Egyre többen szembesülnek azzal, hogy gyermekük későn kezd beszélni, dadog, pösze, keresi a szavakat. Kellő odafigyelés mellett a legtöbben kinövik a beszédhibákat, viszont sokszor szakemberre lenne szüksége. Kárpátalján kevesen fordulnak logopédushoz, az iskolai beiratkozás előtt sem előírás a gyermek beszédkészségének felmérése…
Simon Rita
A hivatalos meghatározás szerint a logopédus a hang, a beszéd és a nyelvi teljesítmények fogyatékosságával, zavarával, hibájával és hátrányával küzdő gyermekek és felnőttek pedagógiai megalapozottságú gyógyító-nevelését végző szakember. Feladata a beszédindítás, a hang-, beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése. Logopédus végzi a harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését.
Melyek a leggyakoribb problémák?
Megkésett beszédfejlődés
A megkésett beszédfejlődés (nyelvi késés) az első, ami életkor szerint felmerülhet egy gyermeknél – vagyis amikor késve kezd el beszélni, csak mutogat, nem jelennek meg az első szavak, nem tud eljutni a mondatalkotásig, összefüggő beszédig, esetleg a beszédértés is nehézséget jelent számára. Amikor 2 éves koron túl sem indul be a beszédfejlődés – nem éri el a gyermek az 50 szavas szókincset, nem kezd el szavakat összekapcsolni (pl. Apa brrr) –, már több mint valószínű, hogy szükségessé válik a segítség.
Dadogás
A dadogás általában az összefüggő beszéd kialakulásával egy időben, vagy azt követően kis idővel jelenik meg. Ám ez ilyenkor még élettani (fiziológiás) jellegű, vagyis az adott életkorban, fejlettségi szinten teljesen természetes. Ezeket a megakadásokat nonfluens beszédnek hívjuk, ugyanis csak a beszéd folyamatosságában vannak eltérések, nagyobb szünetek, elnyújtott hangok, megismételt szótagok, melyeket nem kíséri sem görcs, sem szorongás. Az esetek többségében spontán elmúlik pár hónap alatt. Ha mégsem szűnik meg, hanem állandó jellemzőként megmarad, hullámzik, súlyosbodik, akkor érdemes szakemberhez fordulni.
Pöszeség
Az artikulációs zavar, köznyelven „pöszeség” a leggyakrabban előforduló beszédhiba. Kb. 4,5-5 éves korig élettani pöszeségről beszélünk, azonban ha ezután is fennállnak a tünetek, mindenképpen szükséges logopédus segítségét kérni.
Dankó Viola a pöszeség leküzdésében segít a gyerekeknek. Még az óvodapedagógia szakon szerette meg ezt a tudományágat, de csak később vált logopédiai asszisztenssé.
A Tihor Szilvia által indított tanfolyamot elvégezve Beregszászban helyezkedett el az Ökumenikus Segélyszervezet ADVANCE Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központjában. A háború óta a Máltai Szeretetszolgálatnál fogadja a gyerekeket hetente egyszer. A kisbégányi nő a pösze terápiával foglalkozik.
– Mikor érdemes logopédushoz fordulni?
– Sokan azt gondolják, majd kinövi a gyerek, és nem foglalkoznak a beszédhibával. Viszont ha a kicsi ötéves koráig nem javulnak a beszédhangjai, akkor muszáj elvinni logopédushoz, mert maradandó következményei lehetnek. Ötéves korra alakulnak ki a beszédszervek, az izmok, a nyelv addigra erősödik meg, vagy nem. Mindig hangsúlyozzuk, hogy fontos megfelelő szakemberre bízni a beszédhiba korrekcióját, ugyanis ez egy külön módszertant, fokozatosan felépített terápiát igényel, miközben folyamatosan figyeljük a gyerek képességeit és fejlődését.
De azt sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a beszédzavar leghatékonyabb formája a megelőzés: a szülők, nevelők felvilágosítása, a veszélyeztetettek korai kiszűrése.
Előzetes fejlesztéssel ki lehet védeni a halmozódó beszédhibák megjelenését. A beszéd- és hanghibákon tudunk javítani, de sokan azzal keresnek meg, hogy például háromévesen még nem beszél a gyermekük. Foglalkozhatunk vele, de a beszédindítás már más szakterület. A hiperaktív vagy autista gyermekeket sem elsősorban hozzánk kell hozni. Mi csak kiegészítő foglalkozásokat ajánlhatunk.
– Bíznak-e a logopédusokban a kárpátaljai szülők?
– Fél év alatt nagyjából 10 szülő keres fel. Szerintem nem a bizalommal van gond, hanem elsősorban az idő és pénzhiány okoz problémát. Nem mindenkinek van ideje heti rendszerességgel bevinni Beregszászba a csöppségét, illetve hónapokon keresztül fizetni a foglalkozásokat. A leggyakoribb kérdés az szokott lenni, hogy mennyi időbe telik „megjavítani” a gyereket?
Ez a kérdés inkább arra irányul, hogy mennyibe fog fájni nekik ez a procedúra, milyen hosszú ideig kell járni hozzám.
Mindig elmondom, hogy nem vagyok szerelő, nincs egy kis csavarhúzóm, amivel tekerek kettőt és már minden működik. A fejlődés a gyerektől is függ. Akad, akinek a beszéde fél év alatt szépen kijavul, míg másnak két évig kell gyakorolnia. A legkevesebb három hónap.
– Mitől alakul ki például a pöszeség, meg lehet előzni?
– A pöszeség az anyanyelv beszédhangjainak következetesen helytelen kiejtése. Kisgyermekeknél általában a beszéd éretlenségének következménye s egyben tünete is (élettani pöszeség), amely esetenként akár 6 éves korig is elhúzódhat. Minél több tényező játszik szerepet a helytelen kiejtésben, annál súlyosabb hangzásbeli eltéréseket és torzulásokat észlelhetünk a gyermeknél: néhány beszédhangnak egy másikkal történő helyettesítésétől szinte valamennyi mássalhangzó torzításáig, kihagyásáig, sőt, a magánhangzók helytelen ejtésére is kiterjedhet a hiba. A pöszeség kiterjedtségétől függően lehet részleges vagy általános. A két változat között igen nagy hangzás- és érthetőségbeli különbségek észlelhetőek. (Például tíz zsák perecet (ép beszéd), tíz zsát pejecet (részleges pöszeség), tid dát pejetet (általános pöszeség).
A megelőzés érdekében annyit tehetünk, hogy sokat beszélünk, mesélünk a gyermekünknek. Nem mesét nézetünk vele a telefonon.
Ritmusos mondókákat, rímelő versikéket tanítunk neki, ezzel is fejlesztjük, gyakoroltatjuk a hangképzést. Akadnak, akik eleve szervi problémákkal születnek, nekik az olvasás nem elég. Az organikus pöszeség a beszédszervek fejlődési rendellenességeinek következtében kialakult artikulációs hiba. A beszédszervek sérülései közül a leggyakoribbak a lenőtt nyelvfék, a fognövési rendellenességek, a túlságosan vastag nyelv. Ezeknél sokkal súlyosabb az ajak- és szájpadhasadék (helytelenül sokan még napjainkban is nyúlszáj, farkastorok kifejezéssel említik).
