Kárpátalján mindennapossá váltak a katonai gyászszertartások. Minden egyes nappal nő a kárpátaljai áldozatok száma, naponta katonai repülőgép szállítja az áldozatok holttestét Ungvárra. A háborúban elesett katonák száma a harminchoz közelít, pontos számokat nem lehet tudni. Az orosz megszállókkal folytatott heves harcokban eddig négy, magyar gyökerekkel rendelkező katona vesztette életét. Úgy mint nyolc éve a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kitörésekor, és most is egy magyar nemzetiségű katona volt az első kárpátaljai áldozat. Csütörtök, az ukrajnai háború huszonkilencedik napja. Kövesse élő hírfolyamunkat:
21:00
Felmérés: az olaszok fele nem támogatja az Ukrajnába történő fegyverszállítást
Az olaszok több mint 57 százaléka Ukrajna oldalán foglal állást, több mint ötven százalék azonban nemet mond Kijev fegyverrel történő megsegítésére egy felmérés szerint, melyet a Libero című napilap közölt csütörtökön.
A közvélemény-kutatási adatok szerint az olaszok 50,4 százaléka nem támogatja az Ukrajnába történő fegyverszállítást, annak ellenére, hogy 57,4 százalékuk az ukrán félnek “ad igazat” a háborúban.
A megkérdezettek 62,5 százaléka veszélyesnek tartja az európai határtérségben zajló konfliktust, majdnem 72 százalékuk atomháború kirobbanásától tart, további 62 százalékuk pedig úgy véli, a NATO-nak nem szabad beavatkoznia.
A felmérés szerint az olaszok 19 százaléka támogatja Ukrajna azonnali belépését az Európai Unióba, 64 százalék pedig készen áll lemondani az orosz földgáz importjáról, ha az Moszkvát szankcionálhatja.
A Libero című, jobboldali napilapban közölt felmérés a kormányfő Mario Draghi parlamenti bejelentését követte, miszerint a nemzeti össztermék két százalékára kívánják emelni a védelmi kiadásokat.
Biden: Amerika válaszolni fog, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna
Az Egyesült Államok nem hagyná válasz nélkül, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna Ukrajnában – jelentette ki az amerikai elnök Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön.
Joe Biden a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Egyesült Államok válaszának jellege a vegyi fegyverek orosz bevetése esetén a vegyi fegyver alkalmazásának természetétől függ. „A válaszunk arányos lenne” – hangsúlyozta.
Véleménye szerint az orosz elnök a NATO megosztását akarta elérni az ukrajnai inváziójával, Vlagyimir Putyin azonban az ellenkezőjét érte el annak, amit akart. „Nem gondolta, hogy meg tudjuk őrizni ezt az egységet.
A NATO még sosem volt ilyen egységes, mint az Oroszországgal szembeni fellépés és Ukrajna támogatása ügyében” – fogalmazott az amerikai elnök, s és hozzátette: a szankciók szigorú végrehajtásával fent kell tartani a nyomást Moszkván.
„Felvetettem annak lehetőségét is, hogy Oroszországot ki kellene zárni a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoportból (G20)” – közölte.
Azt mondta, ha azonban olyan országok, mint Indonézia és mások nem értenek egyet Oroszország eltávolításával, akkor véleménye szerint Ukrajnának is meg kell engedni, hogy részt vegyen a G20-ak találkozóin.
Közölte továbbá: az Európai Unió és a NATO rendszert hoz létre annak ellenőrzésére, hogy Kína megsérti-e az Oroszország elleni szankciókat. Azt mondta: világossá tette Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy következményei lesznek, ha úgy dönt, támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni agresszióhoz.
Kína tisztában van azzal, hogy gazdaságának jövője sokkal szorosabban kapcsolódik a Nyugathoz, mint Oroszországhoz – vélekedett Biden.
Egyben reményét fejezte ki, hogy Kína nem nyújt segítséget a háború folytatásához Oroszországnak.
Biden megerősítette korábbi bejelentését, miszerint országa 100 ezer ukrán menekültet fogad be. A hangsúly a “családok egyesítésén és a veszélyben lévők védelmén van” – fogalmazott.
Búcsú Kis Sándortól; Magyarország nem hagyja cserben Ukrajnát; Kollégánkat is díjazták; Kimenekült a szumi pokolból a kárpátaljai testvérpár; Komolyan kell venni minden légvédelmi riasztást
KISZó – minden időben! Friss lapszámunkat kérje a postástól, keresse a megszokott pontokon – a Kárpáti Igaz Szó csütörtöki számából ajánljuk:
BÚCSÚ KIS SÁNDORTÓL – Ungváron eltemették a harcok első kárpátaljai magyar áldozatát.
MAGYARORSZÁG NEM HAGYJA CSERBEN UKRAJNÁT – Folyamatos a háború sújtotta térségek támogatása.
KOLLÉGÁNKAT IS DÍJAZTÁK – Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója, sportrovatvezetője a Magyar Sportújságírók Szövetségének Gyulai István-díját vette át.
MINDENKI – Simon Rita publicisztikája.
KOMOLYAN KELL VENNI MINDEN LÉGVÉDELMI RIASZTÁST – Előző heti KISZó-kérdésünk elemzésében Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője a légiriadóval kapcsolatos tudnivalókról beszélt.
EGYTÁLÉTEL PROGRAMMAL STARTOLT A HUNGARY HELPS – Az ungvári vasútállomáson működő menedékhelyen kínálják a Helikon Hotelben készült ételt.
HATÁRTALANUL SEGÍT A BAJBAJUTOTTAKON AZ ACT ALLIANCE – Az Ökumenikus Segélyszervezet által nyújtanak támogatást.
KIMENEKÜLT A SZUMI POKOLBÓL A KÁRPÁTALJAI TESTVÉRPÁR – „Hosszú idő lesz, míg fel tudjuk dolgozni az átélt háborús borzalmakat”
A GAZDASÁG HOZZÁIDOMUL A HÁBORÚS IDŐKHÖZ – Szerhij Nikolajcsuk a GDP csökkenéséről, a partnerek segítségéről és az ukrán „Marshall-tervről”
„…RAGASZKODOM A SZÜLŐFÖLDEMHEZ, SZERETEK ITTHON LENNI…” – Kulcslyuk rovatunk vendége Teigler Izabella, a Beregszászi Linner Bertalan Kórház szülész-nőgyógyász rezidense.
