Ma Törökországban folytatódnak az orosz–ukrán béketárgyalások. David Arahamija, a Nép Szolgája parlamenti frakciójának vezetője, az ukrán tárgyalódelegáció tagja azt közölte, hogy a felek vasárnap állapodtak meg abban, hogy hétfőn Törökországban személyesen ülnek le a tárgyalóasztalhoz. Az orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Medinszkij megerősítette a hírt, annyiban korrigálva, hogy március 29–30-án kerülhet sor az egyeztetésre. A béketárgyalásokról eddig kiszivárgott információk nem sok jóval kecsegtettek, kérdéses, Törökországban sikerülhet-e közelíteni az álláspontokat. Csupán egyetlen témában – Ukrajna hajlandó lehet lemondani a NATO-hoz való csatlakozásról – mutatkozik kompromisszumkészség, minden más orosz követelést Kijev elutasít. Moszkva azt szeretné, ha Ukrajna lemondana a Krímről és a donbászi térségről. Ráadásul utóbbi kapcsán eddig az volt a követelés, hogy Kijev ismerje el a kelet-ukrajnai “népköztársaságok” függetlenségét, ám újabban már arról lehet hallani, hogy krími példára ott is népszavazást tartanának az önkényesen kikiáltott formációk Oroszországhoz csatlakozásáról, ami még inkább visszavetheti a diplomáciai rendezés esélyét. Hétfő, az ukrajnai háború harmincharmadik napja. Kövesse élő hírfolyamunkat:
20:53
Kijevi polgármester: háromszáz városlakó elhunyt, ezret kórházban ápolnak
Az orosz agresszor tüzérségi támadásai során Kijevben 300-an elhunytak, ezren megsérültek, 300 épületet leromboltak, mondta el Vitalij Klicsko a Die Presse-nek adott interjújában.
Az ukrán főváros polgármestere kifejtette, a lakosok közel fele elhagyta lakhelyét, elsősorban a gyerekek, a nők és az idősek. A férfiak biztonságosabb helyre vitték családjukat és visszatértek Kijevbe. Hozzátette, az embertelen támadások során több Kijev melletti kisebb város mára teljesen megsemmisült, így Irieny, Hosztomel és Borogyanci. De hasonló rombolás zajlik Csernyihivben, Harkivban, Mariupolban is.
A kérdésre, vajon hogyan képes a főváros ellenállni a világ egyik legerősebb hadseregének, Klicsko azt mondta, a válasz egyszerű: az orosz katonák pénzért harcolnak,
Eddig 565 milliárd dollárt veszített Ukrajna a háború miatt
A háború kitörése óta Ukrajnát ért egyszeri veszteségek összege elérte az 564,9 milliárd dollárt – jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter.
Csaknem 119 milliárd dollárnyi kár keletkezett az infrastruktúrában, ugyanis közel 8 ezer kilométer út, több tucat vasútállomás, repülőtér sérült vagy semmisült meg.
A 2022-ben elérhető GDP-veszteség 112 milliárd dollárra rúg. Hozzávetőlegesen 90,5 milliárd dollár a polgári lakosság kára, hiszen 10 millió négyzetméter lakás, 200 ezer autó, 5 millió ember élelmezésbiztonsága szenvedett kárt.
A vállalkozások és egyéb szervezetek veszteségei elérik a 80 milliárd dollárt. 54 milliárd dollárral lett kevesebb az ukrán gazdaságba invesztált befektetések összege.
48 milliárd dollárhoz közelít az állami költségvetés vesztesége.
„Megjegyzendő, hogy a számok napról napra változnak, és sajnos egyre csak nőnek. Ezért Ukrajna minden akadály ellenére kártérítés behajtását fogja követelni az agresszortól. Mind bírósági határozattal, mind pedig Oroszország befagyasztott vagyonának Ukrajnába történő átruházásával. A büntetés elkerülhetetlen, és Oroszország viselni fogja tettei következményeit” – hangsúlyozta Julija Szviridenko.
Zelenszkij: holtan találtak több elrabolt polgármestert
Az orosz erők által elrabolt ukrán polgármesterek közül többet holtan találtak meg – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Economist című brit lapnak adott nyilatkozatában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett hétfőn.
