A sislóci görögkatolikus templom felszentelésének 150. évfordulójára készülve.
A sislóci görögkatolikus templomot 1872. szeptember 15-én szentelte fel Labancz Sándor, az Ungvári Görögkatolikus Székesegyház őrkanonoka. Az azóta eltelt másfél évszázad során számos megpróbáltatás érte a helyi gyülekezetet, az egyházüldözés és a kommunista rezsim hosszú évekre rányomta bélyegét az istenháza működésére. Idén háborús időszakban méltatják a jubileumot.
Bujdosó Ivett (Sislóc)
Gőzerővel folynak a munkálatok a sislóci görögkatolikus templom udvarán, az évforduló közeledtével ugyanis egyre sürgetőbbé válik a befejezés.
– Régi fénykép alapján kezdtük meg a felújítást. Ezen látható volt, hogy másféle kupola díszítette a templomot, így arra gondoltunk, hogy e jubileum alkalmából visszaállítjuk azt eredeti formájába. A terveket tettek követték, a külső átalakítást belső felújítás előzte meg, ám az előkészületek során felfedezett freskók új mederbe terelték a rekonstrukciót – avat be az eddig történtekbe Fülöp János atya, a helyi egyházközség áldozópapja.
– A feltárt, 1888-ban Spisák János által festett, Jézus Krisztus feltámadását ábrázoló mennyezetfestményt további alkotások felfedezése követte, majd kiderült, hogy a templom egészét freskók díszítik.
Azóta szinte az összes alkotás napvilágra került.
– A mennyezetet díszítő mű egyik oldalán Mihály arkangyal, a másikon Szűz Mária elszenderedése és mennybevétele látható. A szentélyt a próféták arcképe ékesíti, mellettük a négy evangélista kapott helyet. A hajó négy oszlopán a szentatyák – Szent Gergely, Szent Miklós, Aranyszájú Szent János és Nagy Szent Bazil – szerepelnek. Az ablakok mentén a 12 apostol portréja látható – fejtette ki János atya. – A falfestményeken található alakok azt sejtetik, hogy az ikonosztáz nem volt teljes, valószínűleg négy alapkép, illetve a királyi ajtó állt az istenházában. Az eredetiket sajnos nem sikerült fellelni, egyes források arra engednek következtetni, hogy elégették azokat. A jelenlegi ikonosztázunk sorsa is tisztázatlan, ugyanis felajánlottak nekünk egy XIX. században készült ikonosztázt, melynek a hátoldalán „A díszítést végezték a Spisák-fívérek” felirat szerepel.
A feltárás egyelőre nem teljes, a végleges restaurálás pedig pénzügyi okok miatt várat magára.
– A freskók feltárásakor sem megerősítés, sem konzerválás nem történt, így fennáll a gyorsabb kopás veszélye. Ezekkel a munkákkal már el vagyunk késve, ám anyagi lehetőségeink korlátozottak. A jelenleg az ungvári katedrális restaurálását végző szakemberek hajlandóak a helyreállítás elvégzésére, ám a szükséges összeg nem áll rendelkezésünkre. A templom egyik falát bizánci stílusú festmény takarja, eredeti elképzeléseink szerint ilyen irányban folytattuk volna a felújítást. Ennek felkerülésekor nem volt tudomásunk a freskók létezéséről. Egyelőre nem tudjuk, mi lesz e falfestmény sorsa.
A kommunista rezsim egyházellenes tevékenysége a sislóci templomot sem kímélte, az istenházát tornateremmé alakították át, illetve a tornyát is lebontották.
– Idén pályázati úton sikerült forrást találnunk a templom külső arculatának a XIX. századit idéző átalakítására. A hívek az egyházüldözés során ledöntött keresztet megmentették, majd amikor az épület újra templomként szolgált, a kupolára az eredetit állították vissza. Sejtettük, hogy a keresztet nem kímélte az idő vasfoga, ám ennyire rossz állapotra nem számítottunk. Nagy munkát igényelt a restaurálás, ugyanis a toronydísz szinte a darabjaira hullott. Felemelő érzés, hogy az eredeti kereszt kerül vissza a templom tetejére – mondta a helyi áldozópap.
Az évtizedekkel ezelőtti megpróbáltatások az utóbbi időszakban új alakot öltöttek. Korábban a pandémia, idén pedig a háború nehezíti a közösség mindennapjait.
– A koronavírus-járvány jelentősen befolyásolta a templomba járók számát, ugyanakkor a háború kitörése óta sokan visszatértek.
Elszomorító, hogy sokkal kevesebb a fiatal, akik érthető okokból „hiányoznak”.
Az itthon maradtakon azt veszem észre, hogy a jelenlegi helyzetben még inkább a Jóistenhez való könyörgés, fohászkodás jelent kiutat a nehéz lelkiállapotból. Ehhez próbálunk erőt adni és támogatást nyújtani közösségünknek – fogalmazott János atya.
Sislóci „hagyomány”, hogy a templombúcsút nem a napján (szeptember 8.), hanem a hónap utolsó vasárnapján tartják. Mindezt a Gergely-naptár szerinti dátumokkal magyarázzák.
– Amennyiben ilyen ütemben haladnak a munkálatok, szeptember utolsó vasárnapján ünnepelnénk a templom felszentelésének 150. évfordulóját.
Múltidézést tervezünk, fényképsorozatot állítunk ki, melyen egyházközségünk történetét, gyülekezetünk életének megörökített mozzanatait tesszük közzé. Idén kettős méltatás elé nézünk, ugyanis 1972-ben tért meg teremtőjéhez Csurgovics György atya, aki a kommunista rezsim pusztítása előtt szolgált templomunkban. Személye számunkra példaértékű, tettei napjainkban is kitartásra, a Jóisten melletti kiállásra buzdítanak.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
