárpátalján – jelentette be Szvitlana Jakimelina, a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálat vezetője.
Két apróságnak külföldi állampolgárok biztosítanak új családot.
„Ezek az ügyek már huzamosabb ideje folyamatban voltak, várták a sorukat. A vonatkozó bírósági határozatokat még békeidőben hozták meg” – mondta Jakimelina.
A tavalyi év hasonló időszakában 15 gyermeket fogadtak örökbe.
Mint ismeretes, hadiállapot idején tilos az örökbefogadás.
Milliókat utalnak a hadsereg támogatására a kárpátaljaiak
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője sajtótájékoztatóján szó esett a hadsereg kárpátaljai támogatóiról.
A megyevezető elmondta, sokan nem viselnek katonai egyenruhát, de mindent megtesznek annak érdekében, hogy védőink modern hírszerzési, megfigyelési és kommunikációs eszközökkel legyenek felvértezve.
Mint kiderült, amióta a megyei közigazgatás speciális folyószámlákat nyitott a hadsereg támogatására, a jótékonykodók azonnal megkezdték a pénzeszközök átutalását. Az összegek átlagosan 500 hrivnyától kezdődnek és akár milliókra is rúgnak.
Mikita példaként említette a Duty Free Trading ukrán–német–svájci vegyesvállalatot, amely a háború első napjaiban 3 millió hrivnyát utalt a hadsereg támogatására. A Zakarpattyaoblenergo megyei áramszolgáltató sem maradt közömbös, 1 millió hrivnyával segítette a védőket.
„Ebből golyóálló mellényeket, sisakokat, autóalkatrészeket és egyéb szükséges eszközöket vásároltunk, melyek hadseregünk védelmi képességének növelését célozták” – fejtette ki a kormányzó.
Azt hoznak, amire a legnagyobb szükség van ● Kárpáti Igaz Szó
Újabb adomány érkezett Beregszászba
Mint ahogy megannyi szervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat is segíti a menekülteket, illetve a Kárpátalján maradtakat. Rendszeresen látogatják vidékünket, és soha nem érkeznek üres kézzel. Nem is olyan régen Magyarország négy református püspöke járt Beregszászban, hogy támogatásukról biztosítsanak bennünket, hétfőn pedig Magyarország református egyházkerületeinek főgondnokai, Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója, valamint Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár látogatott el hozzánk. A vendégek a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Osztályán tartottak sajtótájékoztatót.
A cikk továbbolvasásához kattints a címre!
Ferenc pápa telefonon beszélt Zelenszkij ukrán elnökkel
Ferenc pápa azt mondta, mindent megtesz a háború befejezése érdekében – számolt be az egyházfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetéséről Ukrajna szentszéki nagykövete a közösségi oldalán kedden.
A Vatikánnál akkreditált nagykövet, Andrij Juras a Twitter-fiókján közölte, hogy Ferenc pápa felhívta az ukrán elnököt.
A diplomata “sokat ígérőnek” nevezte a beszélgetést, amelynek során Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ferenc pápa a leginkább várt vendég Ukrajnában.
Az ukrán elnök kedden délelőtt húszperces beszédet mondott a római parlamentben videó-összeköttetésben. Ebben a többi között Mariupol városáról is szólt, s mint fogalmazott, “olyan, mintha Genovát rombolták volna le teljesen”.
66 millió forinttal támogatja a magyar kormány Beregszász vízellátásának biztosítását
Egyre súlyosabbak a háborús cselekmények Ukrajnában, a kormány 66 millió forinttal segíti Beregszászt – írta Facebook-oldalán Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter kiemelte, a növekvő intenzitású bombázások és városostromok miatt továbbra is egyre többen kényszerülnek otthonaik elhagyására, így egyre több a belső menekült is, akik az ország nyugati felében keresnek biztonságot.
Közülük sokan mentek, mennek Kárpátaljára, ezért a megye segítségre szorul annak érdekében, hogy el tudjanak látni mindenkit – fűzte hozzá.
„Babják Zoltán barátunk, Beregszász polgármestere most azt jelezte, hogy a város vízellátásának biztosításához szüksége van a segítségre. Kérésének megfelelően a kormány 66 millió forintot biztosít a kárpátaljai városnak annak érdekében, hogy a következő hónapokban legyen elég tiszta víz Beregszászon és fenn tudják tartani a vízi közművek biztonságos működését az elkövetkezendő időszakban” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Oroszország már több mint 1100 rakétát lőtt ki Ukrajnára
A fegyveres agresszió kezdete óta az orosz csapatok több mint 1100 rakétát lőttek ki ukrajnai célpontokra – közölte az amerikai védelmi minisztérium.
„Az orosz csapatok továbbra is nagy hatótávolságú rakétákkal és tüzérségi lövedékekkel támadják a városokat, és megpróbálják ostromgyűrűbe zárni azokat – jelentette ki a Pentagon egyik magas beosztásban lévő illetékese.
Hozzátette, hogy az orosz egységek demoralizáltak.
„Egyszerűen nem voltak teljesen felkészülve ilyen intenzitású hadműveletekre, különböző támadási pontokon. Nem számítottak ilyen szintű ellenállásra” – idézi a Pentagont a Suspilne.
Ukrán vezérkar: Három napra elegendő élelmük van az orosz megszállóknak
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának mai jelentése szerint a védelmi erők helyzetében és fellépéseinek jellegében az elmúlt nap során nem történt jelentős változás.
A légvédelmi egységek az elmúlt 24 órában több mint 9 ellenséges légi célpontot találtak el, többek között egy repülőgépet, 6 drónt és 2 helikoptert, a lelőtt rakéták száma pontosítás alatt áll.
A rendelkezésre álló információk szerint az Ukrajnában működő orosz megszálló erők legfeljebb három napra elegendő lőszer- és élelmiszerkészlettel rendelkeznek. Az ellátási gondok súlyosan rombolják az orosz katonák harci morálját: Szumi városa mellett például 300 orosz katona tagadta meg a parancsot és 70 egységnyi felszereléssel elhagyta a hadművelet területét.
Már 750 millió forintot gyűjtöttek a magyar emberek az ukrajnai menekülteknek
Jó kezekben van és eljut a rászorulókhoz az a 750 millió forint, amit eddig a magyar emberek gyűjtöttek az ukrajnai menekültek megsegítésére – jelentette ki a magyar-ukrán határon tett látogatása alkalmával a közmédiának Novák Katalin kedden.
Novák Katalin találkozott a határ mentén működő Karitatív Tanácsban résztvevő karitatív szervezetek vezetőivel. Személyesen azt tapasztalta, mondta, hogy egész Magyarország megmozdult, és mindenki segíteni szeretne.
Ugyanis, a szomszédban egy olyan háború dúl, ami magyarokat is érint, hiszen Kárpátalján magyar emberek élnek.
“Jó látni, hogy egy olyan összefogás van, amire Magyarországon nagyon régen nem volt példa. Az emberek keresik azt, hogy hol tudnának segíteni, és jó látni, hogy itt helyben mindenki teszi a dolgát” – fűzte hozzá.
Úgy vélekedett, hogy mára sikerült olyan mértékű koordinációt kialakítani a segélyszervezetek között, amelynek nyomán enyhült az a kezdeti teher, ami a háború kirobbanása után a helyi papokra, lelkipásztorokra hárult.
Novák Katalin keddi Facebook-bejegyzésében úgy fogalmaz: “azért jöttem a határhoz, hogy mindannyiunk nevében köszönetet mondjak azoknak, akik az első perctől helytállnak. (…) Példátlan az az alázat és összefogás, amely itt megnyilvánul.”
Az egyik parlamenti frakció a honatyákat is a háborúba küldené
Az Európai szolidarítás parlamenti frakciója bejegyzett egy törvénytervezetet, mellyel engedélyezné, hogy a parlamenti képviselők is részt vehessenek a háborúban és a frontvonalban védelmezhessék hazájukat.
