Szerhij Nikolajcsuk a GDP csökkenéséről, a partnerek segítségéről és az ukrán „Marshall-tervről”.
Szerhij Nikolajcsuk, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnökhelyettese nemrég még a gyorsuló infláció kockázatairól, valamint az európai, az amerikai egyesült államokbeli és Ukrajna központi bankjainak szigorúbb politikájáról beszélt. A jegybank elnökhelyettese a háborús időkben kialakult változásokról a Forbesnak adott interjút, ebből szemelgetünk.
Bujdosó Ivett
Mennyit veszített Ukrajna gazdasági potenciáljából az orosz agresszió kezdete óta, kapott pénzt az ország a nemzetközi partnerektől, illetve hogyan lehet a leghatékonyabban felépíteni a háborús gazdaságot?
„Az ukrán vállalkozások 30 százaléka leállt”
Az országban jelentősen visszaesett az üzleti tevékenység, mindenekelőtt azokon a területeken, ahol harcok folynak. Más területeken az ellátási lánc zavaraitól, a hadkötelezettség és a kényszermigráció miatti munkaerő-veszteségtől szenvednek. Ennek ellenére azt látjuk, hogy a háború első napjainak megrázkódtatása után a gazdaság elkezdett alkalmazkodni a háborús körülményekhez. Nagyon fontos, hogy a pénzügyi szektor továbbra is megfelelően működjön.
A GDP-t most nehéz megbecsülni, a második negyedévi dinamikát még nehezebb, mert az a háború időtartamától függ.
A cégek mintegy 30 százaléka teljesen beszüntette tevékenységét, 45 százalék csökkentette a termelést. Ezek az adatok nem vonatkoznak az egész országra, ugyanis nyugaton folytatódik a többé-kevésbé normális gazdasági élet.
Az IMF előrejelzése szerint 2022-ben 10 százalékos GDP-csökkenés várható, amennyiben a harcok hamarosan véget érnek, hosszabb háború esetén a 25-35 százalékot is elérheti a gyengülés. Ezek a becslések a háború első hetében mért mutatók alapján készültek.
Akár 20 százalékos infláció is lehet
Az IMF idén 20, 2023-ban pedig 10 százalékos inflációt prognosztizál. Ukrajna csak három-négy év múlva tudja stabilizálni az árak növekedési ütemét az 5 százalékos célszinten. Most a kevésbé elérhető vagy a meglehetősen nehezen szállítható termékek drágulnak. De általában véve a helyzet nem tűnik ellenőrizhetetlennek, nem utal hiperinflációs folyamatokra.
Stabilizáló tényező a hrivnya hivatalos árfolyamának rögzítése. Emellett sok vállalkozó erkölcstelennek tartja termékei és szolgáltatásai árának emelését a háború idején.
Nincs devizapánik
2014 óta komoly reformok történtek mind a monetáris szférában, mind a bankszabályozási szektorban. Ennek meglett az eredménye. További szempont, hogy a lakosságnak nincs szüksége a feketepiaci valutavásárlásra. A külföldre utazók kényelmi szempontból is bankkártyát használnak. A többiek is minden pénzügyi tranzakciót lebonyolíthatnak a hivatalos bankrendszeren keresztül. Emellett a jegybanknak lehetősége van a külföldi tőkekiáramlás megakadályozására.
Az energiaszektor helyzete kevésbé fenyegető
Az ukrajnai háború nagyon erős hatással van a nemzetközi élelmiszer- és energiapiacokra. Amennyiben a harcok folytatódnak, és az ukrajnai vetési kampány kudarcot vall, a világnak komoly élelmiszerár-emelkedésre kell számítania. Becslések szerint ez a következő 12 hónapban 40-50 százalékos dráguláshoz vezethet.
A kőolaj árát sokféle tényező befolyásolja. A tarifa először hordónként közel 140 dollárra ugrott, majd 100 dollár alá esett. Ennek oka nemcsak a háborús kilátásokban keresendő, az árra hatással vannak az Irán körüli események, illetve a koronavírus-járvány újabb tombolása Kínában.
Oroszország természetesen nagy beszállító, de a világ képes lesz kompenzálni a veszteséget. Az élelmiszerről ugyanez nem mondható el.
„A vállalatok lassan átállnak a katonai igények kielégítésére”
A háborús gazdaság két fő célnak kell hogy megfeleljen. Először is segítenie kell a hadsereget, másodszor pedig biztosítania kell a hátország működését. A vállalatok lassan átállnak a katonai igények kielégítésére. A közlekedési ágazat aktív szerepet vállal a lakosság evakuálásában. Érdemes megemlíteni az együttműködést a korábban erősen versengő ágazatokban is, mint például a mobilszolgáltatók belföldi roamingja.
Szerhij Nikolajcsuk szerint amit most Ukrajnában látunk, az egybeesik a nemzetközi tapasztalatokkal, amikor nemcsak az állami, hanem a magáncégek is a közjóért dolgoznak anélkül, hogy a profit maximalizálására törekednének.
Az önkéntesség mellett normális piacgazdaság áll fenn, amely továbbra is támogatja a társadalmat és a hadsereget, adót fizet az állami költségvetésbe.
Folyamatos a nemzetközi partnerek támogatása
Már 1,4 milliárd dollár futott be a Nemzetközi Valutaalaptól. Az Európai Unió (EU) átutalta a makroszintű pénzügyi támogatás első, 300 millió eurós részletét, dolgoznak a második csomag folyósításán. A Világbank 311 millió dollárt küldött. Így az NBU tartalékai most még nagyobbak, mint a háború előtt.
Aktív tárgyalások folynak egy külön alap létrehozásáról Ukrajna számára, amelyet a G7-országok finanszíroznak majd, és más fejlett országok is csatlakoznak hozzá. Ennek a mechanizmusnak kulcsfontosságú elemévé kell válnia Ukrajna támogatásában az orosz agresszió elleni küzdelemben. Amíg azonban folynak a tárgyalások, konkrét összegekről nem beszélhetünk.
Az ukrán „Marshall-terv”
A II. világháború utáni Németországban a forrásokat elsősorban a közlekedési infrastruktúra újjáépítésére fordították. Ukrajnának ezenkívül más ágazatok újjáépítésére is összpontosítania kell, lakhatást kell biztosítani mindazoknak, akik elvesztették azt a háború alatt. Ez nem zárja ki azt a tényt, hogy az áldozatok nemzetközi bíróságokhoz forduljanak kártérítést követelve az agresszortól. A következő feladat az uniós szabványokhoz való közelítés folytatása. Rengeteg a feladat, melyek teljesítése nélkül lehetetlen a további közeledés az európai országok családjához.
Aktuális háborús élő hírfolyamunkat itt találja:
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
