A háború február 24-i kezdete óta Kijevben és a fővárostól keletre fekvő régióban, valamint az északi és déli megyékben mindennapossá váltak a légiriadók. Vannak olyan orosz ostromgyűrűbe zárt városok, ahol naponta többször is megszólalnak a szirénák. Előfordult, hogy a fővárosban, Harkivban és Mariupolban maradtak napokig ki sem tudtak jönni az óvóhelyekről. Kárpátalján az elmúlt napokban több légiriadó is volt, ám szerencsére a megyét eddig nem érte légicsapás. Ezzel szemben a szomszédos Ivano-Frankivszk és Lemberg megyében már több rakétatámadást is végrehajtottak az orosz erők. Így nagyon komolyan kell venni minden ilyen riasztást.
Szabó Sándor
Legutóbbi KISZó-kérdésünk is ehhez kapcsolódott, alternatív reakciógombos szavazásunkon arra voltunk kíváncsiak, mennyire veszik komolyan az emberek a légiriadót, óvóhelyre, biztonságos helyre húzódnak-e, miután megszólalnak a szirénák. Ami a nem reprezentatív felmérést illeti, a válaszadók jelentős többsége, 83 százaléka ignorálja a jelzést, mindössze 17 százalék válaszolta azt, hogy a légiriadó végéig óvóhelyen húzódik meg.
A kommentelők közül többen is azt kifogásolták, hogy a közelükben nincs óvóhely, vagy a pincéjük alkalmatlan erre a célra.
„Ne feledjétek, minden légiriadó, amely nem bombázással ér véget, a fegyveres erők kitűnő munkájáról tanúskodik. Ne háborogjunk a légiriadó-jelzések miatt, hanem mondjunk érte köszönetet” – írta Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere Facebook-oldalán, miután az elmúlt napokban több riasztás is volt a Vérke-parti városban.
Az illetékes hatóságok és a települések polgármesterei is többször felhívták a figyelmet arra, mi a teendő légiriadó esetén akár gyakorlatról van szó, akár valós veszélyről. Eszerint, miután megszólal a sziréna áramtalanítás, gázelzárás, okmányok, ivóvíz és élelmiszer összeszedése után a lehető legrövidebb idő alatt a legközelebbi óvóhelyre kell vonulni, vagy ha nincs a közelben, úgy lehetőleg valami védett, ablaktól távoli részébe a lakásnak, háznak.
A Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás tájékoztatása szerint légiriadó esetén az FM rádió 101,6, 101,9 vagy 107,2 MHz-én követhetők nyomon a regionális katonai igazgatás utasításai.
Hasznos lehet a légvédelmi riadót jelző mobil alkalmazás letöltése az okostelefonra, ha véletlenül nem hallaná a külső szirénát, ezen keresztül mindenképp észlelni fogja. Az applikáció működéséhez nem szükséges internet-hozzáférés. Az iOS és az Android operációs rendszerrel is kompatibilis. A letöltést követően meg kell adni a tartózkodás helyet, megyét és a kistérséget. Az alkalmazás azonnal értesít a veszélyről, még akkor is, ha a telefon néma üzemmódban van. Az elmúlt napokban olyan térképes alkalmazásokat is kifejlesztettek, amelyeken fel van tüntetve az óvóhelyek pontos helye, ezekkel meg lehet tervezni az eljutáshoz szükséges legoptimálisabb útvonalat.
A háború első napjaiban kiderült, hogy nem minden óvóhely és tömbház alatti pince áll készen arra, hogy ott hosszabb ideig emberek tartózkodjanak.
Így Beregszász és Ungvár polgármestere is azt kérte a lakosoktól, hogy legyenek kezdeményezőek. Ürítsék ki, takarítsák ki a hozzájuk legközelebb eső ilyen helyiséget, esetleg készítsenek be alapvető fontosságú dolgokat, mint például ülőalkalmatosságokat, ivóvizet és tartós élelmiszert.
A hatóságok és a polgármesterek kiemelik, a legfontosabb, hogy ha szól sziréna, ne pánikoljanak, de vegyék komolyan a jelzést.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője a napokban az Ukrajinszka Pravdának adott interjúban részletesen taglalta a légiriadóval kapcsolatos tudnivalókat. Elmondta, a hadsereg állományában tevékenykednek azok a rádiótechnikai és radaregységek, amelyek feladata az ellenséges objektumok felderítése a légtérben és a kozmikus térben. Ezek észlelik az ország irányába tartó repülőgépeket és rakétákat.
A szóvivő elárulta, az ellenséges repülőgép és vagy rakéta észlelését követően perceken belül megszólalnak a légvédelmi szirénák, az érintett régiókat telefonon értesítik a fenyegetésről.
– Amennyiben a rakéta a Fekete-tengertől Kijev felé tart 800 km/h sebességgel, akkor a fővárosban tartózkodóknak több mint egy órájuk van arra, hogy biztonságba húzódjanak – fogalmazott. – Viszont amennyiben 300 kilométerre az ukrán fővárostól, Fehéroroszország területéről indítják a rakétát, ez az idő körülbelül 20 percre csökken. Feltéve, ha nem semmisíti meg az ukrán légvédelem. Hozzátette: a légvédelem csak hozzávetőlegesen tudja rögzíteni a rakéták és repülők útvonalát, számításba véve azt is, hogy a célpont irányt változtathat. Ezért amennyiben a Fekete-tenger térségéből lőnek ki rakétákat, a célpontok között szerepelhet Odessza, Mikolajiv, Umany, Tulcsin, Nemiriv, Vinnica, Zsitomir és Luck. Mivel nem tudni pontosan, hová tartanak a rakéták, ezért az összes, ebben a vonalban és a több száz kilométeres sugarú körben elrendelik a légvédelmi riadót.
Ihnat elismerte, nem minden légi célpontot észlelnek a radarok, így előfordultak esetek, hogy a légicsapásokat megelőzően nem szóltak a szirénák. Ez történt március 11-én és 13-án, amikor rakétákat lőttek ki Ivano-Frankivszk megyére.
Kiemelt kép: Harkiv központja
Aktuális háborús élő hírfolyamunkat itt találja:
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