“Elrabolják városaink polgármestereit. Néhányukat megölték. Néhányukat nem találjuk. Néhányukat már megtaláltuk holtan” – idézte az elnököt a hírportál. Zelenszkij ugyanakkor azt nem árulta el, kik azok a polgármesterek, akiket már holtan találtak. Hozzátette, hogy az orosz megszállók lecseréltek néhány polgármestert Ukrajnában. Szavai szerint az orosz hadsereg ugyanazokat a módszereket alkalmazza az általa most elfoglalt ukrajnai területeken, mint 2014-ben a Donyec-medencében.
200 millió hrivnya lakossági adomány gyűlt össze a Gyija alkalmazással
A Gyija mobil alkalmazás segítségével 200 millió hrivnyát gyűjtött a lakosság az ukrán hadseregnek.
Ezt az összeget 200 ezer ember ajánlotta fel, közölte a digitális átalakulásért felelős miniszter. Mihajlo Fedorov a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írja, a felajánlások a Térj vissza élve elnevezésű Alapba kerülnek, mely katonai felszerelést vásárol belőle a hadsereg számára.
Így többek között 3680 darab éjszakai és nappali optikát (hőkamerák, hőirányzékok, hőkamera fúvókák, optikai irányzékok, távcső), 12 206 golyóálló mellényt, 5 660 sisakot, 11 905 kommunikációs berendezést és 357 ezekhez szükséges alkatrészt adtak át a katonaságnak. Ezen kívül 391 mobil router, 2372 kvadrokopter, 11 katonai pilóta nélküli légirendszer, 1365 laptop, 1173 okostelefon, 426 TV és monitor mobil és helyhez kötött parancsnoki állomásokhoz, 697 táblagép, 1,158 egyéb irodai berendezés (számítógépek, vezetékes telefonok, nyomtatók, számítógépes egerek, hozzáférési pontok stb.), 73 autó, 1317 áramfejlesztő került beszerzésre.
Irpiny felszabadult!
Az ukrán védők felszabadították Irpinyt – közölte a város polgármestere.
Olekszandr Markusin tájékoztatása szerint folyik a város megtisztítása, de figyelmeztette a lakosokat, hogy még veszélyes visszatérni otthonaikba.
„Irpinybe visszatérni egyelőre veszélyes. Megerősítjük új állásainkat, s megyünk tovább, hogy felszabadítsuk Bucsát, Hosztomelt és Vorzelt” – közölte a polgármester.
Markusin nem zárta ki az orosz ellentámadás lehetőségét, kijelentette, megvédik városukat.
Ukrán igazságügyminiszter: a háborús bűnösöket minden országban letartóztatják
Oroszország politikai és katonai vezetőit a legtöbb országban letartóztatják, ha bebizonyosodik, hogy részt vettek az ukrajnai háborús bűnökben.
Ha a Nemzetközi Büntetőbíróság elismeri a háborús bűnök tényét Ukrajnában, az orosz katonákat és az ezekben a bűncselekményekben érintett más személyeket elfogják bármely országban, amely elismeri ennek a bíróságnak a joghatóságát, közölte Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter.
Megjegyezte, hogy az emberiség elleni bűncselekmények és a népirtás elkövetői potenciális bűnözők, akik ellen már nyomozás folyik, mivel 42 ország már nyújtott be ez irányú kérelmet. A diplomata-útlevél sem segít majd ezeken az oroszokon, bármelyik európai vagy más, a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát elismerő ország területén letartóztatják őket.
Havi 2220 hrivnya: segélyközpont nyílt Munkácson
A Munkácsi Városi Adminisztratív Szolgáltatásokat nyújtó Központban létrehozott belső menekültek számára kialakított sürgősségi, többcélú pénzügyi segélyezési és nyilvántartási központot az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Hivatala a Kárpát Régió Nemzetközi Alapítvánnyal közösen hívta életre, közli a Latorca-parti város önkormányzata.
