Az egészségügyi minisztérium számára az elmúlt két és fél év a kihívások és problémák sorozata volt. Ha egy mondatban kellene jellemezni ezt az időszakot, az így hangzana: Covid-járvány, országos karantén, fertőzöttek beözönlése, tömeges oltási kampány, háború, sérültek és sebesültek ellátása. Vajon a háborús körülmények milyen nehézségek elé állították az ország egészségügyi ellátórendszerét, kell-e tartanunk egy újabb Covid- vagy más járványtól, mire számíthatnak az ideiglenesen megszállt területeken dolgozó orvosok? Egyebek mellett ezekről a fontos kérdésekről nyilatkozott egy interjúban Viktor Ljasko, az egészségügyi tárca vezetője, amelyből most részleteket közlünk.
– Mennyire szenvedte meg a hálózat a háborút, milyen személyi veszteségeket okozott az agresszió?
– A katonai konfliktus során 906 egészségügyi intézményben keletkezett kár, 123 teljesen megsemmisült. Utóbbiak száma valószínűleg tovább nő, az épületek állapotát felmérő szakemberek ugyanis a tüzetes vizsgálat során gyakran úgy ítélik meg az első ránézésre még javítható épületet, hogy az életveszélyes és használhatatlan. Az ideiglenesen megszállt területek infrastruktúrájában keletkezett kár valós mértékét egyelőre nem lehet pontosan meghatározni. A harcokban 18 orvos, ápoló vesztette életét, további 59 sebesült meg súlyosan. 80 mentőautó vált használhatatlanná, 124-et eltulajdonítottak az agresszor katonái. 500 patikát ért találat, közülük 47-et nem lehet felújítani, ismertette a veszteségeket a tárcavezető.
– Van-e elegendő orvos és ápoló?
– A hivatalos statisztika szerint a szakmabeliek 0,5 százaléka hagyta el az országot. Ha ezek az adatok nem is pontosak, akkor is legfeljebb a szakemberek legfeljebb 1,5 százaléka ment el. De ebben nincsenek benne a magánintézmények dolgozói. Vannak, akik az ideiglenesen megszállt területeken maradtak és továbbra is ott segítenek a betegek ellátásában, mások belső menekültekként más megyékben folytatják praxisukat. A bérüket ott vehetik fel, ahol jelenleg tartózkodnak.
– A megszállt területeken maradt orvosokat nem minősítik-e kollaboránsoknak?
– Az egészségügyi ellátás és az egészségügyi intézményben történő munkavégzés nem minősül kollaborációnak. Erről egyeztettünk a rendvédelmi szervekkel, és többször is nyilatkoztunk róla. Kollaborációnak a megszállókkal folytatott politikai okokból történő együttműködés tekinthető.
– És ha egy ellenséges katonán kell segíteni?
– Az 1949-es genfi egyezmény előírja, hogy az egészségügyi intézményben mindenki számára biztosítani kell az ellátást, akit odavisznek. A műtétet végző orvos nem tehet különbséget beteg és beteg között.
– Hosszú távon milyen egészségügyi következményei lesznek a háborúnak?
– Ez bonyolult kérdés. Már most tisztában vagyunk vele, hogy számos negatív utóhatásra számíthatunk, mivel a szűrővizsgálatok teljesen háttérbe szorultak. Ha számításba vesszük a korábbi kétéves Covid-járványt is, amikor szintén korlátozott volt a hozzáférés egyes szolgáltatásokhoz, több probléma is felmerülhet. Így jóval több előrehaladott, 3. és 4. stádiumú onkológiai esetre, több infarktusra és agyvérzésre, mentális betegre kell számítani. Más országok tapasztalatai alapján, ahol lokális harcok dúltak – nálunk viszont teljes körű háború zajlik – várhatóan 15 millió embernek lesz szüksége pszichológus segítségére. Közülük további 3 millió személy pszichiáterre vagy pszichoterapeutára fog szorulni. Ha nem veszik igénybe szakember segítségét, rengetegen gyógyszeres kezelést igényelnek majd. Ugyancsak kellemetlen következmény, de a háború miatt egyes betegségek 10-15 évvel korábban fognak jelentkezni. Ezért mindenkit arra kérek, ne bízzon abban, hogy a háború okozta stresszt következmények nélkül élheti át és mihamarább forduljon pszichológushoz.
– Mi a helyzet a Coviddal?
– Sajnos az utóbbi hónapban növekvőben van a fertőzöttek száma. Egy hét alatt 1100 esetet vettünk nyilvántartásba és 16-an hunytak el a szövődmények következtében. Ez egyelőre nem kritikus az ellátórendszerre, de negatív tendenciát észlelünk. Nagyon nem szeretném, ha újra át kellene élnünk, amit 2021 őszén, amikor is a lélegeztetőre szorulók száma az öt-hatszorosára nőtt. Hisz a hadiállapot miatt nagy gondban lennénk a logisztikával, nem tudnánk a korábbihoz hasonlóan operatívan megoldani a felmerülő problémákat. Hogy visszatérhetnek-e a karanténkorlátozások? Azok jelenleg is érvényben vannak, de nem kötelezőek, csak ajánlottak. Minden az adott helyzettől függ. Védőoltást most is végzünk, bárki kérheti. Jelenleg a védelmi szektor van prioritásban, a fegyveres erők segítése a fő feladatunk. Folyamatosan monitorozom a kórházak telítettségét. Ha azt látom, hogy a fertőző betegek miatt nem tudjuk ellátni a sérülteket, nyilván kénytelen leszek szigorúbb döntéseket hozni.
– Kell-e tartani más fertőző betegségek kialakulásától Ukrajnában?
– Sajnos, igen. Ezért nem lenne szabad mellőzni a kötelező védőoltásokat. Háború idején mindig számos fertőző megbetegedéssel kell számolni, bélrendszeri, légúti problémákkal, hisz teljesen más körülmények között lépünk be az influenzaszezonba.
– Mi lesz az egészségügyi reformmal?
– A reformot nem lehet szüneteltetni, vannak szakaszai, és a folyamat, kisebb megtorpanásokkal, most is halad. Túljutottunk a második etapon, megkezdődött a kórházi szektor orvosi garanciáinak programja. Ezután a kórházi klaszterhálózat kialakítása következik, amelynek jegyében meghatározzuk a betegek kórházba szállításának helyes rendjét és a kórházak modernizálására is sor kerül. A klaszter kórházakban a szívinfarktus, az agyvérzés kezelése, a szülés levezetése lesz prioritásban, hisz fontos, hogy például a stroke-os beteg abba az intézménybe kerüljön, ahol megfelelő ellátásban tudják részesíteni.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
