A háború kezdete óta 121 kiskorú vesztette életét, további 167 megsebesült, közölte az ukrán főügyészség. A legtöbb gyermekáldozatot Kijev – 61, Harkiv – 41, Donyeck – 40, Csernyihiv – 32, Mikolajiv – 24, Zsitomir – 15, Herszon – 15, Szumi – 14 megyében és Kijevben – 16 jegyezték. 548 oktatási intézményt ért bombázás és tűzérségi támadás, 72 teljesen romba dőlt, közte 220 iskola, 155 óvoda, 40 művészeti iskola, sportobjektum. Szerda, az ukrajnai háború huszonnyolcadik napja. Kövesse élő hírfolyamunkat:
21:10
Aktuális KISZó-kérdésünk:
A román kormány az ukrajnai menekülteket befogadó magánszemélyek támogatásáról döntött
A román kormány az ukrajnai menekülteket befogadó magánszemélyeknek járó állami támogatásról fogadott el sürgősségi rendeletet szerdai ülésén.
Ennek értelmében minden ukrajnai (ukrán vagy más állampolgárságú) nehéz helyzetbe került külföldit befogadó magánszemélynek a szállásra napi 50 lejt (3750 forint), az élelmiszerköltségekre pedig napi 20 lejt biztosítanak menekültenként. A kormány tartalékalapjából kiutalt támogatást a megyei katasztrófavédelemi igazgatóságokon keresztül fizetik ki – részletezte a kormány a szerdai ülés után kiadott közleményében.
A jogszabály egyben a helyhatóságok gazdálkodásáról szóló törvényt is módosítja oly módon, hogy azok anyagi segítséget nyújthassanak olyan szomszédos országokban, Moldovában működő önkormányzatoknak, amelyek nehézségekkel küzdenek a konfliktusövezetből érkező menekültek ellátása terén.
A 19 milliós lakosságú Romániában hétfőn lépte át az ötszázezret az országba érkezett ukrajnai menekültek száma, akik közül azonban több mint 400 ezren elhagyták már Romániát – többségük Magyarország felé. Az országban maradt ukrajnai menekültek számát mintegy 80 ezerre becsülik a román hatóságok.
A szomszédos, 2,6 millió lakosú Moldovában tartózkodó ukrajnai menekültek száma a chisinaui kormány keddi közlése szerint még mindig meghaladja a százezret, annak ellenére, hogy az utóbbi két hétben mintegy 25 ezer menekültet vettek át Moldovától különböző európai uniós országok.
Novák Katalin folytatta látogatását az ukrán határ mentén
Folytatta látogatását az ukrán határ menti településeken a megválasztott köztársasági elnök, Novák Katalin, aki Nyíregyházán, Záhonyban, Eperjeskén, Lónyán, Barabáson és Tarpán is járt szerdán.
A megválasztott államfő a közmédiának nyilatkozva elmondta: szívszorító történeteket hallott és megrendítő összefogást tapasztalt szerdai útján.
Novák Katalin látott olyan kismamát, aki 38 hetes terhesen menekült el a háborúból és a nyíregyházai kórházban szülte meg egészséges gyermekét. Beszélt olyan családokkal is, amelyek tagjai Magyarországon tudtak újra találkozni egymással, valamint olyanokkal is, akik
Nincsenek hosszú távú stratégiák, egyelőre mindenki napról napra él – mondta Novák Katalin, hozzátéve, hogy az Ukrajnából érkezők nagyra értékelik a magyarok segítségét.
A megválasztott köztársasági elnök úgy fogalmazott: összefog a városok, falvak apraja-nagyja, a vezetők, a segélyszervezetek, a kórházak, egyetemek, iskolák dolgozói, az óvónők, a konyhások. Mindenki igyekszik megtalálni azt, hogyan tudna hozzájárulni ahhoz, hogy nagyobb biztonságban érezzék magukat azok, akik menekülni kényszerülnek – emelte ki.
Novák Katalint a szerdán tapasztaltak is abban erősítették meg, hogy mennyire fontos a béke. A háborút meg kell állítani és meg kell akadályozni azt, hogy Magyarország is belesodródjon abba – jelentette ki. Hangsúlyozta: Magyarország célja a béke előmozdítása és a segítségnyújtás a menekülőknek.
Czibere Károly, Református Szeretetszolgálat elnöke a közmédiának elmondta: szervezetük a háború első napjától jelen van a térségben. A határ mindkét oldalán aktivizálták az egyház közösségeit, akik nagy számban vesznek részt a segítségnyújtásban.
