A válaszadók többsége (71%) tart attól, hogy nem lesz elég gáz a télen Ukrajnában – ez derült ki a Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán az elmúlt héten indított reakciógombos szavazásból. Az aggodalom nem alaptalan, hiszen Európa-szerte készülnek a vészhelyzeti tervek arra az esetre, ha az orosz földgázszállítások a következő hónapokban drámaian csökkennének. Ukrajna 2015 óta nem vásárol közvetlenül Oroszországtól földgázt, szükségleteit saját kitermelésből, illetve mintegy harminc százalékát európai országokból történő beszerzésekkel fedezi. Ám most, hogy Európa nagy része gázválsággal néz szembe, kérdésessé válik, Ukrajna honnan és hogy tudja majd biztosítani a téli időszakra szükséges energiahordozókat. Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök korábban már többször utalt arra, hogy az orosz agresszió miatt a következő tél lesz a legnehezebb Ukrajna függetlenedése óta. Legutóbbi KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, a Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán arról kérdeztük olvasóinkat, tartanak-e attól, hogy nem lesz elég gáz a télen?
Szabó Sándor
Számos európai ország erősen függ az orosz gáztól, a háború kezdete óta sok tagállam felé csökkent vagy teljesen megszűnt az orosz szállítás. Berlin többször is azt hangoztatta, hogy Moszkva fegyverként használhatja az energiahordozókat a nyugati szankciókra adott válaszként. A német kormány júniusban léptette életbe a gázellátási válsághelyzet második fokozatát az Oroszországból érkező szállítások jelentős csökkenése miatt. A magyar kormány – több más országhoz hasonlóan – július közepén hirdetett energia-veszélyhelyzetet. A rendkívüli intézkedések célja, hogy az országnak legyen elég energiája télen is, és a rezsicsökkentés a továbbiakban is fenntartható legyen.
Az elmúlt héten az Európai Bizottság is nyilvánosságra hozta tervét, amely biztosítja, hogy a 27 tagállam képes legyen megbirkózni azzal, ha egy nap teljesen leállna az Oroszországból érkező gáz.
Az uniós végrehajtó testület által előterjesztett projekt szerint a gázfogyasztást 15 százalékkal kell csökkenteni ez év augusztus 1-jétől 2023. március 31-ig. Az EU ugyanis attól tart, hogy a tél beállta előtt nem csak a gáztárolók feltöltése, hanem a hidegebb hónapokban a további ellátás biztosítása is nehézségekbe ütközhet.
Az ukrán kormány részéről egyelőre nem kongatják a vészharangot. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június elején szokásos esti videóüzenetében arról beszélt, hogy a háború miatt olyan energiahelyzet állt elő az országban, ami miatt a következő tél lehet a legnehezebb fűtési szezon Ukrajna függetlensége óta. Elmondta, a kormány a télre készülve egyeztetett az ukrán energiaipari vállalatok képviselőivel. Ezen az egyeztetésen elhangzott, hogy Ukrajna nem ad el külföldre szenet és földgázt, ugyanis a teljes hazai termelés a belső szükségletek kielégítésére fog irányulni. Zelenszkij arról is beszélt, hogy miniszterei már dolgoznak a háborúban megsérült hőerőművek, kombinált erőművek és kazánházak javításán.
Kapcsolódó
Tűzifa beszerzésére ösztönzik a Beregszászi kistérség lakosait
A központi média fősodratában viszont jelentek meg olyan hírek, amelyekből arra lehet következtetni, hogy Zelenszkij szavai nem voltak alaptalanok.
Az elmúlt héten a Naftogaz állami vállalat hivatalos közleményében arról tájékoztatott, hogy a kormány pénzügyi támogatására vár, ellenkező esetben nem tudja teljesíteni a kabinet téli gázellátási tervét, mely értelmében október 1-ig 19 milliárd köbméter gáznak kell lennie a föld alatti tározókban.
Jelenleg a havi 1 milliárdos saját termelést figyelembe véve a tartalék 11,5 milliárd köbméterre nőtt. Ilyen ütemben a kívánt időpontra legfeljebb 14 milliárd köbméter gyűlik össze. A kormányzati feladat teljesítéséhez a Naftogaznak további 5,6 milliárd köbméter importgázt kell beszereznie. Az európai árak szintjét tekintve ehhez 250 milliárd hrivnyára lesz szükség. Ezt a számítást tartalmazza az állami gázvállalat Miniszteri Kabinethez címzett levele. A pénz egy része rendelkezésre áll, ám az összeg 1 milliárd köbméter behozatalára sem elegendő.