A belső menekültek pénzért folyamodhatnak a központhoz, egy személy havi 2220 hrivnyát kaphat. Az összeget három hónapon keresztül olyan lakóhelyüket elhagyni kényszerült családoknak fizetik ki elsősorban, akik a veszélyeztetett kategóriáiba tartoznak, így az egyedülálló szülőknek, a kettőnél több gyermeket nevelő szülőknek, az időseknek, a fogyatékkal élőknek és olyan családoknak, amelyekben speciális szükségletű személy is van. Az emberek a pénzt belátásuk szerint bérleti díjra, élelemre, higiéniai cikkekre stb. költhetik. A pénzügyi támogatás igényléséhez elegendő felmutatni egy személyazonosító okmányt. A rászorulók segítését nemzetközi adományozók biztosítják.
A hónap során Munkács több mint 14 ezer menekültet fogadott, közülük csaknem 4000 gyerek.
8-22 százalékkal emelheti a globális élelmiszerárakat az orosz invázió hatása
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint az Ukrajna elleni orosz háború negatív következményekkel jár a globális élelmiszerpiacra. Oroszország és Ukrajna a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek jelentős termelői és exportőrei.
A FAO előrejelzése szerint “a két országból származó gabona- és napraforgómag-export hirtelen és meredek visszaesésének lehetséges hatásait a 2022/2023-as mezőgazdasági szezonban csak részben tudják majd ellensúlyozni az alternatív források”. Számos más exportáló ország termelési és ellátási képességét korlátozhatják a magas termelési és ráfordítási költségek, áll a szervezet közleményében, amely szerint “az ebből eredő globális kínálati hiány az amúgy is emelkedő nemzetközi élelmiszer- és takarmányárakat 8-22 százalékkal növelheti”.
A szervezet szakértői szerint a 2022/2023-as mezőgazdasági szezonon túl is fennmaradhat “jelentős kínálati hiány a gabona- és napraforgópiacon”, ha az orosz invázió magasan tartja a kőolaj árát, és a két ország világexportban való részesedésének csökkenését meghosszabbítja. Ez akkor is megtörténik, ha az alternatív termelő országok a magasabb termékárakra válaszul bővítik termelésüket.
A logisztikai kockázatokat kommentálva a FAO megjegyezte, hogy Ukrajnában a szárazföldi szállítás és a tengeri kikötők infrastruktúrájának, valamint a raktározási és feldolgozási infrastruktúra károsodásától tartanak.
A FAO szakértői szerint Ukrajnában az őszi vetésű gabona 20-30 százaléka maradhat betakarítatlan és jelentős a bizonytalanság a tavaszi vetési kampány kapcsán is.
A katonai invázió áldozatait támogató Jogi Iroda nyílt az UNE-n
Az Ungvári Nemzeti Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának bázisán megkezdte munkáját a katonai invázió áldozatait támogató Jogi Iroda.
Az iroda feladatai közé tartozik a szervezés és tanácsadás nyújtása azoknak a személyeknek, akik már menekültstátuszt szereztek külföldön vagy szándékukban áll kérvényezni azt. Az egyetem jogászai és európai partnerei segítik a belső menekülteket, gyűjtik és rögzítik a háború kapcsán történt emberjogi jogsértéseket.
Az iroda elérhetőségei:
tel: +380 (98) 425 99 49
e-mail: [email protected]
https://www.uzhnu.edu.ua/uk/infocentre/46246
Háborús élő hírfolyamunkat itt találja:
Lakosságarányosan eddig Magyarországra érkezett a legtöbb menekült
Lakosságarányosan eddig Magyarországra érkezett a legtöbb, a hétfői adatok szerint 530 587, az ukrajnai háború elől menekülő ember, közölte a kormányszóvivő a humanitárius tanács ülése után tartott hétfői budapesti sajtótájékoztatón.
Szentkirályi Alexandra elmondta, a menedékes kérelmek száma is napról napra emelkedik, 7947 ember nyújtott be ilyen kérelmet az elmúlt bő egy hónapban.
Értékelése szerint a háború kitörése óta eltelt időt elképesztő munka és óriási összefogás jellemezte, a magyar kormány, a segélyszervezetek, a civilek, az önkormányzatok az első percben reagáltak a humanitárius válságra.
Soltész Miklós államtitkár, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta, egyértelmű a magyar álláspont: az ország segítséget ad minden menekültnek, de nem szállít és nem enged át a határain sem fegyvert, sem katonát.
Beszámolt arról is, hogy meghaladta a 800 millió forintot a magyar állampolgárok felajánlása a Híd Kárpátaljáért segélyprogram 1357-es adományvonalán, valamint a 11711711-22222222 számlaszámon.