Önkénteseket toboroznak a Tiszapéterfalvi kistérség területvédelmi osztagaiba
A 18. életévüket betöltött nők és férfiak jelentkezését várják a kárpátaljai kistérségekben a helyi területvédelmi egységekhez. A Tiszapéterfalvai kistérség közösségi oldalán közzétett tájékoztatás szerint a feladat a közigazgatási épületek, intézmények védelme, valamint a közrend fenntartása.
“A hadiállapotra való tekintettel a katonai közigazgatás arra szólít fel, hogy minden kistérségben a helyi lakosokból alakuljanak meg a helyi területvédelmi osztagok, amelyek elsődleges feladata a közigazgatási épületek, intézmények védelme és a közrend fenntartása lesz. Jelentkezni lehet a 18. életévüket betöltő nőknek és férfiaknak. Kistérségünk minden településén létre kell hozni ezeket az osztagokat. Jelentkezni, információt kérni lehet a polgármesteri hivatalban, községeinkben pedig a helyi elöljáróknál” – olvasható a bejegyzésben.
Ukrajnát támogatni megy Lengyelországba a konstantinápolyi pátriárka
I.Bartholomaiosz látogatásának célja Ukrajna támogatása.
I.Bartholomaiosz Egyetemes Konstantinápolyi Pátriárka Andrzej Duda lengyel elnök meghívásának tesz eleget, közölte Jakub Kumoch.
Az elnök külpolitikai ügyekkel foglalkozó irodásának vezetője bejelentette, az egyházfő elfogadta a meghívást. A látogatásra, melynek célja Ukrajna támogatása, még márciusban sor kerülhet.
Korábban Volodimir Zelenszkij videómegbeszélést folytatott Ferenc pápával.
Kárpátaljai határőr vesztette életét a háborúban
Mikola Herbin törzsőrmester az orosz megszállók ellen vívott harcban március 19-én hunyt el Doneck megyében.
Mikola 2009-től, tíz éven át a csapi határőregységnél dolgozott, majd 2019-ben áthelyezték az Állami Határőrség Kinológiai Kiképző Központjának gyorsreagálású egységéhez.
Utolsó szolgálati helye a donecki határőrség volt.
Egy 19 éves tiszakeresztúri fiatalt embercsempészet vádjával vettek őrizetbe
Az eset a Beregszászi járásban, az ukrán-magyar államhatártól mindössze 200 méterre történt.
A rendőrség tájékoztatása szerint a határőrök egy külföldi rendszámú Ford Transit személygépkocsit próbáltak megállítani ellenőrzés céljából.
A sofőr azonban ahelyett, hogy megállt volna, majdnem elütötte a határőrt és elmenekült. A hatóságok fegyvereiket bevetve tudták csak feltartóztatni a szökevényeket.
Az igazoltatást követően kiderült, az autóbusz vezetője egy tiszakeresztúri 19 éves férfi, írja a Mukachevo.net.
A kisbuszban további négy (35, 29 és 23 éves) férfi ült, akik nem tudták megmagyarázni, miért tartózkodtak az államhatár közelében.
Az autó vezetőjét őrizetbe vették és ideiglenesen fogdába helyezték. Tettéért akár 3 év börtönbüntetést is kaphat, ugyanis embercsempészet és hivatalos személy elleni erőszak vádjával áll a bíróság elé.
Módosítják a humanitárius segélyek szétosztásának menetét a Beregszászi kistérségben
Az utóbbi időben heves viták folytak a közösségi oldalakon, mégpedig a helybéli roma nemzetiségű lakosság méltatlan viselkedése miatt. Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere közösségi oldalán reagált erre.
– Ukrajna alkotmánya szerint minden állampolgárnak egyenlő jogai vannak, azonban amikor kötelezettségekről vagy európai normák követéséről beszélünk, ez a roma lakosságot egyszerűen nem érdekli. Most, amikor közösségünk a megszokottól eltérő, nehéz életkörülményekhez próbál alkalmazkodni, ők pont ugyanúgy viselkednek, mint a háború előtt – jelentette ki Babják Zoltán.
Hozzátette, ezentúl a rászorulók számára egy elektronikus szociális kártya igénylését követően osztanak majd élelmiszert és szükséges háztartási cikkeket. Minden család kap egy kártyát, melyhez a családtagok adatai is csatolva lesznek. Mind a helyi lakosok, mind pedig a belső menekültek lakcím alapján lesznek regisztrálva.