A dokumentum, mely kiegészítés a népképviselők státuszáról és jogairól szóló hatályos jogszabályhoz, azt javasolja, hogy a háború ideje alatt a honatyák szerződéses alapon beléphessenek az Ukrán Fegyveres Erők kötelékébe vagy az önkéntes alakulatokba. Ez idő alatt felmentenék őket a plenáris ülések alól, s képviselői fizetésük mellé a többi katonát is megillető zsoldot is kapnának.
Washington szovjet gyártmányú légvédelmi felszerelést küld Ukrajnába
Az Egyesült Államok évtizedekkel korábban, titokban megszerzett, szovjet gyártmányú légvédelmi felszerelést küld Ukrajnába, hogy ezzel segítsen a kelet-európai országnak védekezni az orosz légi- és rakétatámadásokkal szemben – számolt be a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap, nevük elhallgatását kérő kormányzati illetékesekre hivatkozva.
A lap szerint az Ukrajnának szánt fegyverek között található többek között az a közepes hatótávolságú, lokátoros SA-8-as légvédelmi rendszer, amelyet az 1970-es években a Szovjetunióban fejlesztettek ki és Moszkva később a világ minden tájára exportált. Mint írják: az Egyesült Államok korábban azért szerezte be ezeket a fegyvereket, hogy “a hírszerzés szakértői tanulmányozhassák az orosz hadsereg által használt technológiát, és ezzel segítsenek az amerikai haderő kiképzésében”.
Ungváron a város tereinek és utcáinak orosztalanítását kérik a hatóságoktól
Ungvári lakosok kezdeményezik a megyeszékhely utcáinak orosztalanítását.
A városi tanácshoz benyújtott kérelemben többek között azt írják, hogy számos utca, tér olyan orosz politikusokról, irodalmárokról és művészekről van elnevezve, akik semmilyen módon nem kötődnek Kárpátaljához és Ungvárhoz, ezért megörökítésük nem célszerű. Helyettük az életüket Ukrajnáért áldozó új hősöknek kellene emléket állítani, illetve „Kárpátalja és általában Ukrajna történelme és kultúrája olyan kiemelkedő személyiségeinek, akiket a szovjet időszakban betiltottak”.
Az átnevezésre javasolt listán szerepel többek között J. Gagarin, M. Glinka, O. Gribojedov, O. Puskin, P. Csajkovszkij, I. Siskin, A. Csehov neve. Az orosztalanítás jegyében kérik az Ungvár központjában található Puskin mellszobor elbontását is.
Dollár- és eurómilliókat menekítenek Magyarországra az ukrán oligarchák
Az egész ukrán sajtót bejárta az a felvétel, amelyen több bőröndnyi készpénz látható a tiszabecsi határállomás vámházának padlóján. A felvételen 28,8 millió dollár és 1,3 millió euró látható gondosan becsomagolva és kötegelve. Az Állami Nyomozó Iroda (DBR) büntetőeljárást folytat az ügyben – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A nyomozás eddigi adatai szerint a 30 millió dollárt és eurót Anasztaszija Kovicka, Arszen Avakov volt ukrán belügyminiszter üzlettársának, Ihor Kovickij egykori parlamenti képviselőnek felesége csempészte át Magyarországra az ukrajnai vámszabályok megkerülésével. A jelentés szerint Ihor Kotvickij volt népfronti parlamenti képviselő felesége március 14-én egy Opel Vivaro kisbusszal jelentkezett kilépésre a tiszaújlaki határátkelőn. Az autó vezetője és egyik utasa magyar állampolgár volt, míg ugyancsak utasként volt jelen Anasztaszija Kotvicka édesanyja, Halina Kucser. Az ukrán államhatár átlépésekor a nevezett személyek pénzt nem vallottak be, az ukrán vámosok pedig nem ellenőrizték a járműben szállított poggyászokat. Később kiderült, hogy Kotvicka a tiszabecsi határállomáson 28,8 millió dollárt és 1,3 millió eurót jelentett be vámnyilatkozatában.
