Megosztotta olvasóinkat a Facebook-oldalunkon legutóbb feltett KISZó-kérdésünk, amelyben arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink szerint várható-e a háború kiterjedése? Múlt heti nem reprezentatív felmérésünknek az adta az apropóját, hogy a NATO-tagországok együttesen mintegy 80 Leopard 2-es tankot küldenek az orosz agresszió ellen küzdő országnak, az Egyesült Államok pedig 31 darab Abrams harckocsit, ami megfigyelők szerint jelentősen befolyásolhatja az erőviszonyokat a fronton.
Szabó Sándor
Ami a nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a válaszadók 55 százaléka szerint várható az ukrajnai háború kiterjedése, 45 százalék viszont nem számol ilyen forgatókönyvvel. A témával kapcsolatban a kárpátaljai születésű Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját kérdeztük.
– Kiterjedhet az ukrán háború más országokra? Ez a fajta eszkaláció akár a harmadik világháború kitöréséhez is vezethet?
– Látható, hogy a háború kezdete óta egyre több ország válik közvetetten érintetté a konfliktusban azáltal, hogy egyik vagy másik félnek fegyvereket szállít vagy logisztikai segítséget nyújt. Ez természetesen növeli annak a kockázatát is, hogy ezek az országok közvetlenül is belekeveredhetnek a háborúba. A legnagyobb esélye ennek jelenleg Belarusz esetén áll fenn, mely ország területén orosz csapatok is állomásoznak, és amelynek háborúba lépése újra és újra felmerül. Más országok esetén jóval kisebb az esélye annak, hogy közvetlenül is belépjenek a háborúba.
– Minek kell ahhoz történnie, hogy ez bekövetkezzen?
– Valószínűsíthető – de természetesen nem biztos –, hogy amennyiben Oroszország atomfegyvereket vetne be Ukrajna területén, az a NATO vagy egyes NATO-tagországok közvetlen válaszához vezetne. Ezzel kapcsolatban azonban csak találgatni tudunk. Szintén kiterjedhetne a háború, ha Oroszország valamelyik másik ország, adott esetben NATO-tagállam ellen is támadást indítana, erre azonban kicsi az esély, hiszen az orosz csapatok jelentős része Ukrajnában van lekötve.
– A lengyel rakétaincidens után eléggé forró volt a helyzet. A lengyel elnök és a NATO-főtitkár is arról beszélt, hogy valószínűleg egy ukrán légvédelmi rakéta okozhatta a lengyelországi robbanást. Bár nem szándékos támadás történt, ennek ellenére nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy a NATO területére becsapódott egy idegen tárgy, két ember halálát okozva. Kérdéses volt, hogy mit lép majd az észak-atlanti szövetség, végül nem látott okot az alapszerződés ötödik cikkelyének alkalmazására, „csak” a 4. cikket léptették életbe. Ez arra utal, hogy a nyugat megtesz mindent, hogy ez a konfliktus ne alakuljon át orosz–NATO háborúvá?
– A háború alatt bizonyos óvatosság tapasztalható a Nyugat részéről, ami arra irányul, hogy elkerüljék a közvetlen beavatkozást. Azonban az is látható, hogy a Moszkva által emlegetett „vörös vonalakat” egyre kevésbé veszik komolyan, ez azonban egyelőre a fegyverszállítások terén nyilvánul csak meg, és ott is korlátozottan. Megfigyelhető például, hogy a HIMARS rakétasorozatvetőknél alkalmazható legnagyobb hatótávolságú rakétákat továbbra sem adták át Ukrajnának, ami arra utal, hogy el akarják kerülni a közvetlen összeütközést.
– Közös, hetekig tartó hadgyakorlatba kezdett január végén az orosz és belarusz hadsereg. Fehéroroszország konkrétan a területét átadva segíti az orosz fél katonai agresszióját. Minszk dönthet úgy, hogy Moszkva oldalán belép az ukrajnai háborúba?
– Ez nem zárható ki, azonban könnyen lehet, hogy csupán az ukrán csapatok lekötése a célja a Belarusz területén zajló csapatmozgásoknak. Egy esetleges újabb északi támadásról vagy Belarusz belépéséről csak akkor tudnánk biztosat állítani, ha az bekövetkezne.
– A nyugati modern harckocsik átadása Ukrajnának hogyan befolyásolhatja a háború kimenetelét, vezethet ez újabb eszkalációhoz?
– A harckocsik hatása a front alakulására attól is függ, hogy ezek mikor érkeznek meg, valamint attól is, hogy Ukrajna képes-e elegendő tartalékot felhalmozni egy újabb ellentámadáshoz, miközben több ponton is óriási nyomás nehezedik az ukrán csapatokra. A tankok érkezése önmagában nem okoz eszkalációt, a tendencia azonban az, hogy a Nyugat egyre inkább bővíti a Kijevnek átadható fegyverek körét.
– Lehetséges-e, hogy a nagyhatalmak a háttérben egyeztetéseket folytatnak Moszkvával annak érdekében, hogy elkerüljék egy világháború kitörését?
– Elég nagy a valószínűsége annak, hogy Moszkva és Washington között folyamatos egyeztetés zajlik, a nukleáris biztonsággal kapcsolatban folytatott tárgyalások megtörténtét el is ismerték. Hogy pontosan milyen témák merülnek fel ezeken a tárgyalásokon, azt viszont nem tudhatjuk.
Előző heti KISZó-kérdésünk:
