Éles vita alakult ki Kijev és Kisinyov között az orosz–ukrán háború kapcsán. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azzal vádolta meg a Moldovai Köztársaságot, hogy egyszerre igyekszik lojális lenni Kijevhez és Moszkvához. A moldáv vezetés válaszként nyomatékosította: mindent megtesz Ukrajna és az ukrán menekültek támogatásáért.
Az ukrán miniszterelnök-helyettes azért is méltatlankodott, hogy a Moldovai Köztársaság egyfajta „pótkocsiként” csatlakozott Ukrajnához, és úgyszintén letette az európai uniós csatlakozási kérelmét.
Verescsuk egy interjúban ukrajnai látogatásra szólította Maia Sandu moldovai elnököt, hogy „meggyőződjön arról, keményebben kell fellépni Oroszországgal szemben”. Elmondta: Moldovát is Ukrajna, „a megerőszakolt ukrán nők” védelmezik.
A Moldovai Köztársaság elnöki hivatala reagálásában leszögezte: országuk erején felül segít Ukrajnának, egyebek mellett menedéket nyújt kilencvenezer ukrajnai menekültnek, az első naptól fogva elítélte az orosz agressziót, emberiesség elleni bűncselekménynek minősítette a bucsai és más helyeken történt atrocitásokat, kiállt Ukrajna mellett az ENSZ-ben, és eleget tett a nemzetközi pénzügyi szankcióknak.
A Moldovai Köztársaság kijevi nagykövete, Valeriu Chiveri a kijevi bírálatokkal kapcsolatban azt mondta, „az érzelmeken alapuló és a valóságtól elszakadt kijelentések nem segítenek, hanem éppen ellenkezőleg, megosztanak”.
Az etnikailag és politikai szempontból is rendkívül megosztott Moldovai Köztársaság vezetése nem feltétlenül Oroszország katonai agressziójától tart, hanem a válság okozta elszegényedés, esetleges gázhiány miatti belső elégédetlenség felerősödésétől, amely újra a hatalomba emelheti az oroszbarát erőket Moldovában.