Ma lehetetlen evakuációs folyosók létesítése
Ma nem folytatódhat a civil lakosság kimenekítésére a háborús zónákból.
Amint azt Irina Verescsuk reintegrációs miniszter Telegram csatornáján közölte, a mai napon el kell halasztani a humanitárius folyosók kialakítását. Az ukrán felderítés információi szerint ugyanis az orosz megszállók provokációkra készülnek a kijelölt útszakaszokon. Ezért közbiztonsági okokból ma nem nyitunk humanitárius folyosókat, erősítette meg a tárcavezető.
143 kiskorú áldozatot követelt eddig a háború
Oroszország Ukrajna elleni háborúja során már 143 kiskorú vesztette életét.
Ukrajna főügyészségének mai közleménye szerint további 216 gyerek különféle súlyosságú sérülést szerzett. A Harkiv, Luhanszk és Kijev megyei támadások során csak az elmúlt 24 óra alatt 4 kiskorú hunyt el és 3 megsebesült. Egy 15 éves tinédzser egy herszon megyei kórházban halt bele sérüléseibe.
A megszállók tovább bombázzák az oktatási intézményeket, már 733 iskolában keletkeztek károk, 74 teljesen romba dőlt. A folyamatos harcok miatt a negatív számok folyamatosan emelkednek.
Csaknem 600 Starlink Musk állomást adtak át az ukrán kórházaknak
Elon Musk multimilliárdos mérnök, a SpaceX cég tulajdonosa 590 StarLink műholdas internetállomást adott át az ukrajnai egészségügyi intézményeknek.
Az Ukrán Egészségügyi Minisztérium sajtószolgálatának közleménye szerint a StarLink termináloknak köszönhetően a kórházak zavartalan hozzáférést kapnak a műholdas internethez. Kommunikációs kimaradások esetén minden állomás képes lesz Wi-Fi-jelet sugározni. A szaktárca hangsúlyozza, hogy az egészségügyi intézmények olyan területeken is hozzáférhetnek a műholdas internethez, ahol a harcok miatt nincs kapcsolat.
A Starlink egy innovatív kommunikációs technológia, amelyet arra terveztek, hogy internetkapcsolatot biztosítson olyan régiókban és az óceánok fölött, ahol nincsenek szárazföldi terminálok.
Podoljak: lőszerekre van szükségünk
Ukrajnának fegyverekre és lövedékekre van szüksége, hogy megháromszorozza az orosz csapatok veszteségét – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója.
Hozzátette, Oroszország naponta 510-530 főt veszít el a harcok során. Ez a szám az ukrán katonaság rendkívül magas harci intenzitását és motiváltságát jelzi. Annak érdekében, hogy megháromszorozzuk Oroszország veszteségeit, szükséges a nagy hatótávolságú tüzérségi rendszerek bevetése, melyekhez azonban jelentős mennyiségű lőszerre van szükségünk.
Az Ukrinform.ua hírportál közlése szerint március 28-án Kijev védői hősiesen feltartóztatják az Orosz Föderáció csapatait, amelyek északnyugatról és keletről próbálják áttörni a város védelmet, hogy átvegyék a kulcsfontosságú utak és települések fellett az irányítást.
Több mint 200 ezren használták már az eVorog chatbotot, hogy leleplezzék az orosz csapatok mozgását
Az orosz invázió kezdete óta több mint 200 ezer ukrán használta az eVorog chatbotot, hogy jelentse az orosz katonák és felszereléseik hollétét – tudatta Mihajlo Fedorov digitális átalakításért felelős miniszter.
A Telegram-csatornán informálhatja a hatóságokat az ellenséges csapatok felszerelésének típusairól és azok számáról fénykép- vagy videófelvétel hozzáadása nélkül, valamint feltüntethetni, hogy pontosan mikor és hol látta az orosz katonai egységek mozgását.
Mariupol polgármestere a város evakuálását sürgeti
Vadim Boicsenko, Mariupol polgármestere a város teljes evakuálását sürgeti – közölte a Sky News.
A polgármester szerint nagyjából 160 ezer ember maradt fűtés nélkül, az ostromlott Mariupol városában.
