A válaszadók jelentős többsége (88%) elhúzódó háborúra számít Ukrajnában – ez derült ki a Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán az elmúlt héten indított reakciógombos szavazásból.
Szabó Sándor
Második hónapjába lépett az orosz–ukrán háború, és egyelőre nem látszik a vége. A veszteségek már most borzalmasak, több tízezer katona, több ezer civil vesztette életét, Ukrajna pedig romokban van. Milliók menekültek el az országból, sokan közülük Magyarországon keresnek menedéket. Néhány nap után egyértelművé vált, hogy Moszkva villámháborús tervei kudarcot vallottak, az ukrán ellenállás sokkal keményebb, mint arra feltehetően az oroszok számítottak.
Keddi lapzártánkkal egy időben újabb béketárgyalási fordulót tartottak az ukrán és az orosz küldöttség tagjai Törökországban. Házigazdaként Recep Tayyip Erdogan török államfő nyitotta meg a kétoldalú egyeztetéseket, kijelentve: a háború folytatása egyik félnek sem kedvez, annak csak vesztesei lehetnek. Történelmi felelősségnek minősítette azt, hogy a tárgyalófelek olyan döntésekre tudjanak jutni, ami a békét szolgálná.
Ugyanakkor, mint ismert, az előzetes várakozásokhoz képest számottevő eredménnyel zárult az isztambuli ukrán–orosz diplomáciai egyeztetés. A tárgyalások hatására az orosz haderő csökkenti a Kijev és Csernyihiv mellett állomásozó csapatainak létszámát.
A nyugati elemzők szerint a jelenlegi állapotok alapján elhúzódhat a konfliktus. Szakértők egybehangzó véleménye, hogy hiú ábránd valódi áttörést remélni a törökországi egyeztetéstől, a megnyugtató megoldás egyébként is csak a két ország államfőjének találkozóján születhet, de a Kreml szerint ettől még messze vannak a felek.
Így gondolják ezt olvasóink is. Legtöbben, a válaszadók 88 százaléka úgy vélekedik, hogy még hetekig, sőt hónapokig is tarthatnak az ukrajnai harcok. Arra, hogy napokon belül véget érhet a háború, csak nagyon kis (12%) százalékban szavaztak.
Az orosz–ukrán háború lehetséges kimeneteléről, a válsághelyzet békés, diplomáciai rendezésének esélyéről a kárpátaljai születésű Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját kérdeztük.
– Több mint egy hónapja tartanak a katonai műveletek, Ukrajna valóban felülmúlt minden várakozást. Meddig tudja elhúzni az aktív ellenállást Kijev? Kinek kedvez, ha elhúzódik a háború?
– A háború elhúzódása önmagában egyik félnek sem kedvez, hiszen növeli a veszteségeket, felemészti a tartalékokat és kimerítheti a társadalmakat is. A jelenlegi helyzet fennmaradása persze Ukrajna számára kedvezőtlenebb az egyenlőtlen felállásból adódóan, valamint azért, mert az ő területén zajlanak a harcok. Moszkva szemmel láthatóan arra is törekszik – pl. a kőolajtározók kiiktatásával –, hogy összeroppantsa az ukrán hátországot. Ukrajna szempontjából az lehet a döntő, hogy sikerül-e a stratégiai fontosságú eszközökből – fegyverek, üzemanyagok, élelmiszer, gyógyszerek – a hadsereg és a civil lakosság számára is elegendő utánpótlást folyamatosan biztosítani.
– Az eddigi egyeztetések tükrében milyen eredményre vezethetnek a béketárgyalások? Az elmúlt egy hónapban mennyiben változtak a két fél egymással szemben támasztott feltételei, követelései, amelyek előrevetíthetik a háború befejezését?
– A tárgyalások pontos részleteiről keveset tudunk, mindkét fél a maga szempontjából kedvező módon kommentálja azokat, általában szűkszavúan és általánosságban. Hivatalosan mindkét fél kitart az eredeti céljai mellett, tekintettel azonban a tárgyalások folytatására, könnyen lehet, hogy valójában már több pontban közeledtek az álláspontok. Ilyen lehet elsősorban a semlegesség kérdése. Kijev kész lemondani a NATO-csatlakozásról, ha megfelelő biztonsági garanciákat kap. A területi kérdések körül lesz a legnehezebb kompromisszumra jutni, azokban mindkét fél hajthatatlannak tűnik jelenleg.
– Amennyiben sikerül megállapodni a feleknek, mennyire lesz stabil a fegyvernyugvás, esetleg a béke hosszú távon, ismerve, hogy a kelet-ukrajnai válság „befagyott konfliktussá” vált?
– Az ukrán vezetés azért is ragaszkodik a biztonsági garanciákhoz, hogy a jelenlegi harcokat lezáró békekötés után ne ismétlődhessen meg a mostani helyzet. A stabil és nemzetközileg is elismert rendezés egyébként mindkét félnek előnyösebb lenne egy „befagyott konfliktusnál”, hiszen a tisztázatlan nemzetközi helyzet Oroszország számára a szankciók fenntartásával, Ukrajna számára pedig jelentős területek feletti ellenőrzés meghatározatlan ideig tartó elvesztésével járna.
– Az ukrán elnök már többször is kifejezte szándékát a Putyinnal való személyes találkozóra, mivel abban bízik, hogy ez véget vethet a háborúnak. Mennyi az esélye jelenleg egy Zelenszkij–Putyin találkozónak?
– Egy államfői szintű találkozóra vélhetően már csak a tárgyalások lezárásaként kerülhet sor.
–Az isztambuli tárgyalások előrelépést hoztak a békefolyamatban?
– Egyelőre nehéz megállapítani, hogy valódi előrelépés vagy csak pillanatnyi közeledés, esetleg annak imitációja történt Isztambulban. Ami tény, hogy Kijev környékén visszavonulásba kezdtek az oroszok, azonban az is igaz, hogy ez nem valódi kivonulás, inkább átcsoportosítás, az ukrán főerők ellen küzdő orosz csapatokat kívánják ily módon megerősíteni. De a tárgyalások témáit érintő javaslatokat illetően is számos buktató lehet, a semlegesség kérdésében ugyan közeledtek az álláspontok, nem világos, kik és milyen módon lennének hajlandóak garantálni Ukrajna biztonságát, ahogy az sem, hogyan lenne lehetséges egy erről szóló népszavazás megrendezése, ugyanis kétséges, hogy az oroszok, hacsak katonai okokból nem kényszerülnek rá, kivonulnának valamilyen szerződéskötés előtt. A Krím és Donbasz kérdésének elodázására tett javaslatok kapcsán is hajthatatlannak tűnnek a felek, Ukrajna kitart területi egysége mellett, az oroszok pedig fenntartják követeléseiket. Szintén problémát okozhat, hogy a radikálisabban gondolkodó társadalmi rétegek mindkét országban árulásként értékelhetik akár a legkisebb engedményeket is. Ezt láthattuk az orosz tárgyalódelegáció vezetőjét, Vlagyimir Megyinszkijt, valamint a tárgyalásokon résztvevő orosz oligarchát Roman Abramovicsot ért kritikák kapcsán. Ukrajnában pedig a Petro Porosenko volt elnök körüli személyek bírálják gyakran az ukrán kormányzatot, túl engedékenynek tekintve azt.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat itt olvashatja!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