– Az adatok között feltüntetjük az adott családban élő gyermekek, nyugdíjasok és fogyatékkal élők számát is. A kérelmezők a kártya átvétele után igényelhetik a szociális támogatást, illetve a csomagokat. A legfontosabb, hogy ezáltal nem lesz lehetősége senkinek a humanitárius segéllyel való visszaélésre, hiszen előfordult olyan, hogy egyesek egy nap alatt több szervezettől is igényeltek csomagokat, jogtalanul – magyarázta a polgármester.
A kártyák segítségével az ukrán, a magyar, a roma és más nemzetiségű személyek egyenlően juthatnak hozzá a humanitárius segélyekhez.
Viktor Mikita: hagyjanak fel a politizálással és a kicsinyes populizmussal a háború idején
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője felszólította a kárpátaljai politikai folyamatokban részt vevő személyeket, hogy hagyjanak fel a politizálással és a kicsinyes populizmussal a háború idején.
A mi feladatunk jelenleg az ország védelme és a térség belső destabilizációjának a megakadályozása, amelyet Oroszország rendszeresen támogat. Ugyanakkor számos politikus, tévedéseinket elfedése érdekében, feszültséget próbál kelteni térségünk egyes közösségeiben. Úgy döntöttek, hogy segítenek az ellenségnek? Ezt nem fogjuk megengedjük és szigorúan megfékezünk minden olyan tevékenységet, amely a helyzet destabilizációját idézheti elő Kárpátalján – olvasható a kormányzó Facebook-oldalán.
Hozzátette, a bűnüldöző szervek korrekten és asszetíven dolgoznak a destabilizáló tényezők megelőzése és megszüntetése érdekében. Ma pedig ismét tevékenykedtek a Munkácsi Városi Tanácsban, hogy megóvják az embereket a veszélytől és lokalizálják mindazt a káoszt, amelyet valaki saját politikai érdekei érvényesítése végett akart kelteni, veszélyeztetve ezzel az itt élő emberek életét és a térség stabil biztonsági helyzetét.
A BJMSz átfogó program keretében segít a rászorulókon
A Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat (BJMSz) is részt vesz a háború miatt menekülni kényszerülők megsegítésében. Makuk János, a BJMSz vezetője sajtótájékoztató keretében számolt be eddigi tevékenységükről.
Részletekért kattintson a cikk címére!
Ukrajnában létrehoztak egy weboldalt a humanitárius segélyek koordinálására
Volodimir Zelenszkij bejelentette a humanitárus segélyek weboldalának létrehozását, mely a segélyek koordinálását és rendszerezését hivatott szolgálni.
Ukrajna elnöke beszédében kifejtette, az elmúlt két hétben több mint 100 ezer tonna humanitárius segély érkezett az országba. Ezeket a szállítmányokat szétosztják a megyékben kialakított speciális gyűjtőpontoknak, írja a suspilne.media.
Az adományozás leegyszerűsítése érdekében létrehoztuk a help.gov.ua honlapot. A weboldalon részletes tájékoztatást kaphat bárki arról, hogy hogyan lehet humanitárius szállítmányt eljuttatni az ország területére, illetve hogyan lehet anyagi támogatást nyújtani a rászorulóknak – magyarázta az elnök.
A portálon egy interaktív térképen napokra lebontva megtekinthető, hogy mindeddig mely országokból és milyen mennyiségben érkezett segély Ukrajnába.
A webhely révén lehetőség nyílik pénzügyi támogatást nyújtani a háború sújtotta civileknek, valamint az Ukrán Fegyveres Erők legénységének.
Az oldalon két nyelven tájékozódhatunk: ukránul és angolul.
A honlapot az Ukrán Elnöki Hivatal és az Ukrán Miniszteri Kabinet közösen hozta létre.
Ezentúl B kategóriás jogosítvánnyal is vezethetőek C és C1 típusú járművek
Mostantól B kategóriás jogosítvánnyal is vezethetnek C és C1 típusú járműveket a sofőrök Ukrajnában.
A Minisztertanács lehetővé tette a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkező személyek részére a tehergépkocsik vezetését. C1-es vezetői engedéllyel a 3,5 és 7,5 tonna közötti járműveket, C típusú jogosítvánnyal pedig a 7,5 tonnát meghaladó teherautók vezetése engedélyezett.
A rendelet a hadiállapot fennállásáig marad érvényben.