A cég azt tervezi, hogy egyéb stratégiai eszközei eladásából tesz szert némi forrásra, a hiány azonban még így is csaknem 150 milliárd hrivnya körüli.
„Ilyen feltételek mellett az importgáz vásárlásának egyetlen lehetséges módja az állami költségvetésből történő finanszírozás… A legelfogadhatóbb lehetőség a Naftogaz alaptőkéjének emelése” – olvasható a dokumentumban. A másik probléma a hrivnya euróra való átváltása. A Naftogaz ezért segítségért fordult az Ukrán Nemzeti Bankhoz a valuta biztosításához. A központi pénzintézet egyelőre nem kommentálta a folyamodványt. Azonban még ha sikerül is pénzt találni gázvásárlásra, októberig fizikai képtelenség 19 milliárd köbméterre növelni a tartalékot.
A saját kitermelést viszont nehezíti, hogy a gázmezők többsége az ország keleti és déli részén található, ahol jelenleg is heves harcok dúlnak. Ráadásul a gázkitermelői iparág súlyos veszteségeket szenvedett el a háború öt hónapja alatt.
Ukrajna békeidőben 30 milliárd köbméter földgázt fogyasztott, ebből az ukrán állami gázkitermelő vállalat 14 milliárd, a magán cégek 6 milliárd köbmétert adtak, 10 milliárd köbméter európai importból jött, főleg Szlovákián, Magyarországon és Lengyelországon keresztül.
Az állami cég kitermelése az utóbbi két hónapban 6 százalékkal esett vissza. A Naftogaz becslései szerint a csoport napi gáztermelésének mintegy 94%-a van veszélyben, a frontvonalhoz való közelsége miatt.
Az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) fenntartó vállalat egyébként az elmúlt hónapokban több szomszédos országgal is megállapodást kötött az energiahordozó exportjáról. Ukrajna megállapodott Lengyelországgal a gázimportra vonatkozó garantált kapacitás bevezetéséről, amely lehetővé teszi a Lengyelországból származó gáz fizikai importját, beleértve az LNG-terminálból származó gázt is. Ukrajna ezentúl számíthat a romániai földgázra is. A fűtőanyagot, ha szükséges, a Balkánról szivattyúzzák – jelentette ki július elején Nicolae Chuca román miniszterelnök a Görögország–Bulgária rendszerösszekötő gázvezeték elindításakor. Május végén 2023-ig hosszabbították meg az Ukrajnába Magyarországról érkező garantált gázszállítási kapacitást. A HTSZ közleménye szerint ez megőrzi Ukrajna megbízható hozzáférését a keresett gázimport-útvonalhoz, hiszen
2022 eleje óta az Ukrajnába irányuló import 46%-át, 2021-ben pedig több mint 85%-át a magyarországi szállítás tette ki. A kereskedők negyedéves, havi, napi aukciókon foglalhatják le a szükséges kapacitást, különösen a 2022/2023-as év első és második negyedévére.
A Magyarországról érkező garantált kapacitású gázimport akár 8 millió köbméter fizikai behozatalt tesz lehetővé naponta (2,9 milliárd köbméter évente). Ám felmerül a kérdés, hogy ha Európa gázválsággal küzd, Ukrajna honnan tudja majd beszerezni az energiahordozót, ha nyugaton is hiány van belőle.
Ami a reakciógombos, nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a válaszadók 71 százaléka tart attól, hogy nem lesz elég gáz a télen Ukrajnában, a felmérés résztvevőinek 29 százaléka nem aggódik emiatt.
KISZó-kérdésünk egyik válaszadója a nagydobronyi Mészár Krisztina szerint komoly gondok jelentkezhetnek télen a gázellátásban, mivel naponta változik a helyzet.
Ezért tűzifát szereztek be, télen ezzel tervezik fűteni a házukat.
– Sajnos attól tartok, hogy a kialakult helyzet miatt nem lesz elegendő gáz – ezt már a gáti Németh Marianna mondta. – Elkezdtük a tűzifa beszerzését télire, hogy ne érjen meglepetésként minket egy esetleges gázhiány. Sajnos nem bízom abban, hogy a tél beálltáig véget ér a háborús, ez csak további kockázatot jelent.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