FOLYAMATOSAN ÉRKEZNEK SEGÉLYSZÁLLÍTMÁNYOK UNGVÁRRA – A megyeszékhelyen több helyszínen is gyűjtést szerveztek a háború elől menekülők támogatására.
AZT HOZNAK, AMIRE A LEGNAGYOBB SZÜKSÉG VAN – Zán Fábián Sándor püspök köszönetét fejezte ki a Magyar Református Szeretetszolgálatnak a támogatásért.
MAGYARORSZÁG SEGÍT – Azbej Tristan, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár Beregszászban találkozott a karitatív szervezetek képviselőivel
HOGYAN GYŰRJÜK LE A HÁBORÚ KELTETTE PÁNIKOT? – Natalija Hajevszka pszichoterapeuta ajánlásai.
„…HA KEMÉNYEN DOLGOZUNK, A VÁGYAK BETELJESÜLNEK” – Varga Orsolya három éve nyitotta meg divatáruüzletét.
TAVASZI MONOLÓG – Horváth Sándor verse, és villanások az éledező természetről.
CSALÁDI 
NÉZŐ mellékletünkben a legnézettebb TV 
csatornák műsorkínálata mellett humor, 
bulvár, 
recept, 
teszt, 
életmód 
és agymozgató keresztrejtvény, horoszkóp 
. Lapunk megrendelhető bármely postahivatalban, online a www.ukrposhta.ua oldalon, de az újságstandokon is kapható.
A kiskorúak lőszerrel játszottak – felrobbant
Az egyik tinédzser az intenzív osztályon van – közölte a Zaporizzsjai Megyei Katonai Közigazgatás.
Mint arról az UNIAN beszámolt, a megyében három tinédzser addig játszott egy lőszerrel, amíg az fel nem robbant. A fiatalokat kórházba szállították.
A gyerekek Obilne községben találták a veszélyes tárgyat (valószínűleg aknát vagy valamilyen más robbanószerkezetet), és szórakozni kezdtek vele. A 2007-esben, 2008-as és 2009-es születésű fiatalok állapota súlyos, az egyiküket az intenzív osztályon ápolják.
Hivatalos: eltörölték a záróvizsgát, egyszerűsítik a ZNO-t
A Legfelső Tanács elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely előírja az állami összegző atesztáció (DPA) és az egységes felvételi vizsgák eltörlését, valamint a külső független tesztelés (ZNO) 2022-es évi módosítását.
Egyszerűsített módszer segítségével fogják megoldani az egyetemi felvételiket, jelentette be A nép szolgája párt vezetője, Olena Suljak.
Natalija Pipa a 24-es csatorna élő adásában pedig arról beszélt, hogy a ZNO-t nem törlik el, csak kissé módosítanak rajta.
A DPA alól felmentik a diákokat, ám a ZNO megmarad, csak kicsit másképp. A javaslatok szerint, az egyszerűsített felvételihez most nem kellene 3 különböző tantárgyból vizsgázni,
hanem egy összesített, több tantárgyat magába foglaló (online) teszt lenne, amely 60 feladatból áll, és 80 percet adnak a megoldására.
Matematika, ukrán nyelv és irodalom és Ukrajna története (igény szerint angol nyelv) tantárgyból mérnék fel a diákok tudását.
Ám az egyszerűsített ZNO-ról szóló részleteket még nem fogadta el a Miniszteri Kabinet.
Úgy tervezik, a 2022-es érettségi júliusban lesz.
„A döntés nem végleges. Lehetséges, hogy lesznek még változások. A tesztelést, mint mindig, az Ukrán Oktatásminőségi Értékelő Központ végzi. Az eljárás lépéseit pedig az oktatási minisztérium dolgozza ki, amit a Miniszteri Kabinetnek is jóvá kell hagyni” – hangsúlyozta Natalija Pipa, a Legfelső Tanács oktatási, tudományos és innovációs bizottságának titkára.
Kiemelték, a felvételit csak ebben az évben egyszerűsítik.
Mint arról beszámoltunk, sokan már korábban is a ZNO eltörlését bizonygatták:
Oktatási miniszter: még nem törölték el az idei ZNO-t!
EU-csúcs: az Ukrajna elleni orosz támadás áll a középpontban
Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója, amelynek középpontjában az Oroszország Ukrajna elleni támadására adható válaszok, az európai biztonság és a védelem helyzete, az energiaügyi és gazdasági kérdések, valamint a koronavírus okozta világjárvány hatásai állnak.
Az ülés első munkanapján Joe Biden amerikai elnök is bekapcsolódik az uniós vezetők megbeszélésébe, hogy közösen vitassák meg az Ukrajnának nyújtott és nyújtani tervezett támogatást, valamint a transzatlanti együttműködés megerősítésének lehetőségeit az orosz agresszióra válaszul.
Az Európai Tanács értékelni fogja a háború legfrissebb fejleményeit, beleértve a humanitárius és a menekültügyi helyzetet is. A tagállami vezetők az Európában kialakult új biztonsági környezetet figyelembe véve megbeszélést folytatnak a védelem fokozásáról. Megvitatják, miként lehet elérni, hogy az EU gyorsabban és határozottabban, ugyanakkor érdekeit és állampolgárait védve reagáljon válságok estén. Tárgyalni fognak emellett a védelmi beruházásokról és a finanszírozási eszközökről is.
Az Európai Tanács várhatóan jóváhagyja a hét folyamán minden tagállam által elfogadott stratégiai iránytű nevű dokumentumot, melynek célja a válságkezelés, a védelmi képességek, az ellenállóképesség és a partnerségek jegyében megerősíteni az Unió biztonság- és védelempolitikáját.
Az uniós tagállamok vezetői áttekintik az energiaellátás globális helyzetét annak fényében, hogy legutóbbi, Párizsban tartott csúcsértekezletükön megállapodtak arról, hogy a lehető leggyorsabban megszüntetik az Unió függőségét az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától.
Az Európai Tanács tagjai mélyrehatóan foglalkoznak majd a tartósan magas energiaárakkal, valamint ezeknek a háztartásokra és a vállalkozásokra gyakorolt hatásaival, többek között Oroszország Ukrajna elleni agressziójának összefüggésében.
Rendkívüli vizsgaszervezési szabályok ukrajnai tanulóknak
Magyarország rendkívüli eljárás lehetőséget biztosít a magyar érettségi vizsga letételére azok számára, akik Ukrajnában a 2021/2022-es tanévben középiskolájuk utolsó évfolyamán folytatták a tanulmányaikat és ezt iskolai bizonyítvánnyal vagy más, az ukrajnai iskolájuk által – akár elektronikusan – kiállított és hitelesített dokumentummal igazolni tudják, tudatta a felvetelizz.com.
A Kormány 115/2022. (III. 22.) Korm. rendelete az ideiglenes védelemre jogosultként elismert tanulók érettségi vizsgára bocsátásának rendkívüli szabályairól
Tájékoztató azon ukrajnai vizsgázók számára, akik nem nyújtottak be érettségi jelentkezést Magyarországon 2022. február 15-éig
Az az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személy, aki
a) a hazájában a 2021/2022. tanévben a középiskola utolsó évfolyamán tanult, és ezt iskolai bizonyítványával, vagy más, az ukrajnai iskolája által, akár elektronikusan kiállított és hitelesített dokumentummal igazolni tudja, és
b) Magyarországon a magyar érettségi vizsgarendszer keretében, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vizsgaszabályzat) szabályai szerint érettségi vizsgákat kíván tenni.
A jelentkezési határidő: 2022. április 20.
A vizsga térítésmentes.
Amennyiben a jelentkező magyarországi érettségi bizonyítványt kíván szerezni, úgy az alábbi vizsgatárgyakból szükséges jelentkezést benyújtania a kormányhivatalba:
magyar nyelv és irodalom vagy e helyett magyar mint idegen nyelv
matematika
történelem
idegen nyelv
a Vizsgaszabályzat 2. mellékletében meghatározott választható közismereti vizsgatárgyak közül legalább egy szabadon választott vizsgatárgy.
A választható vizsgatárgyakról itt lehet tájékozódni.
Tájékoztató azon ukrajnai vizsgázók számára, akik legalább egy vizsgatárgyból benyújtottak érettségi jelentkezést Magyarországon 2022. február 15-éig
Az az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személy, aki
a) a hazájában a 2021/2022.tanévben a középiskola utolsó évfolyamán tanult, és ezt iskolai bizonyítványával, vagy más, az ukrajnai iskolája által, akár elektronikusan kiállított és hitelesített dokumentummal igazolni tudja, és
b) Magyarországon a magyar érettségi vizsgarendszer keretében, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vizsgaszabályzat) szabályai szerint érettségi vizsgákat kíván tenni, és
c) 2022. február 15-éig a Vizsgaszabályzat 12. § (16) bekezdése szerint már jelentkezett egyes vizsgatárgyakból előrehozott érettségi vizsgára, a rendkívüli eljárásban korábbi jelentkezéseit módosíthatja, valamint újabb vizsgatárgyakkal egészítheti ki azt.
A jelentkezési határidő: 2022. április 20.
A vizsga térítésmentes.
A 2022. február 15-éig benyújtott érettségi jelentkezés befizetett vizsgadíját vissza lehet majd igényelni.
A befizetett vizsgadíj visszaigénylésére vonatkozó részletes tájékoztatót az Oktatási Hivatal 2022. május 31-éig honlapján közzéteszi. A vizsgadíj visszaigénylésének jogvesztő határideje 2022. szeptember 30. napja.
Amennyiben a jelentkező magyarországi érettségi bizonyítványt kíván szerezni, úgy az alábbi vizsgatárgyakból szükséges jelentkezést benyújtania a kormányhivatalba:
magyar nyelv és irodalom vagy e helyett magyar mint idegen nyelv
matematika
történelem
idegen nyelv
a Vizsgaszabályzat 2. mellékletében meghatározott választható közismereti vizsgatárgyak közül legalább egy szabadon választott vizsgatárgy.
A választható vizsgatárgyakról itt lehet tájékozódni.
Oroszország eddig 467 rakétát lőtt ki Ukrajnára
Az orosz megszállók Ukrajna teljes körű inváziójának kezdete óta 467 szárazföldi és tengeri hadműveleti-taktikai rakétát lőttek ki lakott területekre.
Erről az ukrán védelmi minisztérium számolt be március 24-én.
A orosz hadsereg 175 Iskander típusú ballisztikus rakétát, 183 Kalibr cirkáló rakétát, 86 X-osztályú rakétát és 23 ballisztikus rakétát használt.
A megszállók emellett 1804 légicsapást mértek Ukrajnára.
Egy hónap alatt 43 ezer embernek segített a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Az ukrajnai háború kitörése óta eltelt egy hónapban 43 129 menekülőnek nyújtott segítséget, 234 millió forint értékű adományt osztott ki és 110 tonna árut szállított Ukrajnába a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – közölte a szervezet az MTI-vel.
A közlemény szerint a szeretetszolgálat Beregsurányban, Budapesten, Debrecenben, Miskolcon és Győrben fogadja az ukrajnai háború elől menekülő családokat. A határátkelőnél naponta átlagosan 1200 ember érkezett az első segítségpontra. A fővárosban vasárnapig a Keleti pályaudvaron dolgoztak, hétfőtől pedig a BOK csarnokban fogadják a segítségre szoruló embereket.
Az egy hónap alatt, február 24. és március 24. között a segélyszervezet mintegy 16 ezer embert vitt el az úti céljáig vagy szervezte meg az utazásukat.
Több mint hétezer menekülőt helyeztek el saját vagy partnerszervezetek, támogatók által felajánlott szállásokon. A szeretetszolgálat dolgozói 60 ezer órát, önkéntesei 18 ezer órát dolgoztak egy hónap alatt a menekülők ellátása során.
A tartós élelmiszerek és higiéniai termékek fogadására megnyitott adománygyűjtő pontok az ország minden területén, 68 helyszínen működnek.
Kiemelték, hogy fokozott figyelmet fordítanak az idősekre, a fogyatékossággal élő emberekre, a várandós kismamákra és a kisgyermekkel érkezőkre. A nehezen mozgó emberek határon átkelését kerekesszékekkel is segítik.
A szervezet három kiemelt feladatot határozott meg az ukrajnai háború kitörését követően: segíti a Magyarországra érkező menekülőket az érkezésükkor, adományokkal hozzájárul a Kárpátalján várakozó több tízezer ember ellátásához a beregszászi szeretetszolgálat közreműködésével, és támogatja a hosszabb időn át Magyarországon maradó családok beilleszkedését, integrációját – olvasható a közleményben.
Elnöki Hivatal: az ellenség taktikát váltott
Az agresszor ország fegyveresei beássák magukat az ukrajnai városok körül, hogy így okozzanak humanitárius katasztrófát – véli Mihajlo Podoljak.