Az uniós támogatások emelését javasolják a menekülteket befogadó tagállamok számára
Az ukrajnai háború elől menekülteket befogadó tagállamok támogatására az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 3,4 milliárd euróval (mintegy 1300 milliárd forint) növeljék az uniós régiókat segítő alapból (REACT-EU) származó teljes előfinanszírozást – közölte a brüsszeli testület szerdán.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az intézkedés felgyorsítja a tagállamok hozzáférését a menekültek teljes körű ellátásához szükséges infrastrukturális, valamint a lakhatást, az eszközöket és a felszereléseket biztosító kiadásaikat támogató uniós forrásokhoz.
Az előfinanszírozás segíti továbbá a menekültek hozzáférésének biztosítását a munkaerőpiachoz, valamint a menekült gyermekek oktatása, a befogadás, az egészségügyi ellátás és a gyermekgondozás terén jelentkező kiadásokat.
Az uniós bizottság valamennyi tagállam esetében azt javasolja, hogy az előfinanszírozás mértékét a REACT-EU csomagban meghatározott 11 százalékról 15 százalékra növelje. Ezenkívül a Bizottság azt javasolja, hogy ezt az arányt 45 százalékra növeljék az ukrajnai háború frontországai – Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia -, valamint azon tagállamok, köztük Ausztria, Bulgária, Csehország és Észtország esetében, amelyek népességük arányában a legtöbb menekültet fogadták Ukrajnából február 24. és március 23. között.
Az előfinanszírozás teljes összege a növeléssel együtt 3,4 milliárd eurót tesz ki, amelyet a társjogalkotók jóváhagyását követően kell kifizetni a tagállamoknak – közölték.
A javasolt módosításokat az Európai Parlamentnek, majd az Európai Unió Tanácsának kell elfogadnia.
Csehország Ungváron létesít diplomáciai képviseletet
Csehország a kárpátaljai Ungváron készül létrehozni ideiglenes ukrajnai diplomáciai képviseletét, amely a február végén bezárt kijevi nagykövetség és a lvivi konzulátus helyett intézné a folyó ügyeket – közölte szerdán Aneta Kovárová, a cseh külügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa a CTK hírügynökség kérdésére válaszolva.
Kovárová szerint Csehország március 16-tól a lengyelországi Przemyslben és a szlovákiai Kassán működtet egy-egy konzulátust. A kassai konzulátus munkatársai hetente néhány alkalommal átmennek Ungvárra, ahol fogadják az ügyfeleket. A csehek most megfelelő épületet keresnek Ungváron, ahol a közeljövőben tartósan megnyithatnák diplomáciai képviseletüket.
“A biztonsági helyzet alakulásától függően a következő szakaszban azzal számolunk, hogy munkatársaink tartósan Ungváron maradnak és ott fognak dolgozni. Jelenleg a hivatal helyszínét mérlegeljük” – mutatott rá Aneta Kovárová.
Az ungvári cseh konzulátus megerősített személyzettel dolgozna, s rövid időn belül Radek Matula nagykövet is csatlakozna hozzájuk – szögezte le a prágai külügyminisztérium képviselője.
Az ungvári cseh diplomáciai képviselet létrehozásáról a múlt héten egyeztetett Martin Smolek, cseh külügyminiszter-helyettes és Volodimir Csubirk, a kárpátaljai kerületi tanács elnöke.
Aneta Kovárová szerint az ungvári képviselet kiemelten foglalkozna majd az ukrajnai menekültek ügyeivel, illetve segítséget nyújtana az Ukrajnában működő cseh szervezeteknek és állampolgároknak.
Petr Fiala cseh kormányfő szerda reggel bejelentette, hogy az ukrán menekültek száma Csehországban már meghaladja a 300 ezret. Közülük mintegy 220 ezren már megkapták azt a speciális vízumot is, amely ideiglenes tartózkodásra jogosít fel az országban. Az ukrán menekültek pénzbeli segélyt, szállást és ellátást kapnak a cseh államtól, s engedély nélkül vállalhatnak munkát.
Újabb humanitárius segélyszállítmány érkezett Kárpátaljára
A Nagy-Britannia által küldött több mint 56 tonna humanitárius segélyt szállító nyolc kamionból álló konvoj érkezett meg Ungvárra – közölte Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás első helyettese szerdán délelőtt.
