KISZó-kérdés: Szembe kell néznünk az elsivatagosodással?

Egész Európában rendkívüli szárazság pusztít. A kontinens folyói is megsínylik a hőséget, a száraz időjárást, még soha nem volt ilyen alacsony a Duna és a Tisza vízszintje. A kisebb tavak és patakok közül több már teljesen kiszáradt. Az elmúlt héten arról számoltunk be, hogy kiszáradás fenyegeti a Tisza forrását. Azóta Ági László, a Beregszászi Állami Erdőgazdaság igazgatója kőrösmezői kollégáira hivatkozva a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában azt nyilatkozta, hogy nem csorog a víz a Fekete-Tisza forrásából, kiemelte, erre korábban még nem volt példa. A történelminek számító forró és száraz időjárás beláthatatlan károkat okoz a mezőgazdaságban. A komoly terméscsökkenéssel járó időjárás azért rendkívüli, mert példátlan módon nemcsak bizonyos térségeket sújt, hanem szinte az egész kontinenst.

Hegedűs Csilla, Szabó Sándor

A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán arról kérdeztük olvasóinkat, településükön gondot okoz-e az aszály? Ami a nem reprezentatív reakciógombos felmérés eredményét illeti, a válaszadók 91 százaléka szerint komoly gondokat okoz a szárazság. 9 százalékuk azonban nem tapasztalja ezt a hatást.

Az aszály közvetlenül elsősorban az agráriumot sújtja, de a gazdaság minden más területén is érezteti hatását. Huszár Tibor, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének falugazdásza lapunk megkeresésére elmondta, a csapadékszegény, meleg időjárás katasztrofális helyzetet idéz elő az ágazatban.

– Az árpa jó közepes, hektáronként 4 tonna körüli termésátlagot produkált, ezzel szemben a búza hektárankénti átlaga 1,5-3 tonna között mozgott, ami az előző évinek a fele – mondta a szakember.

– Ez a siralmas eredmény 90 százalékban az aszály számlájára írható, mivel a növényvédelmi munkákat – a gyomok, rovarok, valamint a gombák kártétele elleni védekezést – mindenki időben elvégezte. Az esőt sajnos nem tudjuk pótolni. Lombtrágyázással szoktunk próbálkozni, az idén háromszor is megtettük ezt, de ez a nullával lett egyenlő.

Huszár Tibor elmondta, a napraforgó, a kukorica és a szója esetében elég vegyes a kép. A később elvetett kukoricánál most van folyamatban a csőfejlődés, szerinte jelenleg még nehéz megítélni, milyen termés várható.

– Valahol szépen mutatkozik, máshol silányabb termés ígérkezik, vannak régiók, ahol az alsó 60 centiméteren már elszáradtak a levelek – mondta. – A hosszabb tenyészidejű kukoricafajták már kinevelték a csövüket, azoknak még nem ártana egy kis eső.

Bizakodóak vagyunk a napraforgóhozamot illetően, hiszen az még csak most virít, a szója is jól bírta eddig ezt a szárazságot.

Már egy kevés csapadék is sokat javítana a termésátlagon. A hosszú távú előrejelzések szerint az augusztus csapadékosabb szokott lenni, bízunk benne, hogy így is lesz. Már az is sokat jelent, hogy valamelyest mérséklődött a hőség, és a növényeknek nem 40 fokban kell küszködni.

Magyarországon kompenzálják az aszálykárt elszenvedett gazdákat, Ukrajnában viszont nem számíthatnak segítségre a gazdák.

– Nem hallani arról, hogy nálunk terveznének kártalanítást – magyarázta a termelő. – Ám ha lesz is erre lehetőség, a kárigényhez teljesen legális gazdálkodás szükséges, ami nagyon ritka a mi viszonyaink között. Már csak abban reménykedünk, hogy nullára ki tudjuk hozni az idei évet. Az értékesítéssel is gondok vannak, rendkívül nyomottak idén a gabonaárak.

Az 50 hrivnyás üzemanyaghoz meg a 35 ezer hrivnya/tonna műtrágyához képest a jelenlegi 5 hrivnya körüli ár messze van a realitásoktól.

Pozitívra is fordulhat ez, attól függően milyen augusztusunk lesz. Tavaly ugyanennyi volt az ára, akkor 26 volt a dollár, jelenleg 40 hrivnya 1 dollár. Az üzemanyag, a műtrágya háromszorosára drágult. De még mindig jobb helyzetben vagyunk, mint a magyarországi sorstársaink, ahol sok helyen lemulcsozták a vetéseket, lesilózták a kukoricát. Nálunk még nem ennyire rossz a helyzet,

ez az agyagos föld előnye, nehezebb megművelni, de valamivel jobban tartja a nedvességet, nem szárad ki olyan hamar.

