A Rejting szociológiai csoport azt kutatta, milyen milyen pszichológiai jelei vannak a háborúnak.
A háború ideje alatt az érzelmi stresszindexe 2,7-ről 3,5-re emelkedett. A megkérdezettek közel 50 százaléka értékelte roppant feszültnek vagy feldúltnak az állapotát.
Nyugodt érzelmi állapotban csak a válaszadók 8 százaléka volt. A háború előtt ez az arány 22-26% között mozgott.
A felmérésből kiderült, az idősebb korosztály tagjai a leginkább frusztráltak. A nők majdnem 60 százalékának magas vagy nagyon magas az érzelmi stresszszintje, míg ez a mutató a férfiaknál csak 35%.
A nehéz körülmények között élők túlnyomó többsége (74%) szintén nyugtalannak értékelte az állapotát.
A válaszadók mindössze 5%-a mondta azt, hogy nehéz helyzetben van. További 44%-nak vannak nehézségei, de tűrik. A válaszadók 51%-a viszonylag normális körülmények között él.
A felmérésben részt vett emberek 50%-a próbálja megoldani problémáit.
A szociológusok állítják, háborús körülmények között ez a helyzethez való jó alkalmazkodás és a saját életükért való felelősségvállalás mutatója is egyben.
A megkérdezettek 35%-a még kivár, nem siet a döntésekkel.
13% más emberektől kér támogatást (képes másokra támaszkodni, és bevonni őket a döntésekbe).
Összességében megjegyezhető, hogy a nehéz életkörülmények közötti pozitív jellegű viselkedés a válaszadók 63%-ára jellemző.