A Mukachevo.net beszámolója szerint Denisz Jaroszlavszkijnak sikerült felgöngyölíteni az ügy kárpátaljai szálait. Az ügyvéd arról írt közösségi oldalán, hogy az ukrán határon Vladiszlav Poljak kárpátaljai parlamenti képviselő – aki a 73. számú egyéni választókerületben szerzett mandátumot – kapcsolatai révén segített az egykori parlamenti képviselő feleségének átcsempészni a pénzt az ukrán határon. Az ügyben további neveket is említ, van köztük olyan személy is, akik korábban csempészésért ítéltek el. Jaroszlavszkij azt is tudni véli, hogy az ügyben érintett személyek és korrupt vámtisztek közreműködésével a háború február 24-i kitörése óta több mint 400 millió dollárt vittek ki az országból az ukrán vámszabályok megkerülésével. Továbbá több mint ezer sorköteles korú, azaz 18 és 60 év közötti férfinak segítettek kijutni az országból.
Az Ukrajinszka Pravda hétfőn írt arról, hogy az oligarcha Szurkisz-fivérek február 26-án 17 millió dollárt vittek ki Tiszaújlaknál a vámszabályok megkerülésével. A hírportál információi szerint a Dinamo Kijev elnöke, a jelentős befolyással rendelkező Igor Szurkisz a késő esti órákban negyedmagával egy 700 ezer dollárra értékelt, páncélozott Maybach S650 márkájú személyautóval, testvére Hrihorij Szurkisz, az Ukrajna Labdarúgó Szövetség korábbi vezetője ötödmagával egy 100 ezer dollár értékű Mercedez-Benz ML-500 terepjáróval lépett ki az országból.
Kuleba felszólította Kínát, hogy találjon politikai megoldást az ukrajnai háború befejezésére
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította Kínát, hogy vállaljon szerepet az ukrajnai orosz invázió befejezésében.
Az ukrán-kínai kapcsolatok évtizedek óta a kölcsönös tiszteleten, megértésen és előnyökön alapulnak. Osztjuk Peking álláspontját az Ukrajna elleni háború politikai megoldását illetően, és felszólítjuk Kínát, mint globális hatalmat, hogy vállaljon fontos szerepet ezekben az erőfeszítésekben, írta a Twitteren.
Korábban Wang Yi kínai külügyminiszter kijelentette, hogy Kína visszautasítja a más országok felől irányába elhangzó vádat, és nem enged a nyomásnak, amelyet a nemzetközi közösség próbál Pekingre gyakorolni. Ugyanakkor Kínában azt mondják, hogy a köztársaság elősegíti az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat az ellenségeskedés mielőbbi befejezése érdekében.
Kiderült, hol talált a legtöbb menekült menedékre
A Vodafone Ukraine munkatársai elemezték, mely külföldi országba költöztek az ukrajnaiak legszívesebben a háború alatti.
Az adatokból kiderül, hogy a legtöbben Lengyelországban (27,7%), Csehországban ( 11,5 %) és Magyarországon (7,3 %) találtak ideiglenes védelemre. Őket követi Németország (6,44%) és Románia (5,9%). A sorban a következő Moldova (5,9%), Szlovákia (3,2%), Olaszország (2,5%), Törökország (2,1%) és Egyiptom (1,8%).
A háború borzalmai elől menekülők 1,7 %-ka talált menedékre Franciaországban, 1,6 %-ka Spanyolországban, 1-1 %-ka Ausztriában és az Egyesült Emirátusokban, míg 0,9 %-ka Hollandiába ment. Az elvándorlók további 19,45 %-ka más államot választott, ám az azokba menekülők aránya nem érte el az 1 %-ot sem.
Jelentősen csökkent a forgalom Ukrajna nyugati határain
Az elmúlt napokban napi 70 ezerre csökkent az Ukrajnát elhagyók száma, közli az állami határőrség.
Az Orosz Föderációval vívott háború első napjaiban naponta akár 150 ezren is átlépték az Európai Unióval határos nyugat-ukrajnai határellenőrző pontokon, közölte Andrij Demcsenko a határőrség szóvivője.
Megjegyezte, hogy jelenleg az ellenőrző pontokon gyakorlatilag normalizálódott a helyzet. Hozzátette, a háború kitörése előtt naponta átlagosan 50 ezren léptek be az Európai Unió országaiba.
Előzmények:
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