– A szőlő mélyre hatoló gyökerei még megfelelő mennyiségű vízhez juttatják a növényt, de a szárazság már ezeken az ültetvényeken is érezteti hatását – ezt már a nagymuzsalyi Kovács Erika szőlész-borász mondta, aki borszőlő mellett csemegeszőlő termesztésével is foglalkozik. – Nem túl rózsás a helyzet, a korai fajtáknál kitelnek a szemek és szépek lesznek a fürtök, de a késői fajták valószínűleg be sem fognak érni.

Talán zöldszüretet kell majd végezni, hogy mentsük a menthetőt.

Öntözéssel nem tudunk segíteni rajta. Ez a mennyiségre és a minőségre is rányomja a bélyegét, főképp a csemegeszőlők esetében. Borszőlőknél igazából nem látjuk, mi várható, a Cserszegi fűszeres korai, vízigényes fajta, viszont nem mutatkozik annyira rossznak a termés. A korai fajtáknak annyira nem árt ez az időjárás, mert tudtak olyan mennyiségű nedvességet magukba szívni tavasszal, ami elegendő volt a megfelelő fejlődéshez. A későbbi fajtáknál jelent igazán komoly gondot a mostani csapadékhiányos időjárás. Ez a szüretelésnek az időpontját is befolyásolja, az előző két évhez képest idén várhatóan korábban kezdődhet meg. Nagy extrakt tartalmú (a termés szárazanyag-tartalma) szőlőre számítunk, viszont a bogyók kisebbek, kevesebb a létartalom. A muskotályos fajtáknál elmarad a jellemző illat- és aromaanyag. Jelenleg sok még a ha a szőlőtermesztésben, ugyanis ha az augusztus csapadékosabb lesz, akkor elindulna egy zsendülés, de jelenleg csak stagnál az érés – fogalmazott a termelő.

Az Erika Winery tulajdonosa kitért arra is, hogy az új telepítésű szőlőt is megviselte az aszályos időjárás.

Az egyhektáros idei telepítésükön 80 százalékos volt a foganás, ami jó arány, ám a szőlő megállt a fejlődésben, mivel nem jut elég nedvességhez. Megjegyezte, a másodéves ültetvényükön jövőre kéne kialakítani a tőkék vázát, de a fejlettség alapján úgy fest, ez is csúszhat egy évet a mostani csapadékszegény időjárás miatt. Az új telepítéseknél már szempont volt, hogy olyan fajtákat válasszanak, amelyek jobban ellenállnak a szárazságnak. Az, hogy az új ültetvények mennyire sínylették meg ezt aszályos időszakot, csak 2-3 év múlva derül majd ki. A száraz, csapadékmentes időjárás ráadásul a puhatestű kártevőknek is kedvezett. Elszaporodtak az atkák és a tripszek is, ezek ellen is védekezni kellett. A gombabetegségek viszont visszaszorultak.

A közüzemi ivóvíz-ellátást egyelőre nem kellett korlátozni Kárpátalján.

– Beregszászban hosszú évek óta 0-24 órás a vízszolgáltatás, eddig még a legszárazabb napokban sem volt tapasztalható vízkorlátozás, viszont a szolgáltatónak vannak kérései, melyeket illik betartani – magyarázta Galajda József, a Kárpátvíz Kft. vezetője. – Csodával határos módon a mai napig sikerül tartanunk a színvonalat, vagyis a 24 órás vízellátást Beregszászban.

Korlátozásokat nem eszközölünk, viszont folyamatosan felhívjuk a fogyasztóink figyelmét arra, ha tehetik, ne pazarolják a vizet, vagyis ne locsolják a pázsitot, a járdát, ne mossák gyakorta a kocsijukat.

Hozzátette, geológusuk hetente kétszer ellenőrzi a kutak vízszintjét, ami kielégítő. De sajnos a portákon lévő pompakutaknál ez már nem mondható el, rendre apadnak ki, ami igen sajnálatos.

Galajda József elmondta, eddig még nem látták szükségét a vízdíj változtatásának, viszont augusztus elejétől mind a csatorna, mind az ivóvíz díját emelni tervezik. – Minden drágul, az üzemanyag ára, az áram ára stb. Ebből kifolyólag sajnos nekünk is emelnünk kell, de hogy mennyivel, a napokban dől majd el. Jómagam is fogyasztó vagyok, mint ahogy mások, mi sem örülünk ennek, de sajnos nem tehetünk egyebet.

Forrás:
KISZó

Szolidaritási előfizetési felhívás!

Szolidaritási előfizetési felhívás!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó