Denisz Smihal miniszterelnök bejelentése szerint az Oroszország által indított háború miatt az ország gazdasági vesztesége naponta mintegy 2 milliárd hrivnyát tesz ki. A helyzet azonban nemcsak az állam, hanem a polgárok szintjén is komoly költségeket jelent.
Bujdosó Ivett
A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán arról kérdeztük olvasóinkat, megérezte-e pénztárcájuk a gazdasági visszaesést. Válaszadóink, néhány kivételtől eltekintve, szinte egyhangúlag költségeik növekedéséről számoltak be.
Dr. Bacsó Róbert közgazdász szerint a gazdasági visszaesés megítélése szubjektív, sok függ attól, milyen jövedelemmel rendelkezik az illető. Jelen helyzetben az sem mellékes, az ország melyik megyéjében tartózkodik, él és/vagy dolgozik az adott személy.
– Sajnos a jövedelmek csökkenő tendenciájáról beszélhetünk. Sokan elveszítették az állásukat, az aktív harci cselekmények helyszínein végbement pusztítás rengeteg vállalkozást tett tönkre, gyárak, üzemek tűntek el. Ilyen esetben a bérek folyósítása is képtelenség. Tart a veszteségek felmérése, egyelőre nincsenek pontos adatok a megsemmisült vállalkozások számával kapcsolatban – fejtette ki a közgazdász. – Több cég az átköltözés mellett döntött, számos vállalkozás Kárpátalját választotta új „otthonának”, így ez megyénknek többletbevételt, lakosainknak új munkahelyeket teremt.
Dr. Bacsó Róbert hozzátette, az állami költségvetésben jelentős összegeket csoportosítanak át a hadiszükségletekre.
– Nagyrészt a nyugdíjalap és az oktatási minisztérium „zsebéből” húzzák ki a pénzt. Szinte teljesen kiürült az ország fejlesztésére szánt kassza, illetve a különféle bérkiegészítéseket is elvágták, sőt, egyes helyeken az alkalmazottakat fizetetlen szabadságra küldték. Mindez azt bizonyítja, hogy több vállalkozásnál akadozik az alapbérek kifizetése is – mondta.
A közgazdász figyelmeztetett, az infláció 10 százalék feletti lesz, ugyanis az importtermékek drágulása helyben is jelentős áremelkedéshez vezethet.
– Az állam egyelőre szabályozza az alapvető élelmiszerek és az üzemanyag árát, ám ez a világpiaci árak növekedésével rövid időn belül tarthatatlanná válhat. Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelzései szerint az ukrán nemzeti össztermék a harmadával csökkenhet.
A megyei fogyasztóvédelmi szolgálat nem észlel jelentős emelkedést az élelmiszerárakban – derült ki a napokban közzétett tájékoztatásukból. Mint ismeretes, a kormány február 24-től elrendelte az alapvető élelmiszerek árának folyamatos ellenőrzését. A lista már harminc terméket tartalmaz. A fogyasztóvédők szerint a liszt drágult a legnagyobb mértékben, 14 százalékkal. 10 százalékos emelkedést tapasztaltak a hajdina, 5 százalékot a sertés- és a borjúhús, 8 százalékot a tejföl esetében.
Kucik Katalin vállalkozó és családja élelmiszerüzleteket működtet. Lapunk megkeresésére elmondta, vásárlóik nagy része megfontolja, mit tesz a kosarába.
– A korábbi vásárlókörünk számottevően csökkent, ugyanis többen külföldre menekültek a háborús helyzet miatt. A forgalmunk – a belső menekültek megérkezésével – nem változott. Az árak sajnos emelkedtek, ez ellen mi sem tudtunk tenni – fejtette ki.
A vállalkozó tapasztalatai szerint módosultak az igények, változott a vásárlók prioritása.
– Kelendőek lettek a zöldségek, gyümölcsök, friss salátakeverékek. Azt vettük észre, hogy nőtt az egészséges táplálkozást követő vásárlóink száma. Többen keresik a vajat, csökkent az igény a margarinra. Igyekszünk lépést tartani a kereslettel, ez alapján módosítjuk mi is a kínálatunkat – jegyezte meg Kucik Katalin.