Az adminisztráció sajtószolgálatának közleménye szerint, a segélyszállítmányt a frontvonalban harcoló katonák élelmezésére, és a válságövezetben maradt, nehéz helyzetbe került civil lakosság megsegítésére fordítják majd. Bileckij közölte, hogy a szállítmány az alapvető és tartós élelmiszerek – liszt, cukor, olaj, konzervek stb. – mellett orvosmechanikai eszközök, gyógyszerek és kötszereket is tartalmaz.
Naponta ellenőrzik az alapvető élelmiszerek árát Ukrajnában
Az állami élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi szolgálat bevezette a kiskereskedelmi vállalkozások árképzésének napi nyomon követését.
A hivatal emlékeztet, hogy Ukrajnában a hadiállapot idejére felfüggesztették a tervezett és nem tervezett ellenőrzések lebonyolítását.
Ellenőrzést csak az alapvető élelmiszerek áremelkedésének megfékezése és a hozzáférhetőség érdekében végeznek majd, valamint a jogos érdekek mentén, az emberi élet és egészség, illetve a környezet megóvásáért tartanak.
Ahogy azt a KISZó Online is megírta, árszabályozást vezettek be az alapvető élelmiszerek és egyéb termékek estében.
A hivatal arra kéri a vállalkozásokat, hogy ne hajtsanak végre indokolatlan áremelését az országban uralkodó hadiállapot idején.
Mint arról korábban beszámoltunk, március 18-tól olcsóbb lett az üzemanyag, ugyanis a kormány a hadiállapot idejére eltörölte az üzemanyagok jövedéki adóját, illetve 20 százalékról 7 százalékra csökkentette az áfakulcsot. Emellett új képletet határoztak meg a maximális üzemanyagár kiszámítására, melynek értelmében a benzin literenként legfeljebb 33,37 hrivnyába, a gázolaj pedig 37,05 hrivnyába kerülhet.
A magyar kormány biztosítja az ukrajnai háborús menekült gyerekek iskoláztatását
Biztosítja a kormány az ukrajnai háborús menekült gyerekek iskoláztatását – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint az Ukrajnában dúló háború miatt gyerekek tízezrei lépték át az elmúlt hetekben Magyarország határát, közülük sokan a hazatérés lehetőségére várnak, mások továbbutaztak, de napról napra emelkedik azoknak a száma, akik menedékes kérelmet nyújtanak be, és tanköteles korú gyermekeiket magyar óvodákba és iskolákba íratják be.
Az óvoda- és iskolaválasztás szabadsága őket is megilleti, a körzetes intézményeknek azonban az érintetteket fel kell venniük – hangsúlyozták.
Az óvodai nevelésben 3 éves kortól kötelező részt venni – hívták fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ez a korosztály rendkívül gyorsan megtanulja a nyelvet.
Az iskolákban is cél a gyerekek minél gyorsabb integrációja és felzárkóztatása, illetve adott esetben a magyar nyelv megtanítása – írták. A kormány ezért a kötelező iskoláztatáson felül heti öt délutáni, egyéni foglalkozást biztosít az érintett tanulóknak, és havi 130 ezer forint többlettámogatást biztosít az Ukrajnából érkező menekülőket befogadó iskoláknak, köznevelési és szakképző intézményeknek – ismertették.
A kormány április 20-áig megnyitja az érintetteknek a magyarországi érettségire jelentkezés, illetve a korábbi jelentkezés módosításának lehetőségét, és ingyenesen biztosítja, hogy Magyarországon érettségi vizsgát tegyenek – olvasható az Emmi közleményében.
Eltűnt a nyilvánosság elől az orosz védelmi miniszter
Szergej Sojgu utoljára március 11-én jelent meg a nyilvánosság előtt.
Az orosz védelmi miniszterről 12 napja nincs semmilyen információ. A feltételezések szerint beteg – tették közzé orosz oknyomozó újságírók.
Ez azért is feltűnő, mert Sojgu korábban ugyancsak gyakran szerepelt a hírekben, kereste a nyilvános szereplést. Posztjának elfoglalása után lényegesen felduzzasztotta a minisztérium sajtószolgálatának létszámát, nagy figyelmet fordított a médiajelenlétre.
Környezetéből kiszivárgott hírek szerint szívpanaszai vannak.
Trükkös csellel próbált meg átszökni a határon a hadköteles férfi
Háromgyerekes családapának adta ki magát egy 28 éves harkivi férfi, aki így szerette volna elhagyni Ukrajnát, Magyarország irányába az egyik kárpátaljai határátkelőn, írta a Mukachevo.net.
A határátlépés során az ukrán állampolgár két gyermeke születési anyakönyvi kivonatát a Gyija mobilalkalmazásban tárolt változatával igazolta, harmadik gyermeke világrajöttét az anyakönyvi hivatal által kiállított kivonattal próbálta alátámasztani. A hatóságoknak komoly aggályai merültek fel a dokumentummal kapcsolatban, így ellenőrizték annak eredetiségét. Gyanújuk beigazolódott, mint kiderült, 1000 dollárérért állították ki a hamis okmányt. A férfi ezzel a trükkös csellel próbált kibújni a sorozás alól.
Közokirat-hamisítás büntette, valamint a katonai szolgálat kijátszása miatt indult ellene büntetőjogi eljárás.
Volodimir Zelenszkij ukrajnai látogatásra invitálta a pápát
Az elnök videómegbeszélést folytatott a Római Katolikus Egyház fejével.
Zelenszkij elmondta, a beszélgetés során Ferenc pápával a béke megteremtésének lehetőségeiről, a megszállók kegyetlenkedéseiről, a körülzárt városokból kivezető humanitárius folyosókról cseréltek eszmét.
Az ukrán államfő köszönetét fejezte ki a szentatyának azért, hogy szilárdan és következetesen kiáll a háború ellen, és arra kérte, hogy látogasson el Ukrajnába ezekben a felelősségteljes időkben.
„Hiszem, hogy meg tudjuk szervezni ezt a nagyon fontos vizitet, amely egyértelműen erősítene minket, minden ukrajnait” – fogalmazott az elnök.
Mint ismeretes, Ferenc pápa szót emelt az orosz hadsereg mariupoli vérengzése ellen. Korábban a katolikus világ vezetője ellátogatott Oroszország vatikáni nagykövetségére. Szimbolikus tettével is kifejezve tiltakozását az Ukrajnát ért agresszió miatt.
A Politico szerint Zelenszkij Európa legbefolyásosabb embere
Az egyik szavazó úgy jellemezte az ukrán elnököt, mint „a remény jelzőfényét”.
A kiadvány olvasói Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt szavazták meg Európa legbefolyásosabb emberének, tette közzé Dmitro Kuleba a Facebook-oldalán.
Az ukrán külügyminiszter kifejtette, a brüsszeli szerkesztőség márciusi online közönségszavazása kifejezetten a decemberben közzétett lista frissítése céljából készült.
A lap szokásos 28-as listájára azok a személyiségek kerülnek fel, akik szerintük a legnagyobb befolyást gyakorolhatják Európa életére a következő évben.
A decemberi rangsorban Mario Draghi olasz miniszterelnök foglalta el az első helyet.
Oroszország Ukrajna elleni agressziója azonban drámai változásokhoz vezetett Európában, és minden előrejelzést meghiúsított. Ezért a hírlap felkérte az olvasókat, hogy szavazzanak újra a 2022-es jelöltet illetően.
„És az első helyre a mi elnökünk került – írja Kuleba. – Ő ma az ukrán nép ellenállásának és hősiességének szimbóluma. A válság idején tanúsított viselkedése, tettei és szavai nemcsak az ukránokat, hanem az európaiakat is inspirálják.
Ukrajna tekintélye a világban most erősebb, mint valaha. Az ezt bizonyító európai elismerés már megérkezett. Most a világ következik.
A Politico hírlap az Európai Unió politikai ügyeiről tudósító amerikai hírszervezet európai kiadása.
A háborúnak már 121 gyermekáldozata van
A háború kezdete óta 121 kiskorú vesztette életét, további 167 megsebesült, közölte az ukrán főügyészség.
A legtöbb gyermekáldozatot Kijev – 61, Harkiv – 41, Donyeck – 40, Csernyihiv – 32, Mikolajiv – 24, Zsitomir – 15, Herszon – 15, Szumi – 14 megyében és Kijevben – 16 jegyezték.
548 oktatási intézményt ért bombázás és tűzérségi támadás, 72 teljesen romba dőlt, közte 220 iskola, 155 óvoda, 40 művészeti iskola, sportobjektum.
Zelenszkij is felszólal a csütörtöki NATO-csúcson
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online beszédet tart csütörtökön, a Brüsszelben megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozón – jelentette az AFP hírügynökség.
„Ez egy lehetőség lesz a szövetséges vezetők számára, hogy közvetlenül Zelenszkij elnöktől hallhassák, milyen szörnyű helyzetbe sodorta az ukrán népet a háború”
– nyilatkozta Szerhij Nyikiforov ukrán kormányszóvivő.
Nyikiforov az Interfax ukrán hírügynökségnek elmondta, hogy Zelenszkij videóhíváson keresztül kapcsolódik majd be a konferenciába, azonban ennek részleteit még dolgozták ki.
Háború: újabb kárpátaljai katona esett el a harcokban
A Kijev környéki harcokban életét vesztette Eduard Varga – közölte a Rahói Kistérségi Tanács szerda reggel.
A közlemény szerint a 24 éves rahói főtörzsőrmester a középiskola elvégzése után a határőrséghez jelentkezett katonai szolgálatra, 2019-ben szerelt le. Azonban nem maradt otthon sokáig, az Ukrán Fegyveres Erőkben akarta szolgálni hazáját. 2021 decemberében újra belépett a hadseregbe, a 10. dandárnál teljesített szolgálatot, amikor elesett az oroszok elleni harcban.
„Igazi harcos volt, megbízható bajtárs, és végtelenül szerette az életet!” – így jellemezték Eduárdot katonatársai.
Kapcsolódó cikkünk:
Megnyílt az első tábori kórház Ukrajnában
Az ukrán egészségügyi minisztérium közben arról számolt be, hogy Izraelből érkezett 65 fős személyzettel – orvosokkal, ápolókkal és más szakemberekkel – megnyílt az első tábori kórház Ukrajnában, a lengyel-ukrán határon, a Lemberg felé vezető úton.
A tárca közlése szerint mindenkit ingyen látnak el, akinek orvosi segítségre van szüksége. A tábori kórházban műtéteket is végre tudnak hajtani.
Elemző: rég nem látott uniós egység van, de a miniszterelnökök között viták várhatók
Az ukrajnai háború elítélésében a NATO és az EU is rég nem látott egységet alkotott – mondta az Alapjogokért Központ elemzője az M1 aktuális csatornán kedd este, ahol azonban azt is jelezte, hogy az Európai Tanácsban komoly viták várhatók a miniszterelnökök között.
Szikra Levente szerint az orosz gáz és kőolaj beszerzésére vonatkozó szankciók jobban fájnának Európának, mint Oroszországnak. Magyarország is azt az álláspontot képviseli, hogy erre nem kell kiterjeszteni a szankciókat.
Németországnak és több más tagállamnak is nagy szüksége van az orosz gázra, amelyet nem lehet egyik napról a másikra kiváltani
– emelte ki.
Úgy fogalmazott:
jelentős károkat okoz egész Európának, hogy Ukrajnában háború van,
ezért mindenkinek az az érdeke, hogy a felek békét kössenek. Ezt szorgalmazta Magyarország mellett több európai és Európán kívüli ország is, felajánlva közreműködését a béketárgyalásokhoz – jelezte.
Az elemző azt mondta:
a magyar kormány egyértelműen olyan politikát folytat, hogy Magyarországot távol tartsa a háborútól.
Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt és baloldali politikusok azonban olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek “fegyverszállításról, adott esetben katonák odaküldéséről szólnak” – tette hozzá, meggondolatlannak, “a nemzeti érdekeket figyelmen kívül hagyó és külföldi érdekeket figyelembe vevő” kijelentésnek nevezve szavaikat.
Szikra Levente az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes Bécsben tett nyilatkozatáról – amelyben közlése szerint a szocialista politikus lényegében elismerte, hogy a kormány helyesen cselekszik a háborús helyzetben – azt mondta: a magyar emberek többségének álláspontját fogalmazta meg.
Kijevi polgármester: soha nem adjuk meg magunkat
A legrosszabb esetben meghalunk, de soha nem adjuk meg magunkat – jelentette ki Vitalij Klicsko kijevi polgármester Strasbourgban, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának ülésén kedden.
Klicsko az önkormányzati kongresszus tanácskozásához videokapcsolaton keresztül kapcsolódva elmondott beszédében kijelentette: az oroszok soha nem lépnek be Kijevbe. “Soha nem adjuk meg magunkat” – szögezte le Klicsko.
“Minden épületet, minden utcát, a város minden szegletét megerősítettük. Harcolni fogunk, hogy megvédjük városunkat és jövőnket. Nem borulunk le Oroszország előtt”
– fogalmazott. A polgármester arra szólította fel az európai államokat, hogy támogassák Ukrajnát gazdaságilag, politikailag és katonailag.
“Fegyverekre van szükségünk, a földgolyó egyik legerősebb hadseregével harcolunk”
– tette hozzá Klicsko.
A tanácskozáshoz szintén videohíváson keresztül csatlakozó Olekszij Csernisov ukrán területfejlesztési miniszter arra kérte az Oroszországban működő európai cégeket, hogy hagyjanak fel tevékenységükkel az országban.
“Azok a cégek, melyek még ma is Oroszországban működnek, és amelyek megtöltik az államkasszát, támogatják ezt a barbárságot”
– fogalmazott Csernisov, és hozzátette: valahányszor egy pénzérme az orosz államkasszát gyarapítja, az bombákat jelent, amelyekkel ukrán civileket ölnek meg.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán katasztrófavédelmi szolgálatra és a főváros vezetésére hivatkozva azt közölte, hogy kedden orosz tüzérségi támadás érte Kijev Obolony kerületét. Információk szerint egy ember életét vesztette, három megsérült. Manőverező robotrepülőgép csapódott be a Kijev megyében lévő Oszikove faluban, amelynek következtében magánházakban keletkeztek károk.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen
15 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 101 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, három hadihajót, 520 harckocsit és 1577 egyéb páncélost.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az orosz-ukrán tárgyalóküldöttség kijevi tagja a BBC Ukrajinának adott, kedden közzétett interjújában közölte: naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, Ukrajna ugyanakkor nem enged az ország területi egységét érintő kérdésekben.
Macron ismét egyeztetett Putyinnal a tűzszünet érdekében
Emmanuel Macron francia államfő kedden ismételten beszélt orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, de az egyórás telefonbeszélgetésen nem sikerült megállapodásra jutni a francia fél által reklamált tűzszünetről Ukrajnában – jelezte a francia elnöki hivatal.
Ez volt nyolcadik alkalom, hogy az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta a francia és az orosz elnök telefon beszélt egymással.
“Egyelőre nincs megállapodás, de Macron elnök meg van arról győződve, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket” – tudatta az Elysée-palota. A francia elnökség álláspontja szerint “nincs más megoldás, mint a tűzszünet, valamint jóhiszemű tárgyalások Oroszország részéről Ukrajnával”.
“A (francia) köztársasági elnök Ukrajna mellett áll”
– hangsúlyozta a francia elnöki hivatal.
Moszkva csak annyit közölt az AFP hírügynökség szerint, hogy a megbeszélést a francia fél kezdeményezte, és annak témája az ukrajnai helyzet, valamint az ukrán és az orosz fél között folyamatban lévő tárgyalások voltak. Legutóbbi telefonos megbeszélésükön, múlt pénteken a francia elnök kifejezte “mély aggodalmát” az orosz erők által bombázott Mariupol városának helyzete miatt, és “az ostrom befejezését” szorgalmazta.
Emmanuel Macron kedden a Brüsszelben rendezett Európai Humanitárius Fórum videókonferenciáján elítélte, hogy Oroszország robbanófegyvereket használ sűrűn lakott övezetekben, és úgy vélte, hogy “az Ukrajna elleni orosz agresszióban minden elfogadhatatlan”. A francia elnök kedden ismét felhívta ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt is, akivel a háború kezdete óta rendszeresen beszél, hogy támogatásáról biztosítsa.
Az ukrán elnök, aki közvetlen tárgyalásokat kért Vlagyimir Putyintól, szerda délután videókonferencia keretében fog a francia szenátorok, valamint képviselők előtt beszélni, és támogatásukat kérni, ahogy azt már megtette az olasz, az amerikai, a kanadai, a brit, a német és az izraeli törvényhozók előtt az elmúlt napokban.
Biden uniós vezetőkkel találkozik csütörtökön Brüsszelben
Joe Biden amerikai elnök a héten Brüsszelbe és Varsóba látogat, és útja során új szankciócsomag bejelentését tervezi Oroszország ellen – számolt be a BBC.
Biden útjának első állomása csütörtökön Brüsszel lesz, amely az Európai Unió és a NATO székhelye, és ahol más vezetőkkel folytat majd tárgyalásokat. A találkozón az Egyesült Államok védelmi minisztere, Lloyd Austin is részt vesz. Az amerikai elnök pénteken tovább utazik Varsóba.
Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a találkozók során az elnöknek „lehetősége lesz arra, hogy koordinálja az Ukrajnának nyújtott katonai segítség következő szakaszát”.
Előzmények:
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
