Az élet múlandó, és senki nem tudja, mennyi idő van még hátra földi életéből. Az örökhagyó halálával nem csupán a közeli családtag vagy rokon elvesztésének lelki terheivel kell megbirkóznunk, sajnos még rendezett esetben is hosszú hónapokig, előre meg nem tervezett öröklés esetén pedig akár évekig tarthat az öröklés körüli ügyintézés. Vannak nem várt helyzetek, amelyek csak tovább bonyolítják az eljárás menetét. Legutóbbi KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, a Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán arról kérdeztük olvasóinkat, hogy tisztában vannak-e az öröklés és a végrendelkezés szabályaival.
Szabó Sándor
Ami a reakciógombos, nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a válaszadók 53 százaléka állította azt, hogy ismeri az öröklés és a végrendelkezés főbb szabályait, vélhetően nagy arányban olyanokról lehet szó, akiknek sajnálatos módon szembesülniük kellett ilyen eljárással. A felmérés résztvevőinek 47 százaléka közölte, hogy nincs otthon a témában.
A témában Szkljár Artúr ungvári ügyvédet kérdeztük meg, aki elöljáróban elmondta, szakmai tapasztalatai szerint az emberek többsége felismeri a végrendelkezés fontosságát és rögzíti végakaratát. Ugyanakkor ez túlnyomó többségben a városi lakosságra jellemző, a kisebb településeken élők kevésbé tudatosak. Mint mondta, ebben közrejátszik az is, hogy a falvakban nincsenek közjegyzői irodák, magánközjegyzők. Holott az elkészített végrendeletet az önkormányzat felhatalmazott tisztségviselője (általában a település vezetője, a kistérségi tanács elnöke, a végrehajtó bizottság titkára) is hitelesítheti. Különleges helyzetekben, például hadiállapot alatt a végrendeletet a szakaszparancsnok is elláthatja kézjegyével, de erre jogosultak az egészségügyi intézmények főorvosai és a hajóskapitányok is.
– Gyakorlatilag minden közjegyző által hitelesített végrendelet a jogszabályok teljes betartásával készül, mivel a közjegyzők kellő szintű ismerettel és gyakorlati tudással rendelkeznek a végrendelet elkészítéséhez – emelte ki a szakember.
– A tapasztalatok szerint az önkormányzati tisztségviselő által hitelesített végakaratban esetenként előfordulnak pontatlanságok, de elmondható, hogy az ügyben kompetens hivatalnokok is egyre tájékozottabbak a témában. A végrendelet megírásának és hitelesítésének rendjét jogszabályokban rögzítik, az ukrajnai törvények értelmében a dokumentum csak akkor hatályos, amennyiben azt ellenjegyezték.
Az ügyvéd szerint egy jól megszerkesztett végrendelettel nagyban megkönnyíthető és meggyorsítható a hagyatéki eljárás, ám ez sem nyújt teljes körű garanciát, hiszen bíróságon, peres úton támadható, amely hosszú évekre blokkolhatja a vagyonátadást. A minden érintett fél számára legátláthatóbb megoldás, ha az örökhagyó még életében rendezi a vagyona sorsát. Az öröklési eljárásban a közjegyzőknek kulcsszerep jut, így a végrendelkezést ajánlatos náluk elvégezni, hogy megkíméljük az örökösöket a későbbi hercehurcáktól.
– A végrendelet közjegyző (tisztviselő) általi hitelesítésének folyamata általában abból áll, hogy a bemutatott okmányok alapján megállapítják az örökhagyó személyazonosságát, valamint cselekvőképességét – tért ki az ügyvéd az eljárás menetére. – A közjegyző ismerteti továbbá a végrendelet törlésének/módosításának, illetve a jövőbeni új megkötésének lehetőségét, szót ejt az esetleges örökösökről és azokról a személyekről, akik kötelező módon jogosultak részesedésre.
A jogász szerint gyakran előforduló hiba, hogy az örökbe hagyó nem veszi figyelembe az összes lehetséges örököst, például az első házasságból született gyermekeket.
Holott az örökbe hagyó halála után minden gyermekét egyforma örökrész illeti. Előfordul, hogy a végrendelkező nincs tisztában a tulajdonát képező vagyonnal. Mondjuk az örökhagyó olyan ingatlanról végrendelkezik, amelynek tulajdoni lapjában egyedüli tulajdonosként van feltüntetve. Ugyanakkor valójában csak a lakás felét birtokolja, mivel a házastársak vagyona – ha nem készült megelőzően házassági szerződés – közös tulajdont képez és az ingatlan fele őt illeti meg. Szintén gyakran előforduló hiba, amikor a végrendelet nem terjed ki az örökhagyó teljes vagyonára. Sokan abban a hiszemben vannak, hogy minden vagyon „automatikusan” a gyermekekre száll, de a törvény szerint minden elsőrendű örökös az örökhagyó gyermeke (beleértve az örökbefogadottat is), a házastárs, a szülők (beleértve az örökbefogadó szülőket), valamint a gyermekek, akik az örökhagyó halála után születtek, azonos joggal rendelkeznek.
A jogász kitért arra is, hogy a kérelmet az örökség elfogadásáról személyesen kell benyújtani a közjegyzőnek, aki a hagyatéki eljárást lefolytatja, illetve faluhelyen – közjegyző hiányában – a helyi önkormányzat illetékes tisztviselőjének.
Lényeges változás, hogy hadiállapot vagy rendkívüli állapot idején a hagyatéki eljárást a kérelmező örökös kérvénye alapján Ukrajna bármelyik közjegyzője megindíthatja, függetlenül az örökség megnyílásának helyétől. Tehát míg békeidőben a hagyatéki eljárást rendszerint az örökség megnyílásának helyén indítják meg, addig hadiállapot idején a hagyatéki eljárás az ország bármelyik pontján megindítható. Ugyanakkor érvényben maradnak az örökség elfogadásának határidejére és az eljárására vonatkozó normák. Vagyis az örökösöknek az örökség elfogadását megerősítő kérvényüket továbbra is az örökhagyó halálától számított hat hónapon belül kell benyújtaniuk. A hat hónap egy úgynevezett jogvesztő határidő, vagyis aki elmulasztja, az a továbbiakban csak bírósági úton és csak alapos indokkal kezdeményezheti a határidő megújítását. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a közjegyzőnek be kell nyújtania a vonatkozó dokumentumokat – az örökhagyó halotti anyakönyvi kivonatát, a családi kapcsolatot igazoló dokumentumokat, végrendeletet (ha rendelkezésre áll), az örökhagyóval való együttélés igazolását, az ingatlan tulajdonjogát igazoló dokumentumokat, valamint – egyedi esetben – minden, a közjegyző által bekért iratot. Ha bizonyos dokumentumokat nem lehet személyesen a közjegyzőhöz benyújtani, akkor ajánlott levélben, vagy meghatalmazott (írásos és hiteles meghatalmazással rendelkező) képviselő útján megtenni ezt.
Az ügyvéd szólt az öröklési folyamattal kapcsolatos anyagi kérdésekről is. Mint mondta, az összeg az örökösödési illetékből és a közjegyzői szolgáltatásokkal kapcsolatos költségekből tevődik össze.
– Az örökséget jövedelemadó terheli. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a közeli hozzátartozók (özvegy, gyerekek és szülők) esetében az adókulcs az örökség becsült értékének 0%-a. Az 5%-os illeték alá esnek az örökhagyó első fokú rokonai közé nem tartozó örökösök.
Amennyiben azonban az örökség Ukrajna területén található ugyan, de a hagyatékozó vagy az örökös nem ukrajnai rezidens, az adó a rokonság fokától függetlenül 18%, plusz 1,5 százalék hadiadó. A jogszabályok nem rezindensként kezelnek minden olyan személyt (állampolgárságtól függetlenül), aki évi 183 napnál kevesebbet tartózkodik Ukrajna területén. A közjegyzői szolgáltatások költsége minden esetben külön kerül meghatározásra, a közjegyző szolgáltatási körétől és az öröklési bejegyzés bonyolultságától függően ez átlagosan 5000 és 12 000 hrivnya között mozog – hangsúlyozta Szkljár Artúr.