A lakosok egy részét korábban sikerült evakuálni a humanitárius folyosókon keresztül, de sokan még mindig a városban ragadtak.
Mariupol a stratégiai fekvése miatta az orosz erők egyik kiemelt célpontja, szinte az invázió kezdete óta ostrom alatt áll.
Véget ért a légiriadót Kárpátalján!
Hétfőn a déli órákban légiriadó volt Kárpátalja-szerte. Kijevi idő szerint nem sokkal 13 óra előtt szólaltak meg a légvédelmi szirénák, a légiriadó 13 óra 27 perckor ért véget… A légtér biztonságos!
Már több mint 63 milliárd dollár kár keletkezhetett az ukrán infrastruktúrában
Eddig több mint 63 milliárd dollár kárt okozott az ukrajnai háború az infrastruktúrában – közölte legújabb számításaira hivatkozva a Kijevi Közgazdasági Főiskola.
Az orosz invázió gazdasági hatásait március 24-ig vizsgáló becslés szerint legalább 4431 lakóépületet, 92 gyárat és raktárat, valamint 378 iskolát megrongáltak, leromboltak vagy elfoglaltak az orosz csapatok.
Emellett 12 repülőteret, valamint hét hő- vagy vízerőművet semmisítettek meg, rongáltak meg vagy foglaltak el – tették hozzá.
Állításuk szerint az intézmény előző, március 17-én közzétett becslése óta összesen 3,5 milliárd dollár (1,2 billió forint) értékű kár érte az infrastruktúrát.
Légiriadót rendeltek el Kárpátalján!
A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás 2022. március 28-én, 12 óra 59 perctől (kelet-európai idő) légiriadót rendelt el a megye teljes területére, több városban is megszólaltak a légiszirénák, jeleztek a mobil applikációk. Arra szólítják fel a lakosságot, hogy vonuljanak az óvóhelyekre!
Az ukrán hadseregnek sikerült kiiktatnia egy újabb orosz vadászgépet
Újabb veszteséget szenvedett az orosz légierő, amikor az ukrán légvédelem lelőtt egy Szu-34-es vadászgépet Harkiv megye felett, írja a Mukachevo.net.
A hírt Oleg Szinyegubov, a Harkiv Megyei Katonai Közigazgatás elnöke Telegram csatornáján erősítette meg.
A március 27-én lelőtt vadászgép roncsai Izjum település térségében csapódtak a földbe.
Az ukrán fegyveres erők hivatalos közlése szerint már több tucat repülő járművet sikerült megsemmisíteni.
Egyszerűsítették a járművezetői engedélyek megszerzését
A kormány leegyszerűsítette hadiállapot idején történő vezetésre vonatkozó járművezetői engedélyek megszerzésének eljárását – Bohdan Drapjatij belügyminiszter-helyettes.
A változtatások előírják a járművezetési alkalmasságot igazoló orvosi bizonylat benyújtásának eltörlését a vezetői engedély cseréje, elvesztése vagy ellopása esetén, írja az Ukrinform.ua.
A módosítások a vizsgák lebonyolítására vonatkozó folyamatokat is érintik. A tehergépjármű-vezetők (C1, C kategória) képzési idejét csökkentik a napi képzési órák 2-ről 5-re emelésével, valamint eltörlik az elméleti vizsga letételét a B kategóriából C1, C kategóriába átképzésen részt vevők és a 3 évnél több járművezetői tapasztalattal rendelkezők számára.
A légi szirénák beállítása zajlik Beregszászban
Ne ijedjünk meg, megszólalnak a szirénák a Vérke-parti városban.
Közép-európai idő szerint 11 óra körül a városban lévő szirénák beállítása miatt be fogják kapcsolni a légiriadó-jelzést Beregszászban (a Beregszászi Járási Katonai Közigazgatás és a Beregszászi Esze Tamás gimnázium (internátus) épületein) – tájékoztatott Babják Zoltán polgármester.
Arra kérnek mindenkit, őrizzék meg nyugalmukat!
Három részeg férfi lövöldözött Ungváron
Lakossági bejelentés érkezett tegnap délután az ungvári járőrszolgálat segélyvonalára, írja a Mukachevo.net.
A betelefonáló személy elmondása szerint három férfi a levegőbe kezdett el lövöldözni Ungváron, az Odesszai utcában.
A helyszínre érkező járőrök elfogták a tetteseket. Mint kiderült, a férfiak ittas állapotban volt.
Igazoltatásuk során egyikük sem tudott választ adni a rendfenntartók azon kérdésére, hogy miért tartottak maguknál lőfegyvert és lőttek vele a levegőbe.
Az ügyben eljárást indítottak.
Már 3,8 millió ember hagyta el Ukrajnát
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint február 24-e óta 3,8 millió ember hagyta el Ukrajnát. A távozók körülbelül 90 százaléka nő és gyerek.
Közülük 2,2 millió fő a szomszédos Lengyelországba utazott, több mint 500 ezren pedig Romániába mentek. Az ENSZ becslései szerint mintegy 300 ezer ember távozott Oroszországba, írja a pmg.ua.
Módosították a 6,5 ezer hrivnya állami támogatás kifizetésének határidejét
A Miniszteri Kabinet korlátozta a 6,5 ezer hrivnya állami támogatás kifizetésére vonatkozó kérelmek benyújtásának határidejét.
Ennek értelmében 2022. március 31-e az utolsó nap az eTámogatás program keretében történő segítségnyújtás iránti kérelmek benyújtására, írja a pmg.ua.
Az elmúlt héten 3350-en regisztráltak menedékesként Magyarországon
Az elmúlt egy hét alatt 3350-an nyújtottak be kérelmet menedékeskénti elismerésük érdekében – tájékoztatta az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az MTI-t.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta az elmúlt héten minden eddiginél nagyobb számban regisztráltak menedékesként – jegyezte meg közleményében a hivatal.
A főigazgatóság a háború kitörése óta összesen 7749 személy kérelmét regisztrálta a 2022. március 27. 6:00 órai adatok szerint – tájékoztattak.
A közlemény megerősíti: a főigazgatóság minden segítséget megad a háború elől menekülők regisztrálásában, informálásában, koordinálásában és minden egyéb szükséges feladat ellátásban, szorosan együttműködve a társszervekkel.
A rendvédelmi hatósági munkavégzés gördülékenyen zajlik – tették hozzá.
Megszűnt a vasúti közlekedés az EU és Oroszország között
Az EU-tagországok közül utolsóként Finnország szüntette meg a személy- és teherforgalmat.
A finn vasúttársaság, a VR Transpoint március 27-én megtiltotta az orosz tehervonatok fogadását. Március 28-tól leáll a Szentpétervár–Helsinki gyorsvonat, az Allegro.
Az orosz és a belarusz vasutakat, illetve leányvállalataikat kizárták a Vasutak Nemzetközi Szövetségéből – tájékoztatott a Korrespondent.
Zelenszkij: Kijev nem tárgyal a “nácitlanításról”, a demilitarizálásról és az orosz nyelv védelméről
Ukrajna kész a semlegességről és a biztonsági garanciákról tárgyalni, de a demilitarizálásról és “nácitlanitásról”,23 valamint az orosz nyelv védelméről nem – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz sajtónak az országa elleni háború kezdete óta adott első interjújában, amelyet vasárnap este közölt a Lettországban szerkesztett, orosz és angol nyelvű Meduza hírportál.
Az ukrán elnök rosszallását fejezte ki amiatt, hogy az orosz fél a nyilvánosságnak is kiszivárogtatott ultimátumban fogalmazta meg a Kijevvel szembeni tárgyalási pozícióját. Az orosz nyelv védelmével kapcsolatban azt mondta, hogy “a háború minden napja megkérdőjelezi még a fogalmát is annak, hogy mi is az orosz nyelv”.
“Az emberek ezt nem akarják majd. Az emberek nem akarnak majd (oroszul) olvasni, mozit nézni, beszélni” – vélekedett az elnök.
Zelenszkij azt állította, hogy Ukrajnában mindenki olyan nyelven beszél, amilyenen csak akar. A kölcsönös tisztelet szükségességéről beszélt a szomszédos országok esetében, arról, hogy Kijev a történelem, a nyelv és a kulturális örökség iránti “tükörtiszteletet” rögzítő megállapodásokat kíván kötni velük.
“Szóval, mit jelent ez? Hogy ne játszadozzunk tovább, ahogy a magyarok is játszadoznak ezzel egy kicsit, de kevesebbet, Oroszország pedig többet. Ne játszadozzunk tovább az iskolabezárással Ukrajnában. Ha orosz iskolát akarnak, ha valaki oroszul akar tanulni – magániskolát, tessék, nyissanak, de azzal a feltétellel, hogy ha önök nálunk nyitnak egyet, mi önöknél nyitunk” – fogalmazott az államfő.
Leszögezte, hogy szerinte Oroszországban az orosznak, Ukrajnában az ukránnak kell lennie az államnyelvnek.
Azt mondta, hogy a legfontosabb pontban, a biztonsági garanciák, a semlegesség, és a nem-nukleáris státus kérdésében Kijev készen áll a megegyezésre. “Ha jól emlékszem, emiatt kezdték a háborút” – hangoztatta.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a megállapodást parlamenti ratifikációval és néhány hónapon belül referendumon kell megerősíteni, amelyet kezeseknek kell garantálniuk, és amely szerinte csakis az orosz csapatkivonás után lehet legitim. Az ukrán alkotmányban a szükséges változtatásokhoz a hatályos jogrend értelmében két ülésszak, vagyis egy teljes év szükséges.
Az ukrán államfő ismételten személyes találkozót szorgalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Úgy vélekedett, hogy Oroszország, Ukrajna107 és Fehéroroszország az érintettség okán nem lehet a tárgyalások helyszíne.
Azt mondta, hogy egyelőre nem érti teljesen a békefenntartók Ukrajnába vezénylésére vonatkozó lengyel javaslatot. Hozzátette: lengyel partnereinek elmagyarázta, hogy országának nincs szüksége egy befagyasztott konfliktusra a területén.
Hamisítványnak nevezte azt az állítólagos parancsot, amelyet az orosz védelmi tárca szerint Mikola Balan vezérezredes, az ukrán nemzeti gárda parancsnoka írt alá, és amely Moszkva szerint annak bizonyítéka, hogy Kijev erőszakkal készült visszafoglalni a szakadároktól a Donyec-medencét. Azt állította, hogy minden készülő ukrán támadásra vonatkozó dokumentum hamis, és Kijev sem a Donyec-medence, sem a Krím ellen nem akart támadást indítani.
Felhívta a figyelmet arra, hogy nemrégiben az az álhír kezdett el keringeni, miszerint már elkészültek a kitüntetések, amelyeket a Krím visszafoglalásában részt vevő katonák kaptak volna. Rámutatott, hogy ezekhez járó okleveleken az ő nevét, adományozói minőségben, V.A. Zelenszkijként tüntették fel, amelyből az A az apai nevének rövidítése lenne. Mint mondta, helyesen az O betűt kellett volna használni, ukrán módra, az Olekszandr név után, nem pedig a név orosz megfelelőjének, az Alekszandr-nak a rövidítését.
Viccnek nevezte az állítást, miszerint Ukrajnában katonai biolaboratóriumok működnek. Mint mondta, Ukrajnának emellett nukleáris és vegyi fegyvere sincsen.
Ukrajna katonai célját a minél kevesebb áldozatban, a háború időtartamának lerövidítésében és az orosz erőknek a február 24-i támadás előtti “kompromisszumos területekre” való visszavonulásában nevezte meg. Az állította, hogy az orosz erőknek mintegy 20 ezer katonájuk esett el. (Az orosz vezérkari főnök első helyettese pénteken 1351 halottat ismert el.)
Zeleneszkij a Meduza mellett a Kommerszant és a Novaja Gazeta című lap, valamint a betiltott Dozsgy kérdéseire is válaszolt a Zoomon adott interjúban, amelyet vasárnap egy időben, vasárnap este kívántak megjelentetni. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) azonban felszólította az orosz médiát, hogy ne tegye közzé az interjút, és “ellenőrzést” indított a “felelősség mértékének megállapítására”.
A Roszkomnadzor vasárnap blokkolta a német Bild bulvárlap és Alekszandr Nyevzorov orosz újságíró honlapját, tömeges rendbontásra, szélsőségességre, valamint jogellenes tömegakciókban való részvételre szólító felhívás címén.
Előzmények:
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
