A hatalmas emberáldozatok ellenére zsákutcába jutó háborúról, a beharangozott ellentámadás kifulladásáról, a súlyos gazdasági problémákról cikkeznek a külföldi elemzők. Ukrajnát is véleményháború jellemzi, míg egyes magas rangú tisztségviselők azt állítják, állóháborúvá alakult a konfliktus, mások ennek ellenkezőjéről győzködik a közvéleményt.
Ennek kapcsán tettük fel a kérdést olvasóinknak a Facebook-on, vajon szerintük zsákutcába jutott a háború? Online, nem reprezentatív felmérésünkben a válaszadók 87 százaléka válaszolt igennel.
Magyar Tímea
Az ukrán hadsereg vezérkari főnöke szerint az orosz-ukrán konfliktus felőrlő állóháború felé halad, ami Oroszországnak kedvez, amely így újjáépítheti katonai erejét. Az ellentámadás lassult, nyilatkozta Valerij Zaluzsnij még novemberben az Economist brit hetilapban adott interjújában. Beismerte, hogy elszámolták magukat, szerinte már 150 ezer orosz elesett, ekkora veszteség bárhol másutt véget vetett volna a háborúnak. Ukrajna mindössze egy 17 kilométeres sávot tudott visszafoglalni az öt hónapja megindított ellenoffenzíva során, és a helyzet nagyon hasonlít arra, ami az 1. világháborúban volt. Hiába reménykedtek sokan, hogy a harctéri kudarcok nyomán Oroszország rájön, hogy nem tud nyerni, ezért tárgyalásokba kezd. És az sem vált be, amiben Zaluzsnij bízott, hogy kivérezteti az orosz egységeket és így állítja meg őket. A tábornok szerint ott tévedett, amikor nem vette számításba, mennyire olcsó az oroszoknál az emberélet. Az oroszok három vereséget is szenvedtek, de nem vonulnak vissza, kivárnak. Így nem várható áttörés – ismerte el, amivel az elnöki iroda hatalmas ellenreakcióját váltotta ki.
Zaluzsnij azt állítja, hogy hadseregének kulcsfontosságú új katonai képességekre és technológiai innovációra van szüksége ahhoz, hogy kitörjön. A tábornok kiemelte a cikkben Oroszország légi fölényét mint olyan tényezőt, amely megnehezítette az előrehaladást, és ami miatt befagytak a frontok. Ukrajna számára kiemelt fontosságúnak nevezte tartalékos erőinek felépítését, annak ellenére, hogy korlátozott kapacitása van ezek kiképzésére az országban. Rávilágított a jogszabályok hiányosságaira, amelyek révén az emberek elkerülik a szolgálatot. Mint mondta, bővíteni kell a képzésre, mozgósításra behívható állampolgárok körét is.
Az azóta eltelt időszakban Volodimir Zelenszkij is elismerte: „Csökkentek a készleteink. Ilyen az élet: mindenki a túlélésért küzd, és nekünk is meg kell védenünk magunkat” – közölte annak kapcsán, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei a szintén háborúban álló Izraelt is támogatják, némileg Ukrajna rovására. Az ukrán elnök szerint a Hamász Izrael elleni támadása óta lelassult a Kijevbe érkező tüzérségi lövedékek szállításának üteme. Ez pedig aláássa Ukrajna háborús erőfeszítéseit az agresszorral szemben. Arról is beszélt, hogy az Európai Unió jelezte, valószínűleg nem tudja teljesíteni ígéretét, miszerint jövő márciusig egymillió tüzérségi lövedéket szállít Ukrajnának. A Pentagon is közölte, hogy korlátozza a Kijevnek nyújtott katonai segítséget. Mindeközben Joe Biden elnök sürgette a kongresszust, hogy hagyja jóvá az Ukrajnának szánt 61,4 milliárd dolláros támogatási kérelmet.
Egyre többen sürgetnek tűzszünetet, de Kijev ettől kategorikusan elzárkózik, mondván, ez Ukrajnával szembeni árulás. Pedig egyre nehezebben folyik a mozgósítás, vontatottan indul be a hazai hadiipar, lassultak a külföldi fegyverszállítmányok, és az ország erős függőségben van a nemzetközi partnereitől. Ezenkívül az oroszok állítólag majd 900 rakétát tartalékoltak azzal a céllal, hogy a tél beálltával ismét támadják az ukrán energetikai infrastruktúrát.
Summa summarum, továbbra sem tudni, mikor és miként ér majd véget ez a pusztító háború, és vajon addig még hány kioltott élettel bővül a veszteséglista.
Előző heti KISZó-kérdésünk elemzése:
Megtörtént az első szívátültetés Ungváron ● Kárpáti Igaz Szó
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