Az orosz megszállók, a hatalmas veszteségeik miatt, új elemeket építenek be taktikájukba – közölte az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója.
„Az elfoglalt arcvonal bizonyos részein az oroszok beássák magukat, ezek az erők és pusztító eszközök veszik körbe nagyvárosainkat, azért, hogy készakarva humanitárius katasztrófát okozzanak – állapította meg Podoljak, aki szerint ez a taktika teljes mértékben embertelen, a jogi meghatározása: háborús bűntett, emberiesség elleni bűncselekmény.
Ukrajna elvárja biztonságának garantálását
Kijev a kérdésben az USA-val, Nagy-Britanniával, Németországgal, Franciaországgal és Törökországgal tárgyal.
Arra az esetre, ha Ukrajna elfogadná az orosz követelést, és lemondana a NATO-tagságról, azt várja el más országoktól, hogy garantálják biztonságát – fejtette ki Dmitro Kuleba a spanyol El País című lapnak adott interjújában.
Az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat értékelve az ukrán külügyminiszter rámutatott: „Oroszország azokat a követeléseket akarja megvitatni, melyekről Putyin az agresszió kezdetétől beszél… Néha még azt sem tudják megmagyarázni, mire is gondolnak”.
Ukrajnát csupán három tény érdekli: biztonságának garantálása, területi egysége, beleértve a Krímet és Donbászt, illetve a támadások leállítása a csapatok kivonásával együtt – hangoztatta Kuleba. Komoly előrehaladás egyik alapvető kérdésben sincs – tette hozzá. Az ukrán diplomácia vezetőjének szavai szerit, a biztonsági garanciákat nem csupán Oroszországtól várják, hanem más országoktól is. Rámutatott, Moszkva ebbe belegyezett.
Kérdésre válaszolva Kuleba kifejtette, mit is ért a „biztonsági garancia alatt.
„Spanyolországnak, mint a NATO tagjának az 5. cikk jelenti a garanciát, mely kimondja, ha valaki megtámadja, (a szervezet) minden tagja védeni fogja. Mi is valami hasonlót akarunk. Vagyis, ha valaki megtámadja Ukrajnát, azok az országok, melyek garanciát vállaltak, 24 órán belül kötelesek elküldeni a szükséges fegyvereket, az ENSZ Biztonsági Tanácsának pedig az agresszió beszüntetését követelő határozatot és szankciókat kell elfogadnia – válaszolta Kuleba. Ezzel kapcsolatban Ukrajna az USA-val, Nagy-Britanniával, Németországgal, Franciaországgal és Törökországgal folytat tárgyalásokat. „Ők pozitívan fogadták az ötletet. Mindez még megvitatás tárgya, de az első reakciókkal elégedett vagyok” – jelentette ki a külügyminiszter.
Mi lesz az ukrajnai békefenntartó misszió feladata?
A Lengyelország által javasolt ukrajnai békefenntartó misszió feladata nem hadakozás, hanem az emberéletek védelme lenne – hangsúlyozta csütörtöki varsói sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Morawieckinél az újságírók a fő lengyel követelmények iránt érdeklődtek az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozója előtt.
A miniszterelnök megerősítette: Brüsszelben bemutatja azon békefenntartó misszió tervezetét, amelyet Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnök múlt heti kijevi látogatásakor javasolt.
Utalva az orosz ostrom alatt álló kelet-ukrajnai Mariupolra, Morawiecki aláhúzta: ugyanilyen helyzetbe kerülhetnek más ukrajnai nagyvárosok is,
ez pedig újabb, Ukrajna nyugati régióiba irányuló óriási menekülthullámot válthat ki, “emberek tízmilliói kereshetnek menedéket az orosz bombák előtt”.
Újságírók abban az összefüggésben is tették fel a békemisszióra vonatkozó kérdést, hogy Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön kizárta a szövetséges katonák és vadászgépek Ukrajnába irányítását. Morawiecki feltette a kérdést: vajon mit tesz majd a szabad világ, ha az Európai Unió határaitól nem messze “a civil lakosság mészárlása zajlik”? “Vajon a NATO akkor is (…) állni fog leeresztett fegyverrel, anélkül, hogy akár megpróbálna segíteni, védeni (a civileket)?” – fogalmazott.
Hozzátette: nem hadakozásról beszél. “Senki sem beszél hadakozásról, csak arról, hogy megvédjük azokat az embereket, akik ott, Ukrajnában, ártatlanul meghalnak” – fogalmazott.
Morawiecki beismerte, hogy a misszió létesítéséhez a NATO minden tagállama jóváhagyása szükséges, és jelezte az ezt célzó egyeztetések folytatását.
Stoltenberg: a NATO támogatja Ukrajnát
A NATO tagállamai megerősítették egységüket Oroszországgal szemben és Ukrajna további támogatása mellett – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön.
Jens Stoltenberg elmondta: a tagországok vezetői további, főként védelmet biztosító eszközök, köztük nukleáris és vegyi fenyegetés elleni védelmet szolgáló eszközök biztosításáról döntöttek Ukrajna számára.
Mivel a háború új biztonsági környezetet teremtett, határoztak arról is, hogy a NATO megerősíti a szövetség keleti szárnyát, és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.
Gyors reagálású erők 40 ezer katonáját helyezi át a keleti szárnyra, jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt.
Egyetértettek továbbá abban, hogy el kell kerülni a háború további elmérgesedését, és azt, hogy a háború Ukrajna határain túlra terjedjen – közölte.
“Minden intézkedést és döntést meghozunk annak érdekében, hogy szavatoljuk az összes szövetséges teljes körű biztonságát és védelmét. Intézkedéseink továbbra is megelőző jellegűek, arányosak és nem szolgálják a helyzet elmérgesedését” – tette hozzá a főtitkár.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előre rögzített, a NATO-csúcson elmondott beszédében katonai támogatás növelését kérte a szövetség tagállami vezetőitől Ukrajna számára – írja a hirado.hu
Zelenszkij hangsúlyozta, a NATO repülőgépeinek, valamint tankjainak csupán egy százalékát kéri a szövetség vezetőitől az orosz agresszióval szemben. Ugyanakkor megköszönte a NATO-tagoknak az Ukrajnának eddig biztosított védelmi felszereléseket, de felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnának támadó fegyverekre lenne szüksége, ami szerinte pusztán politikai döntés kérdése.
Ezenkívül arra kérte a NATO tagjait, hogy egy ilyen háború után „soha, soha többé ne mondják”, hogy az ukrán hadsereg nem felel meg a NATO elvárásainak.
Kitért arra is, hogy ma reggel az oroszok már foszforbombát is bevetettek az országban. Bizonyítékokat vagy részleteket azonban nem közölt a hallgatóságával.
Háború: 21 éves kárpátaljai hunyt el
A háború újabb kárpátaljai áldozatáról számoltak be. Életét vesztette a 21 éves Smilo Andrij.
A rahói fiatal 19 évesen jelentkezett önként a katonai szolgálatra, közölte a Rahói Városi Tanács, hozzátéve, hogy a fiú április 28-án lett volna 22 éves.
Nyugodjon békében…
A napokban temették el a háború első kárpátaljai áldozatát, a magyar Kis Sándort:
Egymilliárd forintos segélyprogramot indított az Ökumenikus Segélyszervezet
Egymilliárd forintos ukrajnai segélyprogramot jelentett be a következő három hónapra az Ökumenikus Segélyszervezet csütörtökön.
A segélyszervezet arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az átfogó segélyprogram részeként folytatja a szállítmányok rendszeres indítását, havonta mintegy 250 tonna segélyárut szállít majd Magyarországról Ukrajnába a rászorulóknak. A segélyszállítmányok továbbra is legnagyobb arányban (átlagosan 70 százalékban) tartós élelmiszereket tartalmaznak majd, kisebb részben pedig higiéniai és gyermekápolási cikkeket.
A segélyszervezet megkezdte a gyógyszersegélyezés előkészítését is, így hiánypótló gyógyszerekkel is kiegészülhetnek a szállítmányok.
Közleményükben azt írták: a nagyszabású segélyprogram Kárpátalján hat járást érint, ott mintegy száz helyszínen támogat majd menekülteket befogadó helyeket és közösségeket a segélyszervezet a szállítmányokból.
Kárpátalján túl pedig a segélyprogram kiterjed Lemberg, Ternopil, Ivano-Frankivszk, Csernyivci, Dnyipro, Zaporizzsja, Harkiv, Poltava, Cserkaszi városokra, illetve térségükre.
Idézték Lehel Lászlót, a segélyszervezet elnök-igazgatóját, aki szerint a segítségnyújtást minden esetben alapos helyszíni felmérések, illetve koordináció előzi meg. Az igények felmérése arra is lehetőséget ad, hogy a befogadó közösségek egyéni problémaira, szükségleteire is gyorsan – jellemzően helyi beszerzéssel – reagáljon a segélyszervezet, így például sok befogadóközpontot támogatnak mosógépekkel, hűtőszekrényekkel, bojlerekkel, háztartási kisgépekkel, fektetéshez vagy éppen a gyermekek ellátásához szükséges eszközökkel.
A nagyszabású segélyprogram hangsúlyt helyez a menekültek egyéni – akár készpénzes – támogatására is, illetve több helyszínen indul pszichoszociális segítségnyújtás.
Több térségben a segélyszervezet szorosan együttműködik azzal a helyi partneri hálózattal, amelyet a 2014-ben kirobbant harcok után induló segélyprogramjaiban épített ki.
A következő három hónapban megvalósuló ukrajnai segélyprogram összértéke meghaladja az egymilliárd forintot, ezt az Ökumenikus Segélyszervezet hazai adománygyűjtése mellett a Magyarország Segít programban biztosított célzott állami források, valamint nemzetközi donorok felajánlásai teszik lehetővé – ismertették.
Közölték azt is, hogy a segélyszervezet hosszú távú segítségnyújtásra készül, így folytatja adománygyűjtését a 1353-as adományvonalon, illetve a www.segelyszervezet.hu oldalon feltüntetett valamennyi formában.
Kárpátalján a belső menekültek száma már elérheti több százezret – írták.
Novák Katalin: Magyarország szíve most a magyar–ukrán határ mentén dobog
Magyarország szíve most a magyar–ukrán határ mentén dobog, és mindannyiunk szíve együtt dobban azokért, akik menekülni kényszerülnek Ukrajnából – jelentette ki a megválasztott köztársasági elnök Beregdarócon.
Novák Katalin az elmúlt négy napban a határ menti településeken tett látogatásának tapasztalatairól szólva hangsúlyozta, “nekünk két hadseregünk is van”, egyrészt a fegyveres erők, másrészt azok a segítőkész magyar emberek, akik most is itt vannak, a nap huszonnégy órájában.
“A legerősebb fegyverünk pedig a magyar szív, erre a magyar szívre van szükségünk ahhoz, hogy a békét meg tudjuk nyerni, erre a magyar szívre van szükségünk ahhoz, hogy a békét meg tudjuk őrizni itt Magyarországon” – mondta a megválasztott államfő.
Elmondta, menekültekkel is találkozott, ők egy kilátástalan helyzetből a bizonytalanba érkeztek, egyik napról a másikra élnek, nem tudják, hova tartanak, vagy vissza fognak-e valaha térni a szülőföldjükre.
A legtöbben, ha tehetik, vissza akarnak menni, és nekünk is az az érdekünk, hogy legyen magyar szó Kárpátalján, tíz, húsz, harminc, száz és ötszáz év múlva is, legyen majd magyar élet Kárpátalján – hangsúlyozta a megválasztott államfő.
Megismételte, azok, akik maradni szeretnének Magyarországon, maradhatnak, ameddig szeretnének, ehhez pedig minden segítséget és támogatást meg fognak kapni.
Novák Katalin köszönetet mondott minden magyar ember nevében a segítséget nyújtóknak, kiemelve, a felajánlásoknak köszönhetően már több mint 750 millió forint pénzadomány gyűlt össze, emellett továbbra is rengeteg tárgyi adomány, ruha és tartós élelmiszer érkezik a raktárakba. Azt is megjegyezte, sokan vannak, akik az ország legtávolabbi pontjáról jönnek és a szabadidejükkel segítenek a rászorultakon.
“A menekültektől pedig azt a visszajelzést kaptam, hogy Magyarország legszebb arcát látják, köszönetet mondanak minden magyar embernek, akiktől olyan segítséget kaptak, amire nem is mertek számítani” – fogalmazott, hozzátéve, a menekülők biztatásra, jó szóra találtak és mindenütt szeretettel fogadják őket.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, most különösen nehéz időszakot él át a kárpátaljai magyarság, nagyon sokan hagyták el az otthonukat, és sajnos magyar óvodák és iskolák is bezárásra kényszerültek.
Mindannyiunk érdeke, hogy a magyar nyelvű oktatás tovább folytatódhasson Kárpátalján – hangoztatta a megválasztott köztársasági elnök, kiemelve, sokat kell majd tenni azért, hogy hosszú távon is fennmaradjon a magyar élet Kárpátalján és az ott maradók át tudják vészelni ezt az időszakot.
Az egyházak és a helyi gyülekezetek szerepvállalását érintő kérdésre arra emlékeztetett, a háború első napjaiban a helyi vallási közösségek és a településvezetők szervezték a segítő munkát. Ott voltak az első perctől, azóta pedig a segélyszervezetekkel megerősödve és egymást támogatva teszik a dolgukat, ezért pedig köszönet jár – tette hozzá Novák Katalin.
Megtalálták a magyarellenes, fenyegető üzenetek küldőit
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) leleplezte a kárpátaljai magyarokat fenyegető és provokáló csoportot, közölte Vanda Miljo, a szolgálat megyei osztályának szóvivője.
Mint arról korábban beszámoltunk, Kárpátalján tömegesen kaptak provokatív jellegű SMS-eket az itt élő emberek.
Ezeket az illetők Kijevben, Dnyiproban, Odesszában és Vinnyicában található hálózatokon keresztül működtették, Oroszország felkérésére, gyűlöletkeltés szándékával.
Miljo azt is elmondta, hogy névtelen fenyegetéseket nemcsak Ukrajna nyugati megyéiben, hanem más régióikban élők is kaptak .
A nagyjából 20 fős csoportot egy fővárosi lakos vezette, aki jelenleg külföldön bujkál. A banda ellen bizonyítékot is találtak egy odesszai házkutatás során.
Többek között Ukrajna területi integritásának és sérthetetlenségének megsértése miatt öttől tíz évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak az elkövetők.
Az ügyben tart a nyomozás.
Zelenszkij békét szeretne, de ultimátumokból nem kér
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sokadszorra is megerősítette, a béke érdekében kész bármikor találkozni orosz kollégájával.
Az államfő leszögezte: Ukrajnának, az itt élő embereknek békére van szükségük.
Emlékeztetett, Ukrajnában már 8 éve háború zajlik, és amióta ő az elnök, mindig is nyitott volt a Vlagyimir Putyinnal való találkozóra, az nem az ő hibájából nem jött létre.
Megjegyezte, országának békére van szükség, s ő kész a párbeszédre a fegyvernyugvás és a béke megteremtése érdekében, de ultimátumok végrehajtására nem hajlandó.
Az ominózus lapinterjúban azt is elmondta, hogy a háború egy hónapja során csak nagyon keveset alszik, de korábban is csak kevés ideje jutott a pihenésre, ez nem okoz gondot számára, azt viszont fájlalja, hogy nem lehet együtt a családjával, ez az, ami a legjobban hiányzik számára.
EU-csúcs: elzárja-e önmagától a gáz- és olajcsapokat Európa?
Joe Biden is részt vesz a ma kezdődő, kétnaposra tervezett EU-csúcson, ahol várhatóan újabb amerikai szankciókat jelent be Oroszország ellen, és megpróbálja meggyőzni a tagállamok vezetőit arról, hogy tiltsák meg az orosz földgáz és olaj európai importját. Az Egyesült Államok már korábban embargó alá vonta az orosz energia behozatalát a tengerentúlra, most pedig Lengyelország, valamint a balti államok támogatásával arra készül, hogy ezt Európában is elérje.
Varsó az elmúlt napokban támogatókat gyűjtött az orosz olaj- és gázcsapok azonnali elzárásáról szóló tervéhez, írja a Világgazdaság. A javaslatot a kezdetektől támogató balti államok mellett Csehország, Írország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország is egyetért a kezdeményezéssel. A lap emlékeztet: Európa gázszükségletének 41 százalékát még tavaly is Oroszországból szerezte be, és bár az Egyesült Államok hajlandó arra, hogy növelje a kontinensre szállított cseppfolyós földgáz mennyiségét, az ezt befogadni képes LNG-terminálok kiépítése éveket venne igénybe. Az Egyesült Államok a cseppfolyósföldgáz-készleteinek jelenleg a 80 százalékát küldi Európába, tehát ez az exportkapacitás is véges, kérdés, hogy kiválthatja-e a vezetékeken érkező orosz gázt. Lengyelország ebből a szempontból kedvező helyzetben van, hiszen már meg is kötötte a szerződést évi több mint 1,5 millió tonna LNG szállításáról.
Németország az orosz energiától való erős függőség miatt nem támogatja a lengyel kormány által szorgalmazott drasztikus lépéseket, és egy alternatív javaslattal állhat elő. Annalena Baerbock a hét elején kijelentette: Németország nem állíthatja le egyik napról a másikra az orosz energia importját. Ezért Olaf Scholz kancellár várhatóan egy olyan tervet tesz le az uniós vezetők asztalára, amely az orosz energiafüggőség fokozatos leépítését tartalmazza. Oroszország tegnap bejelentette: áttér a rubel elszámolásra a gáz esetében.
Az orosz olajszállítások szankcionálása ügyében az Európai Unió egységesen biztos nem zárkózik fel az importtilalmat elrendelő amerikaiakhoz, ausztrálokhoz, britekhez és kanadaiakhoz, ám a tagállamok területén dolgozó olajcégek sorra lépnek s építik le oroszországi kapcsolataikat. A Magyarországon felhasznált kőolajnak mintegy 90, a földgáznak pedig a 80 százaléka származik Oroszországból.
Az EU-csúcs mellett NATO-csúcs is van, ahol a legfontosabb kérdés: elrendelik-e a légtárzárat Ukrajna fölött. Jens Stoltenberg főtitkár szerint ez háborúhoz vezetne Moszkva és a nyugati katonai tömb között.
Ungváron 50 ezer hrivnyát nyújtanak a háború áldozatai családtagjainak
Az ungvári városi önkormányzat 50 ezer hrivnyával tudja támogatni a háborúban elesett helyi katonák családjait.
Az erről szóló döntést az Ungvári Városi Tanács mai rendkívüli ülésszakán fogadták el. A kifizetés kezdeményezéséhez a tragikus eseményt követő három hónapon belül a család egyik tagjának fel kell keresnie az önkormányzatot, ahol adminisztratív egyeztetés után válik lehetségessé a kifizetés.
A háború egy hónapja során már húsznál is több kárpátaljai áldozatról tudunk, közülük többen ungváriak. A harcok legelső áldozata például a megyeszékhely szülöttje, Kis Sándor volt, akinek a családját Magyarország ungvári külképviselete azonnal gyorssegélyben részesítette.
A kárpátaljai megyeszékhely önkormányzata átcsoportosításokat eszközölt a költségvetésben is, hogy gondoskodni tudjanak a városban nagy számban megjelenő menekültekről.
Folyamatosan próbálkoznak az illegális határátlépéssel
Egyre többen választják az Ukrajna belső részeiből érkezők közül a zöldhatárt az ország elhagyása céljából.
A határőrség munkatársai legutóbb egy 34 éves férfit tartóztattak fel a Técsői járásban, aki a szögesdróton keresztül ment volna át román területre. Két helyi lakos az autójukkal a határszakasz közelébe vitte az odesszai férfit, hogy pontosan megmutassák neki az átkelés helyét. A rendőrség munkatársai őrizetbe vették azt a két személyt, akik segítették a határátlépéssel próbálkozó férfit. Mercedes típusú járművüket a rendőrég lefoglalta. Jelenleg büntetőeljárás folyik ellenük, tettükért háromtól öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
A határsértő férfit szintén őrizetbe vette a hatóság, majd a hadkiegészítő parancsnokságra szállították, ahol katonai nyilvántartásba helyezték.
Korábban Ugocsából is hasonló hír érkezett:
Izrael nem adja el Pegasus-kémszoftverét Ukrajnának
Izrael nem adja el az NSO Pegasus nevű kémprogramját Ukrajnának, mert tart Oroszország haragjától.
A Maáriv című izraeli lap brit és amerikai sajtóforrásokat idézve úgy tudja, Ukrajna 2019 óta nyomást gyakorolt Izraelre, hogy megvásárolhassa az NSO-kémszoftverét, de ezt Izrael megtagadta. Az ukrajnai orosz invázió 28. napján pedig Izrael ismét megtiltotta Ukrajnának a “Pegasus” kémprogram beszerzését, mert attól fél, hogy eladásával magára haragítaná Oroszországot.
Ukrán hírszerzési tisztviselők szerint az ukrán illetékesek nem értik Izrael döntését, mert nincs elég jó oka arra, hogy Ukrajnától megtagadja a hozzáférést a kémprogramokhoz.
Kijevben úgy vélik, hogy az Egyesült Államok kormánya támogatja Ukrajna erőfeszítéseit a Pegasus megszerzésére. Más források szerint Izrael döntése azt tükrözi, hogy “nem hajlandó feldühíteni Oroszországot”, ugyanis Moszkva szoros titkosszolgálati kapcsolatban áll Izraellel. Ukrajna az orosz telefonszámokra összpontosítana a Pegasus alkalmazásánál, és ez az orosz titkosszolgálatok szemében ellenük szóló agressziónak minősülne.
Naftali Bennett izraeli kormányfő mindeddig tartózkodott attól, hogy elítélje Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió miatt, és az ismételt kérések ellenére sem küldtek fegyvereket és védelmi eszközöket Ukrajnába. A zsidó állam vezetője inkább a diplomáciai rendezést szorgalmazza, ennek érdekében rendszeresen kommunikál Moszkvával és Kijevvel is, de mint tudjuk, egyelőre nincs érdemi előrelépés a béketárgyalások tárgyában.
A belügyminiszter tanácsadója szerint nincs baj az önbíráskodással
A közösségi médiában több felvétel is megjelent már cölöpökhöz vagy póznákhoz kötött, s így pellengérre állított feltételezett fosztogatókról és tolvajokról Ukrajnában. Több felvételen fiatal férfiak láthatóak ilyen helyzetben, letolt nadrággal. De nemcsak a háborús térségekben, hanem már Nyugat-Ukrajnába is begyűrűzött a jelenség, sőt, Kárpátalján is volt már néhány példa ilyen pellengérre állításra.
Lemberg városában pedig villanypóznákhoz kötözött nőket mutattak a felvételek, bár a város térségében egyelőre nem zajlanak komoly harci cselekmények, amelyeket fosztogatók kihasználhatnának.
Az ukrán hatóságok egyébként felszólították a lakosságot, hogy tegyen le az önbíráskodásról. Mindazonáltal a kijevi vezetés részéről megértő hangokat is lehetett hallani, így Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója próbálta mentegetni ezeket az akciókat.
A Strana című hírportálnak nyilatkozva Deniszenko azzal érvelt, hogy a jelenlegi háborús helyzetben a rendőrségi erők nem elegendőek.
„Egy fosztogatónak meg kell értenie, hogy minden esetben meg fogja kapni, amit érdemel: először kikötik egy póznához, aztán tíz évre börtönbe kerül” – hangoztatta. „Megérti, hogy a büntetés helyben és haladéktalanul következik be” – mondta a belügyminiszteri tanácsadó, aki szerint ennek nagyobb hatása lesz a fosztogatókra, mint a bűnügyi eljárás. Hozzátette, hogy ennek egyben „nevelő hatása” is van a többiekre.
NATO-főtitkár: repüléstilalmi zóna kialakítása teljes körű háborúhoz vezethetne
Repüléstilalmi zóna kialakítása Ukrajna felett teljes körű háború kitöréséhez vezetne Oroszország és a NATO között – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta, a repüléstilalmi zóna az orosz légvédelmi rendszer határozott támadását, az orosz harci gépek lelövését jelentené Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna területén. Ez teljes értékű háború kitörését jelentené Oroszország és a NATO között, ami még több halált, szenvedést és pusztítást okozna – mondta.
,,Felelősségünk ugyanakkor, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra” – fogalmazott a főtitkár,
és hozzátette: a NATO nem küld csapatokat vagy repülőgépeket Ukrajnába, el akarja kerülni a konfliktus elmérgesedését.
Kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy hibát követett el azzal, hogy háborút indított egy önálló és független nemzet ellen.
A háború új biztonsági környezetet hozott létre, ez indokolja, hogy a szövetség tagországainak vezetői a csúcstalálkozó alkalmával a NATO keleti régiójának védelmének megerősítéséről dönthetnek.
Ez azt jelenti, hogy a NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.
A NATO azért erősíti meg keleti szárnyát, hogy képes legyen bármilyen biztonsági fenyegetésre azonnal válaszolni, és hogy szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben – emelte ki.
Kérdésre válaszolva közölte, vegyi fegyverek alkalmazása alapvetően változtatná meg a konfliktus természetét. A nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelentené, széles körű és súlyos következményekkel járna. Vegyi fegyverek használata az ukrajnai háborúban szennyeződést okozhat a NATO területén is – figyelmeztetett.
