Javában zajlik a február 24-én kitört pokoli háború. Fél éve már, hogy ez uralja az életünket, s egyelőre képtelenség megmondani, mikor és miként érhet véget ez a pusztítás. A károk hatalmasak, s napról napra csak nőnek.
Az ukrán kormány már a legelején figyelmeztetett, önerőből képtelen lesz az újjáépítésre, azt csak széles nemzetközi összefogásból lesz képes finanszírozni. A Kijev által kért 750 milliárd dollárt nem valószínű, hogy megkapja az ország, reálisabbnak tűnik a 300-400 milliárd. A globális pénzvilágnak persze az újjáépítésből is meglesz a maga haszna.
Magyarország nem folyik bele a háborúba – a külügy cáfolja az ettől eltérő híreszteléseket
Az ukrán kormány szerint az országnak a következő tíz évben 750 milliárd dollár nemzetközi támogatásra lenne szüksége, hogy újjáépítse, átalakítsa és modernizálja a gazdaságot. Kijev júliusban részletes programot állított össze, amelyből kiderül, hogy a kért összeg nagyjából egyharmadát, 250 milliárd dollárt a következő néhány évben szeretnék felhasználni. Kezdetben a finanszírozást főleg külföldi kormányok támogatásai és koncessziós hitelek biztosíthatják.
Amíg az országban nem indul meg az újjáépítés, a menekültek sem nagyon tudnak hova visszatérni. Becslések szerint majdnem minden harmadik ukrán kénytelen volt elhagyni az otthonát. Érdekes, hogy a Lengyelországba menekült ukránok kétharmada egy éven belül szeretne hazatérni. Lehetséges lehet-e ez?
Erre és sok más fontos kérdésre keressük a választ abban az összeállításban, amit teljes terjedelemében lapunk jövő heti, szeptember 1-én megjelenő friss lapszámában olvashatnak el.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.