Nemrég az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási és Tudományos Intézetének (UMOTI) Bercsényi Miklós Könyvtárában kerekasztal-megbeszélésre került sor, melyen az Ungvári Nemzeti Egyetem képviselői találkoztak az Ukrajna keleti megyéiből Kárpátaljára menekített egyetemek képviselőivel, közölte az UMOTI.
A találkozó elsőrendű célja az volt, hogy felmérjék azokat az igényeket, amelyek a nálunk menedékre talált egyetemi oktatók körében felmerültek, s lehetőség szerint gyakorlati segítséget nyújtsanak számukra a mindennapi élet, illetve az egyetemi oktatás újraszervezésében, közölte az UMOTI a weboldalán. A találkozón Anatolij Szatyukov, Pavlo Bivijko, Volodimir Bazilevics, Ljudmila Bazilevics, Halina Omelcsenko (Csernyihivi Nemzeti Műszaki Egyetem), Robert Natroshvili (Kijevi Idegenforgalmi, Közgazdasági és Jogi Egyetem), Spenik Sándor és Zubánics László (Ungvári Nemzeti Egyetem), illetve a kárpátaljai írott és elektronikus média képviselői vettek részt.
Mint Spenik Sándor, az Ukrán–Magyar Oktatási és Tudományos Intézet igazgatója tájékoztatott, számos magyarországi egyetem, illetve Magyarország Ungvári Főkonzulátusa kész
a Kárpátaljára menekített egyetemek oktatói, kutatói, illetve diákjai számára gyakorlati segítséget nyújtani az oktatási és tudományos tevékenység újraindításában.
„Egyes magyar egyetemek ösztöndíjprogramokat nyitottak ukrán hallgatók számára, a Stipendium Hungaricum program keretében Magyarország több mint ezer hallgató magyarországi oktatását tudja finanszírozni – mondta Spenik Sándor. – A magyarországi egyetemek készek a szakmai együttműködésre, ennek gyakorlati formáit az érdekelteknek kell kidolgozniuk. Az ukrán felsőoktatási intézmények magyarországi kirendeltséget is létrehozhatnak, az ehhez szükséges anyagi és műszaki feltételeket, valamint az akkreditációs követelményeket a magyarországi partnerek készek biztosítani. Ugyancsak felmerült annak lehetősége, hogy ukrajnai tanárok (megfelelő nyelvismeret mellett) vendégtanárként oktassanak a magyarországi egyetemeken. Amennyiben a tudományos kutatók a háború következtében nem tudják odahaza befejezni kísérleteiket, a magyar fél kész laboratóriumokat is biztosítani a tudományos munkájuk és kutatásaik folytatásához. Ugyancsak felmerült annak a lehetősége, hogy az egyetemek/tanszékek közös kutatási projekteket indítsanak valamilyen tudományterületen.”
Mint az UNE UMOTI igazgatója elmondta, az egyetem fontosnak tartja, hogy segítse a nálunk menedékre talált tanárokat mindennapi gondjaik megoldásában is.
A Csernyihivi Nemzeti Műszaki Egyetem 30 fős csapata március 22-én érkezett Ungvárra, ahol az UMOTI kollégiumában kaptak elhelyezését.
Az egyetem volt a bázisa az oktatás helyreállításának is, hiszen számos részleg (tanulmányi osztály, könyvelőség, különféle tanszékek, informatikai központ) itt kezdte meg a munkáját. Elsőként az egyetem informatikai szervereit üzemeltették be, aminek köszönhetően kisebb fennakadásokkal, de újraindult a távoktatás és a mindennapi munka.
„Diákjaink nevében is szeretnénk megköszönni a felajánlott együttműködési lehetőséget, arról igyekszünk mindenkit tájékoztatni – jegyezte meg Halina Omelcsenko. – A következő hetekben jelezni fogjuk, hogy ezen javaslatok közül mivel szeretnénk, tudnánk élni. Március 14-e óta dolgozunk távmunkában. Most próbáljuk helyreállítani az egyetemi hálózatunkat, hiszen Csernyihivben és környékén nincs áram, nincs internet, a lakások tönkrementek, az emberek elmenekültek, és sok diákkal nincs kapcsolatunk”.
Anatolij Szatyukov, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa (Csernyihivi Nemzeti Műszaki Egyetem), elmondta:
Csernyihiv nagy részét lerombolták, és most az a fő probléma a tanárok számára, hogy megtalálják a stabil internet-kapcsolattal rendelkező diákokat.
„Vannak olyan részei a városnak, ahol továbbra sincs áram. Éppen ezért általános előadásokat készítünk, a teljes tananyagot feltöltjük az egyetem Moodle-platformjára, hogy azokhoz mindenki hozzáférhessen, s a tananyagból önállóan felkészüljön. Jelenleg azokkal kommunikálunk, akikkel online kapcsolatot találtunk. Ahogy a város gazdasága fokozatosan talpra áll, a hallgatók száma is fokozatosan nő” – mondta a tudós.
Mint kiderült, az egyetemi oktatók, kutatók többsége – akik nálunk találtak menedékre –, még soha nem jártak Kárpátalján. Miután megbeszélték a mindennapi élethez szükséges dolgokat (orvosi ellátás, internetkapcsolat stb.), felmerült, hogy akár több csoportban is szervezzenek számukra városnéző kirándulásokat. Megállapodás született arról is, hogy létrejön egy, a belső menekültek szükségleteivel foglalkozó munkacsoport, amely az UNE vezetése irányába közvetíti az igényeket.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