Közölte: a szövetségesek növelik védelmi kiadásaikat, jelenleg azonban még többet kell fektetni a biztonságba azért, hogy a NATO teljesíteni tudja vállalt kötelezettségeit.
Kijevből Ungvárra költözik Szlovákia ukrajnai nagykövetsége
Kijevből Ungvárra helyezte át ukrajnai nagykövetségét a szlovák külügyminisztérium. A nagykövet csütörtökön, március 24-én érkezik Ungvárra – tájékoztatta a médiát Ivan Korčok külügyminiszter.
Ezzel a lépéssel Szlovákia meg akarja mutatni, hogy továbbra is jelen van Ukrajnában, és a hivatal Ungváron fog működni, ugyanazzal a személyzettel, amelyet Kijevből evakuáltak.
„Ezt fontos lépésnek tartom Ukrajna, és a diplomáciai szolgálat szempontjából is, mert ők ott lesznek a helyszínen, a határon, hogy segítsenek. Diplomáciai tevékenységet fognak folytatni, és főként arról fognak beszámolni, mi történik Ukrajnában” – közölte Korčok.
Háború: a lakosság fele munka nélkül maradt
A lakosság több mint fele elveszítette a munkáját a közel egy hónapja kitört háború miatt, derült ki a Rejting szociológai csoport felméréséből.
Az ukrán munkavállalók 53 százaléka állás és kereset nélkül maradt a háború kirobbanása miatt. Csupán az alkalmazottak 22 százaléka dolgozik teljes munkaidőben, 21 százalékuk esetében részmunkaidőre tértek át.
A keleti országrészben élők 74 százaléka veszítette el a munkáját. A 35 év alattiak 60 százaléka lett állástalan.
A munkanélküliség hatalmas növekedése miatt természetesen megrendült az emberek anyagi helyzete is. A megkérdezettek 52 százalékának nagyon romlott az anyagi helyzete, 28 százalékának kisebb mértékben, de szintén megcsappant a jövedelme, csupán 18 százaléknyian válaszolták azt, hogy a háború nem befolyásolta érdemben a financiális helyzetüket.
Nagy-Britannia több ezer páncéltörő rakétát ad Ukrajnának
Nagy-Britannia hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font (11,2 milliárd forint) pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek. Mindezt Boris Johnson brit miniszterelnök jelenti be a hét vezető ipari hatalom (G7) és a NATO csütörtöki csúcstalálkozóján Brüsszelben.
A londoni miniszterelnöki hivatal előzetes csütörtöki ismertetése szerint az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma. Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS).
A brit kormány Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának, és 400 millió font (csaknem 180 milliárd forint) humanitárius és gazdasági segély folyósítására is kötelezettséget vállalt – áll a Downing Street csütörtöki tájékoztatásában.
A brit külügyminisztérium mindemellett 4,1 millió font pótlólagos sürgősségi finanszírozást nyújt a BBC közszolgálati médiatársaság külföldre sugárzó világszolgálatának, a BBC World Service-nek is a térségbe irányuló ukrán és orosz nyelvű tartalomszolgáltatás támogatására.
Ennek célja a Downing Street csütörtöki közlése szerint a háborúról Oroszországban és Ukrajnában terjesztett álinformációk ellensúlyozása.
Az ukrán családok közel felét szakította szét a háború
Az ukránok 44 százaléka a háború miatt kénytelen volt ideiglenesen elválni családtagjaitól, derül ki a Rejting szociológai csoport felméréséből.
A lakosság egyötöde kénytelen volt elhagyni otthonát, de döntő többségük (93 százalék) úgy tervezi, hogy a harcok végeztével visszatér.
A családi otthont elhagyni kényszerülők 58 százaléka úgy tudja, rendben van a lakása. 9 százalék viszont tudja, hogy megsérült az otthona, 10 százalék pedig tisztában van azzal, hogy megsemmisült a házuk. A megkérdezettek fennmaradó hányada semmit sem tud arról, mi van a hátrahagyott ingatlanukkal, értékeikkel.
Ukrajnában becslések szerint már közel tízmillióan hagyták el otthonaikat, 3,5 millióan külföldre távoztak, a többiek az ország nyugati megyéiben húzták meg magukat. Kárpátalján kétszázezernél is többen vannak azok közül, akik kénytelenek voltak elmenekülni a harcok elől.
A NATO új harccsoportot telepít Magyarországra, Lavrov üzent a szövetségnek
A NATO új harccsoportokat telepít Bulgária, Románia és Szlovákia mellett Magyarországra is, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, a 30 államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csütörtökre tervezett rendkívüli csúcstalálkozóját megelőzően.
Jens Stoltenberg tájékoztatóján közölte, hogy a NATO keleti felének megerősítésére a biztonsági környezet megváltozása miatt van szükség. A szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítése Oroszország ukrajnai inváziójára adott azonnali válaszintézkedést jelent. Stoltenberg közölte továbbá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül részt vesz a mai rendkívüli NATO-csúcstalálkozón.
Közben üzent az észak-atlanti tanácsnak az orosz diplomácia vezetője: “A NATO-békefenntartók Ukrajnába vezénylése közvetlen összeütközéshez vezethet Oroszország és a szövetség között” – jelentette ki Szergej Lavrov.
“Lengyel kollégáink már bejelentették, hogy közeledik a NATO-csúcs, és békefenntartókat kell küldeni Ukrajnába. Remélem, értik, miről van szó. Ez a legközvetlenebb összeütközés lesz Oroszország és a NATO fegyveres erői között, amelyet mindenki nemcsak hogy el akart kerülni, de azt hangoztatta, hogy elvileg soha nem történhet meg” – jelentette ki vészjóslóan Lavrov.
Elmondta, nehezen haladnak az orosz és az ukrán delegáció közötti tárgyalások, ennek oka szerinte az, hogy Kijev folyamatosan változtatja álláspontját. “Úgy tűnik, hogy a lehető leghosszabb ideig akarnak bennünket a hadműveletek állapotában tartani” – tette hozzá. Mint mondta, Moszkva nem ellenzi a nyugati közvetítést, de hangsúlyozta, hogy Oroszország világosan meghúzta a “vörös vonalait”.
Az ukrán tárgyalódelegáció tagjai pedig rendre éppen az orosz küldöttséget hibáztatják, amiért egy helyben topognak a béketárgyalások.
Előzmények:
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
