Egy évvel elhalasztanák az „ukránosítást”

A parlamenti képviselők el akarják halasztani az uniós országok nyelvén (ide tartozik a magyar is) működő iskolák fokozatos ukrán nyelvre való átállását.

A Nép Szolgája párt képviselői által benyújtott 9332. számú törvénytervezet az anyanyelven történő tanulás lehetőségének meghosszabbítását javasolja azon nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok számára, akik az EU hivatalos nyelvén tanulnak.

Mint ismeretes, a hatályban lévő Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló törvény előírja, hogy 2023 szeptemberétől fokozatosan álljanak át az ukrán nyelvű oktatásra azok a diákok is, akik anyanyelve valamely EU-tagállam hivatalos nyelve.

Most, az átmeneti időszak vége előtt, a parlamenti képviselők azt javasolják, még egy évvel, azaz 2024. szeptember 1-ig hosszabbítsák meg az ukrán nyelvű oktatásra való átállást.

Amennyiben ezt a törvényjavaslatot nem fogadják el, akkor ősztől a magyar tannyelvű iskolákban az 5. osztály tantervének 20%-át kötelezően államnyelven kell oktatni, majd ezt az arányt fokozatosan növelni kell úgy, hogy a 9. osztályban elérje a 40%-ot. A nemzeti kisebbségek iskoláinak 10-11-12. osztályaiban pedig a tantárgyak legalább 60%-át kell ukrán nyelven tanítani.

Korábban megkérdeztük erről Tóth Mihály alkotmányjogászt, aki kifejtette, a 2017 szeptemberében a Legfelső Tanács által elfogadott új oktatási törvény 7. cikke jelentősen korlátozza az anyanyelvi oktatás lehetőségeit. Többek között:

– a kisebbségekhez tartozó személyek ezentúl csak az óvodai és az iskola elemi szintjén részesülhetnek anyanyelvi oktatásban, de ott is csak az államnyelv mellett, értsd vegyes: kisebbségi-államnyelvi oktatásban;

– az ilyen oktatás nem az adott kisebbség nyelvén működő intézményben, hanem csak az ukrán nyelvű intézmények (hiszen a törvénycikk 1. pontja szerint minden oktatási intézmény ukrán tannyelvű), keretein belül, külön osztályokban (csoportokban) valósulhat meg. Vagyis megszűnik az ukrántól eltérő nyelven működő intézmények létjogosultsága;

– megszűnik az anyanyelvi oktatás lehetősége (a jogalapja) mind a szakközépben, mind felsőoktatásban. Itt, amennyiben erre igény jelentkezik, megteremtik a feltételeit a kisebbség nyelvének, mint tantárgynak a tanulásához;

– ugyanakkor a jogalkotó hagy egy kiskaput a többnyelvű oktatásra, mivel egy vagy néhány tantárgy két vagy több nyelven is oktatható. De nem bármilyen nyelveken: erre csak az angol, illetve az EU más hivatalos nyelvei alkalmazhatóak.

Tóth Mihály: a 30. cikk nyelvi diszkriminációnak minősül

Forrás:
KISZó
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó